Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-19 / 42. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG. Szegőd, 1916. február 19. egész cimer- és jelvénykérdést máskép, mint •törvényihozás,i utóm, megoldani nem lehet. Jogi szempontból lehetetlennek tartja, hogy amikor a cimerkérdés egy részletét törvény­hozási utóm állapítják meg, ugyanakkor az egész megoldásnak az alapja rendeletben le­gyen lefektetve. Gróf Tisza István miniszterelnök örö­mének ad kifejezést, hoigy a magyar tör­vényhozás minden pártját egyesitik a nra­gyar-horvát testvéries érzelmek és azoknak .nyilvánítása. Biztosítja a Húzat, hogy a ma­gyar államiság kellő mértékben kidomboro­dik a cimerben. A Ház általánosságban elfogadta u ja­vaslatot. A részletes tárgyalás során Polónyi Gáza szólalt fel, akinek beszéde után részle­teiben is elfogadta a javaslatot \a Húz. Eziután folytatták a kivételes intézkedé­sekről szóló miniszterelnöki javaslatok tár­gyalását. Gedeon Aladár hibáztatja azt a rendszert, amely a miniszteri tisztviselőknek nem nyújt módot a kellő /szakismeretek szer­zésére. Novak János szerint ia gazdák nem | Okai a drágaságnak, amelynek előidézésé­hez a helytelen >termésbecslés is hozzájárult. Pozsgay Miklós azt fejtegeti, hogy az élelmiszerek árainak megdrágulásához nagy mértékben hozzájárultak a katonai bevásár­lások. Gróf Batthyány Tivadar előadja, 'hóg5" a kivételes hatalomnak akkora kiterjesztését egy kormány sem élvezi, mint amilyent a magyar kormánynak a parlament ad. Min­den vonalon megállapítja a kormány fele­lősségét. Az elnök ezután javasolta, hogy az in­terpellációs könyvet a szombati ülésen ol­vassák fel, nehogy emiatt a keddi formális iilés sokáig tartson. Polónyi Géza a napi­rendhez szólalt fel és fejtegette, hogy az •elnök javaslata házszabályellenes. Gróf Ti­sza István miniszterelnök válaszolt Polónyi felszólalására és bizonyította, liogy az elnök javaslata megegyeztethető a házszabályok­kal. A képviselőház az elnök napirendi ja­vaslatát elfogadta. IAz iilés három órakor véget ért. téV. Románia kiábrándulása az Bukarest, február 18. A Moldova irja: Az antant, miután elkábította a világot kép­zeletbeli győzelmeivel, miután mindazt meg­ígérte a kiis népeknek, amiről tudta, hogy meg nem adhatja és miután csalárdsággal és rágalommal azt ;a jogot követelte ki ma­gának, hogy neki minden szabad, .mia már arra ébredt, hogy nagy népkieveréklót semmi­nemű becsületes érdek, semminemű szent cél nem fűzi össze, ellenkezőleg: ojtyan egyveleg az ő tömege, amely minden pillanatban 'szét­bomlik. Az antant egy kicsit lekésett ezzel a megállapítással. Ha ez a megállapítás idejé­ben jött volna, a belső vak politika áldozatiad, az elpusztult országok, amelyek a külső ál­lamok csalogatásainak estek áldozatul, meg­menekültek volna minden csapástól. Belgium és Szerbia ma is élnének. (Gö­rögország, amelyet nem sikerült becsapniok, amelynek földjét neutrálisnak tudta a világ és szentnek, de amelyeit, az angol-francia ci­vilizáció oly galádul tiport ősszé, c háboru folyamán, szabad volna akciójában, iha az antant aranyai nem ejtik meg a nép lelkét Ve nizelosz árulásai révén; hasonlóképen Olaszország is, mely a központi hatalmak szövetségese volt, ha Saland'ra és Sonnino el nem árulják, belátta 'volna, hogy semmi ér­deke sincs abban, 'hogy oly háborúba kezdr jen, amelyből semmi haszna sem lehet, de mindent elveszíthet. Miit is mondott Briand, a francia minisz­terelnök a Secolo munkatársának? Hogy azért megy Rómába, liogy meg­csinálja az antant működéseinek egységét, hogy megtudja, hogy melyeik az (antant or­szágainak erőforrásai ós mekkorák azok. Ez józan nyelven azt jelenti, hogy az antant hatalmai között nincs egység, nincs közös célra, ideálra lelkesítő kapocs, ami nélkül pedig kis ügyet sem lehelt