Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-18 / 41. szám

Szeged, 1916. február 18. DÍJLMAGYARORSZAG. Ujabb Ijadseregszállitási panama Szegeden. jfiz államrendőrség kirendeltsége nyomozott a városban. — Zöbb leiariózlatás lörténl. (Saját tudósítónktól.) Az egész világgal sikerrel álljuk a harcot, győzelmet győzelemre halmozunk, de belső ellenségeinkkel megküzdeni képesek nem vagyunk. Hiába hoztak kérlelhetetlen ül szigorú törvényeket, hiába statuáltak a bíróságok elrettentő példákat, a Iiadseregszállitási csalások megszűnni nemi akarnak. Megdöbbentő az a szívósság és minden veszéllyel dacoló kitartás, amelylyel a panamázó hadseregszállítók dolgoznak, még mindig meg nem fontolva azt, hogy hadban álló hadseriegünk erejét gyöngíthetik. Hallottunk már, papírból készült bakkancsról, női ruhaszövetből fabrikált katonaköpenyről, gipsszel hamisított lisztről, hallottunk sok-sok esztendei fegyházbüntetéssel sújtott badseregszállitóró'l és a kísértésbe került szállítók egyike-másika még most sem riad vissza ujabb és -ujabb bűnök elkövetésétől. Amig derék katonáink életüket -feláldozva a lövészárokban küzdenek a reánktörő hordákkal, a csaló szállítók angol bőrkarosszékből dirigálják alkalmazottaikat és adják ki a rendeleteket hamisított élelmsizer vagy papirbakkanes szállításra. Ugy látszik, az elrettentő büntetések nem- használtak és némely mérhetetlenül pénzVágyó szállítót csak a népitélet: a lincs tudna é&zretériteni. Most, — mint azt a l)ó\lm,agyar*,Ország munkatársa kinyomozta — kénytelenek vagyunk egy ujabb és az eddiginél nagyobbszabásu Budapest, február 16. (lladbavomdt munkatársunk-tói.) Hét hatalmas telken épült l'el ,a Hungária-uton a tizenhatos helyőrségi kórház. Ez már csendesebb része Pestnek, az Angyalföld. Szembe a kórházzal kaszárnyák terpeszkednek: a tüzérkaszárnya, a trénkaszárnya. A kórház maga a legmodernebbül berendezett kórházak egyike az egész országban. Héti hatalmas, barnára festett épületben vaunak elhelyezve a l>e.tegek, kilenctized részben a harctér betegei. Külön pavillout rendeztek be a hadifogoly oroszok és más -hadifoglyok részére. A paviliohokban a rend, tisztaság és a csend az uralkodó elem; az ágyak itiszták, a kórtermek parkett-padozata ragyog -és a tágas, parkírozott udvaron halk lh-angu betegek sütkéreznek a délelőtti meleg napfényben... Háltul az udvarban, az utolsóelőtti pavillon a Ilja. számot viseli. Ez a legnevezetesebb és egyben legszomorúbb osztálya a kórháznak: ide kerülnek megfigyelésre mindazok, akiknek idegei nem bírták el azokat a fáradalmakat ós borzalmakat, amelyek a harctéren várakoznak katonáinkra. Ez az elmebetegek megfigyelő pavillonja, a háború el-mezavartjaié. Ezti a pavi'llont látogattam meg néhány nap előtt; a többiekről már sok szó esett a há'boru tizenkilenc hónapja alatt, úgyszólván ez az egyetlen, a miről hallgatott eddig a krónika. hadseregszálliíási panamáról jelentést tenni. Szerdán és csütörtök-Ón Szegeden időzött az államrendőrség kirendeltsége: dr. Czövek Sándor rendőrkapitány és lovag Bialüskurski Géza detektiv-csoportvezető öt defcktiVvel. Szigorúan bizalmas megbízatással jöttek Szegedre, hogy a szállítás körüli visszaélések részleteit -felderítsék. Az államrendőrség kirendeltsége a legnagyobb titokban nyomozott a városban, kihallgatásokat eszközöltek és több letartóztatás is történt. Lovag Bia'fps'k'urski a katonai hatásággal is érintkezésbe lépett, hogy egyes, a parancsnokság által ismert kérdésekben a tényállást megállapitea. A nyomozás eredményét, a gyanúsítottak neveit és a letartóztatott szállítók kilétét — egyelőre — nem áll módunkban közölni, mert azt — a nyomozás érdekében — a legnagyobb titokban tartják. M-ost még csak annyit jelezhetünk, hogy a kirendeltség tagjai csütörtökön délután visszautaztak a fővárosba, hogy az eredményről dr. Nagy Károly detektivfőnök -utján a belügymini&Zti'i(i\<>k jelentést iögypnék. Ennek a ki nos bünügynek a szálai — amint a Délimtgyarország értesül- — Szeged környékére is elhúzódnak. A kirendeltség a napokban folytatni fogja a nyomozást, amikor módunkban lesz az egész ügyet mindén részletében ismertetni. A