Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-17 / 40. szám

6 D1LMAGYÁRÖRSEÍG Szeged, 19)16. február 17. vége fdé járunk. Határidőt seukiisem mondhat, de érezzük, hogy a háboant pályája lefelé hajlik. Gondolkodnunk kell tehát arról a problémáról is, hogy mi lesz hálboru után, hogy fogjuk meg­akadályozná a szenvedélyek kitörésé', az érdek­ellentétek összeütközését, melyek minden társa­dalomiban természetszerűleg feunállauak, hogy fogjuk biztosítani a hirtelen változás kapcsán a rendes és rendezett társadalmi életet. A kormánynak bizonyára nagy gondja ez a (probléma. A társadalmi békén kell .felépülni a béke epületének, amelynek csak alapjait rak­ja le a békeszerződés. Az összetartó anyag a társadalmi béke és h,a ez nincs, akkor alig ériünk valamit a legelőnyösebb, legjobb béke­szerződéssel is. Komolyan és lelkiismeretesen kell foglal­kozatok az illetékes tényezőknek ezzel a nagy problémával, liogy a béke ne találja őket ké­születlenül. De komolyan kell foglalkoznia ez­zel a kérdéssel-a társadalomnak is. Minekünk magunknak kéli annyi önfegyelmet produkál­nánk, hogy a háboru uitán a kezdő átmeneti stádiumban — mert hiszen minden bizonnyal csak átmeneti stádium lesz a háboru bevégző­dése utáni néhány hét, mig minden a rendes kerékvágásba juti vissza — ne legyenek zava­rok, me törjenek ki régi ellentétek, ne lobbanja­nak lángra háboru előtti szenvedélyek. A társadalmi béke problémája talán majd­nem olyan fontos, mint a külpolitikai béke prohlómája. A külpolitikai béke ügyének el­intézéséibe a társadalom csak közvetve szólhat bele, de a társadalmi Kiké kérdéséit nekünk magunknak kell megoldanunk. — A képviselőház ülése. Budapestről tele­fonálja tudósítónk: A képviselőház szerdai illését délelőtt 10 órakor nyitottá meg Beöthy Pál elnök A miniszterelnöki jelentésekhez Hantos Elemér szólalt fel. Azt fejtegette, hegy az östermények ára nálunk aránytala­nul drágább, mint más államokban. Ennek az az oka, hogy ezekben a cikkekben aránylag sokkal kisebb a készletünk a gyönge termés miatt. Beszélt a moratórium jó hatásáról a közgazdasági életben. Az aranykészletünk nem csökkent és a bankjegyforgalmunk sem növekedett, amint azt az ellenséges államok sajtója híreszteli. Hantos után Polónyi Géza szólalt fel. Kifogásolta, Ivogy a miniszterek­nők nem adott felvilágosítást a semleges ál­lamokból behozott élelmiszerek elosztására vonatkozólag. Igy a külföldi lapokból kellett megtudni, hogy Németország 60, Ausztria 36, Magyarország 4%-ban részesült a beho­zott élelmiszerekből. Ausztriának a tényle­ges termés szerint adjunk gabonát és ne becslés után. Hosszasan foglalkozott az élel­miszer drágasággal; támadta a nagybankom kat. amelyek jórászben előidézői voltak az ab normás áralakulásnak. Az elnök ezután javasolta, hogy csütörtökre a Ház tiizze na­pirendre a regnikoláris bizottság javaslatát és a mostani tárgyalást szakitsa félbe. — Sághy Gyula cs gróf Károlyi Mihály az el­lenzék nevében éhhez nem járulhatnak hoz­zá, mert készületlenül nem mehetnek bele a regnikoláris javaslat tárgyalásába. Gróf Ti­sza István miniszterelnök hozzájárult-ahhoz, hogy pénteken kezdjék csak tárgyalni a reg­nikcSáris bizottság javaslatát. A Ház igy ha­tározott. Ezután áttértek az interpellációkra. Bar la János amiatt interpellált, liogy az egy tanitós iskolákat be kel'l zárni, mert a..tanítók hadbuvonultak. Jattkovich Béla közoktatási miniszter válaszában kifejti, hogy a hadse­regnek szüksége van a tanítókra; részint nagy számuk miatt, részint .mert az intelli­gens elemet képviselik. A harctéri szolgálat­ra alkalmatlan tanítókat pedig ugyis felmen­tik. A Ház a választ tudomásul vette. Ábra­hám János a patika-jogok engedélyezése miatt interpellálja meg Sándor János belügy­minisztert. A patika-engedélyeket politikai