megoldani, még kevésbbé ezt a világháborút. Ezenkívül is eljárt ia szája Bniandnak és kikotyogta azt, hogy az antant országainak antantból egyre általánosabb lesz. bizonyos hiányai vannak, amiket kölcsönö­sen kell k/i pótol niok, nem is ismerik ráadá­sul egymás haderejét. Ez megbecsülhetetlen kepe az antant késziiletfeuségének, züllé­sének. És még valami derült ki e beszédből, az, liogy az antant országai vakon, egymást nem ismerve, vagy tahin önmagukat se, kö­töttek szövetséget egymással. Eddig azt hittük, hogy a szerződések, szövetségek főereje abban áll, hogy közös, általános megismerés alapján köttetnek és arra valók, hogy minden ellentétet, ellenkező érdieket kisimítsanak. Az antant ebben is uj leckét ad a világnak. Az igazi politikusnak a közös érdekek elméleteit nem szabad szem elöl' téveszteni. Hogy kell hát megmagyarázni iaz antant hatalmai között dúló tájékozatlanságot? Az antant hatalmai között való barát­ságból teljesén hiányzott az őszinteség alap­ja. Ezek, nagyok és kicsinyleik, egymást akarták megcsalni, mindegyik a másiknak elvérzésétől várta sikereit. Az antantot a kényszer, a nyomás, az erőszak szülte; népeit nem a közös érdek és rokonszenv hozta össze, az antant erőszak­kal csődítette össze a világ népeit s hajszolta más népek ellen, hirdetvén a gyűlöletet, az irigységet és a boszavágyaí azon népek el­ten, akiknél; jsemmi bajuk sjem vők gyülevész haddá növekedett „hadseregeivel." Más szóval bebizonyult, hogy az antant harca nem a civilizációnak, nem a népek felszabadításának, a nemzeti államelmélet megvalósulásának a harca, nem a sötétség ellen küzd az antant a felvilágosodás érdeké­ben, célja csupán músők megsemmisítése, hogy üzleti céljait megvalósítsa. )A népek lel­kiismerete felébredt és amidőn kitűnt, hogy ők csak az angol, a 'francia és az orosz tőke áldozatai, a jelszavak eltűntek, .szétfoszlott a népek jöbblétének szent célj;a és megindult a lelki züllés folyamata. A becsapott ember géppé vált, a lél'eknélkiili gép nem arathat diadalt. Az antant világgá kürtölt végső (Ka­dalainak vége, az antant \nem [győzhet többé. Az egysiáglhiány, a hibák, amiket az an­tant politikusai és katonái elkövettek, nem­csak kapituláció ia múlttal szemben, de 'be­vallása bűneiknek, amelyekkel az ártatlan kisnépeket becsapták. Thomas, francia muníció-miniszter sza­val. hogy fölényben vannak az ellenségek fölött. Ez csak lelkiismeretien po.rlhintés azon népek számára, akik az antant Ígéreteitől elcsábítva, lépre mentek, hogy uj népeket csalhassanak meg újra, végórájukbdfh Az antant megint az Ígéretek mezejére lépett hagy bajában. ígéretei egy kis hitelre szorulnak csu­pán. A mult tanulságai alapján ez a hitel mindaddig nem lesz meg, amíg látható sike­rek, tények nem igazolják Ígéreteik komoly­ságát, megbizhatóságált. Mi pedig ébren te­szünk, hogy se az orosz, se az angol, se a 'francia, de ínég az olasz se ámíthassa el né­pünket megvalósíthatatlan Ígéretekkel és u túlvilágban bevált tervekkel. Tiftoni és az olasz kormány, Genf, február 18. Antibesbe, ahol ezidő­szerint Tittoni tartózkodik, néhány más dip­lomatát is várnak, akiknek közvetve vagy közvetlenül befolyást kell gyakorolniok 0 jövő hónap folyamán Parisban tartandó au­lán t-konferencia határozataira. A párisi te" pok levelezői lehetségesnek tartják, hogy Tittoni tanácskozni fog Salamkának és Sctn­ninónak Antibesbe küldendő bizalmi emberei­vel. Február 19-én és 20-án, szombaton és vasárnap, Attrakciók napja MARIO BONNARD A szenvedély cimü 3 felvonásos drámában. JOE MAY legújabb alkotása a Keresd az asszonut cimü detektivtörténet. ALBERT PAULIG A nadrág cimu vígjátékban. ^ Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakort vasárnap d. u. 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek.

Next

/
Thumbnails
Contents