legkisebb szegedi, baka álmai, Bent, a legmodernebb követelményeknek megfelelően berendezett pavillon emeletién találkoztam Horváth Istvánnal, .aki a szegedi 46-ik gyalogezred novemberi menetalakulatával indult el a '*Y "A y Horváth István a legfiatalabb szegedi hősök egyike; 1897. december 18-án született. A mult, év júniusában sorozták és október 15-én vonult be katonának, a hódmezővásárhelyi gimnázium negyedik osztályából. Bizonyosan fiatalos, könnyű szívvel és lelkesedéssel cserélte fel a stilisztikát, történelmet-, meg miegymást a puskaagygyal és a bajonettel, ruháját pedig a fess katonaruhával. És Horváth Isílván negyedik gimnáziumi tanuló a kiképzés után, -novemberben, már a sok jó bős vérével megöntözött sziklás földjére került. Két teljes hónapot töltött el itt, amig januárban meg nem kezdődött az ismételten csúfos kudarccal végződő „nagy" olasz offenziva. Ennek során a kis Hogváth olyan pontra került, csapatával, amelyet különös hevességgel lőttek az olasz ágyuk, inrajd pedig négyszer egymásután sturmra is került a sor. Horváth István a harc (hevében egyszerre három •olasszal találta magát szemközt. Az egyikkel ö maga Végzett, a másik -kettőt bajtársai teritették le, de a kis Horváth a kiállott izgalmak következtében eszét vesztette. 9 Bekerüli: a tizenhatos kórház említett pavillonjába, megfigyelésre. Mikor megszólítottam, révedező tekintettel nézett tiszta gyermekszemeivel a rácsos ablakon át az udvarra. — Nézze kérem, önkéntes ur, milyen érdekes. Az .a három ember, akik ott állnak (egy lélek sem volt látható sehol) az előbb cserepet dugtak a Ibidbe és olyan szépalmafa nőtt ki belőle. Még torony is vau rajta— Hallgatott pár pillanatig, azután hirtelen rám nézett komolyan. Sohasem láttam még olyan tiszta, kedves gyemuekareot. — Ön .is elme? — kérdezte olyan hangsulylyal, amiben már beaine a bizonyosság. — Nem; nem vagyok beteg... — D-e igen. Elme! Az ápoló Intett, hogy ne ellenkezzek és komoly arccal mondta: — De igen. Ö is elme. — Nem igaz! Ö nem beteg'! — tiltakozott most már a kis Horváth erélyesen. Aztán námuézett átható pillantással: — Tudja, önkéntes ur, most egy replőgépeí csinálok. Ha kész leszek vele, felülök rá, aztán megyek vissza a harctérre. Elmegyek és a repülőgépről lelövök minden olaszt, sorra! Mert sokan vannak ám nagyon. Hu önkéntes -ur tudná, milyen sokan vannak!... De én lelövöm őket mind... — Csinált már valamit a gépből? — Hogyne. (Iromba, repülőgépet ábrázoló rajzot húzott elő.) Itt van az egész. Csak cgy csavar hiányzik még. Erre felülök, ha kész lesz —Ha akar, eljöhet .veleui... Én már fogtam három olaszt — folytatta, aztán hirtelen más témát kezdve. — Itt vannak, lenn a pincében. Ha meggyógyulok, hazaviszem őket. Velük vágatok majd fát... Elfordult, aztán halk mormolást hallottam: „Mi atyánk ki vagy a mennyekben." Egész nap imádkozik. Dr. Vlmlár főorvos véleménye szerint ez onnan van, hogy nagy félelmében öntudata utolsó pillanataiban is imádkozott és igy belerögződött elmezavarába is. — Az ima végeztével könyvet vett elő: Molnár Ferenc Pál utcai f iuk <cimü regényét. Egy önkéntestől kapta ajándékba. Pár lapot olvasott belőle, aztán letette. — Hát miért nem olvas to-válbb? — kérdeztem. — Pihenni kell a könyvnek, tetszik tudni. Az iis elfárad — válaszolta komolyan. Mikor biztosiloi.tam róla, hogy ez a könyv vastag és erős és igy birja a fáradalmakat, örömmel nyúlt újra a könyiv után: — Sajnálnám, lia nagyon elfáradna — jegyezte meg még. Mikor -elhagytam a szobáját, már újra nem olvasott: sirti Egy másik betegnek magyarázta : — Annyi halott volt ott. De annyi, hogy.... megcsukló hangja zokogásba fúlt A gyermek .sirása volt ez, a gyermeké, aki annyi boldogtalansággal tud sir mi, ha a játékjait elveszik, mintha az anyját kísérné ki a temetőbe... És a kis Horváth ezzel a sirássa-l már ezrék halálát siratta. A szimuláns. Az emeleten, a 2§. szánni szobában vannak el bel vezve az önkéntesek. A szoibáuak jelenleg hé: lakója van; könnyebb betegek. Az osztály ugyanis ugy van berendezve, hogy a dühöngő elmebajosok a földszinten vannak, magánzár. A kis 46-os Horváth repülőgépe, a könyv, meg a szimuláns.