szolgálatok fejében adományozza a kor­mány. A belügyminiszter válaszában kifejti, hogy ez nem áll. Közegészségügyi szempon­tok jönnek tekintetbe raz engedély megadá­sánál ás különben adás-vétel utján is szerez­hető patika-jog. Szükségesnek tartja a há­ború után a törvény revízióját. Szluka Pál a boszniai köztisztviselők helyzete miatt, La­ehne Hugó pedig a pozsonyi egyetem telké­nek ügyeben interpellált. Laehne bizonygat­ja, hogy szakértők megkérdezése nélkül dön­tött a kultuszminiszter és a telkekre akkora költség van, hogy az építkezést nem lehet megkezdeni. A közoktatási miniszter azt vá­laszolja, liogy személyes tapasztallatai alap­ján döntött; az orvosok ragaszkodtak a bel­területi telekhez, amely egyedül volt alkal­mas iz orvosi fakultás részére. A Ház tudo­másul vette la választ; az ülés ne,gyedötkor veget ért. — A város felirata a kormányhoz, a kevevára-szendrői áthidalás tárgyában. A februári közgyűlés dr. Somogyi Szil vesztet polgármestert bízta meg, hogy a kéve vám—1 sssendrői áthidalás ügyéiben a szükségek in­tézkedéseket megtegye. Szegednek dutinens édre'kei fűződnek ahhoz, hogy a Balkán-varé ut Szegedet érintve Toron tál vármegyén á-f haladjon. Toareaitál már kérte a kormánytól, hogy ez a megoldás akcpptáltassék, -most Szeged terjeszt hasonló kérelmet a miniszter­elnök elé. A város feliratálból a következő érdekes részleteket, közöljük: — A naígylbocskereki útirány Tarontál 'vármegyén halad keresztül, (Egy nagy és gazdag országrész termelő érdekeltsége dol­gozik annak a vasútvonalnak 'mentién, mely itt most kiépítendő volna. 'Ennek az ország­résznek nagy közgazdasági hátránya volt ed­dig az, Qicigy elsőrangú vakut csak alig érin­tette, egyetlen úgynevezett fővonal nem in­tet rajta keresztül. Bizonyára fölösleges •munkát végclznénk, ha Itt Torcntálinegy® termelési viszonyairól akarunk statisztikai kópét festeni, .— Nagy méltóságod jól isme®1 ennek a gazdag országrésznek minden ter­melési viszonyát és ennélfogva tudja azt, llrogy az elsőrangú vasút, mely ,Toroutál­megyén keresztül fut, — ott a vonal mentén végtelenül becses és értékés ipari tennél"51 lehetőségeket és alkalmakat, valamint td k erceke dle Imi konjunktúrákat teremtené,,me­lyek éppen ia Balkán felé gravitáló kivit®' lünket és az éhből származó jövedelmeink"® gyűjtenék, mert Torontáliban a vállal koza-J kedv igén figyelemre méltó kaputali-"kk" tud kezet fogni és másodsorban azért, nie® a torontáli lakosság egy része « balkáni a1' IMI K k 'lakossága vlul nyelv rokonságban ,vl1"' ami az ipari és kereskedelmi forgaloinh"" nagyon is jelentékeny tényezőnek tok111' tendő. Nemzetiségi okik követelik, hogy a forgalom, mely a [Balkánról Magy®1®"1' szaga a érkezik, elsőnek találkozzék ,a letf®i gyoibb magyar város magyar lakosságává­Az idegen iforgaklm vSzege.il magyar JisveWM jel en ilüiüdliélk 'meg; az érkező között* "ff 1 találjon szórakozást és baráti kapcsolatuk'3' I A közgazdasági kapcsolat mely igy Szí'«®. , dion találja meg az első összeköttetést, a magyarság erejét, kultuihatását sőt vagíj'j ni tekintélyét js. ,A tiszai vizi Iforgalom, m® j Szögeden rendelkezésünkre áll és melyül feltételeit még az eddiginél is .kedve"/-•» •\ I tesszük a már terviben kész kereskede'11 kikötőnk létesítése által, nagy előnyükül teremt itt nemcsak az limiportálandó, de káibb az exportra szánt áruforgalomn-a I m Igazgató: VAS SÁNDOR. ••Ok Teleion 11-85. m mm Csütörtökön Óriási szenzáció! Óriási szenzáció! VILMOS német császár es FERDINÁND bolgár király találkozása NISBEN. HENNY PORTÉN és FERN ANDRA fellépte, A hullámok ölén vígjáték 4 felvonásban. HENNY PORTENNEL a főszerepben. AZ ASSZONY LELKE dráma 4 felvonásban. FERN ANDRAVAL a főszerepben. • • : Előadások 5, 7 cs 9 órakor. — Számozott helyek.

Next

/
Thumbnails
Contents