Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-02 / 28. szám

4 DÉLMAGY ARORSZÁG. Szeg-ed, 1916. február 2. Sorok Taschler József emlékéhez. A inontemeigrói határszélen 1915. január huszonötödikén. Minden hir a jelen rohanó napok hirtelen patinájával lepeitten ér ide, a most már vigasodó végekre, — s a Taschler József bátyánk ő tekiiitetességéiiek fájdalmas elköltözése is, a halál be végzettségén felül való befejezettséggel nehezedik a szivemre. Ám annyi szép és rettenetes lialál és annyi szakadó, idegboronáló újságok során sem állom meg, hogy könnyes meglepetésemben hangos istenhozzád-ot ne kiáltsak a tőlem is f>ucsutlanul Eltávozott után, — az ember után, ulti olyan egyediili volt a maga. cikornyátlan és tökéletes stílusában, liogy egy képen tiszta és zavartalan emléknek én gondolatnak. Talán soha több és igazabb megértéssel nem ült még a birói szék be,n s talán soha biró még nem tudott annyira ember lenni a feszülethoirdó zöld asztal mellett, mint Ö, — aki utolsó percéig a kicsiny perek Ítélője, a jelentéktelen ügyek eldöntője, a kis emberek s mégis csak nagyon fontos tpürlekedésciuek hasonlíthatatlan igazságosztója volt! Elkoptatott hasonlat már a Mugnand nevét említeni, a francia jó bírót, akit priuianonnányira vitt a hir s csak ugy felötlik a mi jó bíránk nevéhez zarándokolván, — s nem is volna igazságos a kettőt értékeiden összefűzni; az egész világ e jó bicajának francia póza, dült betűkkel szedett jósága esztétikumokkal teletűzdelt megértése ép oly idegen ettől az ős szegedi úrtól, mint lett volna a talár, iha egyszer a vállaira kényszeríti az államhatalom. Az Ö jósága a magyar termőföld önkéuytelenségóhez volt hasonló és ahhoz méltóan •termék; ny, önmagában befejezett lelki készség és szívből való kényszerűség. Az Ü megértése az élet mélyére látó szem élességéből, de egyúttal könnyes-szivárványos elbornlásálból fakadt a kiengesztelés harmóniájáig hatalmasodván; az ö igazmondása — uno ictu — volt remeke a jogászi hangfogóval lemérsékelt emberi igazságkduitalásnak s a közvetlenségében tökéletes magyar szónak és mozdulatnak. Ö volt az a biró, aki egymaga ülhetett volna a tizenkét esküdt helyébe, még az esküdtszék pompázását élő régi, boldog időkben, — és Vele lett volna az igazság. A tradíciók nyűgétől szabad tradició, a sablon merevségétől érintetlen bizouyosságos forma volt Ö s Ítéleteihez nem kellettek az angol lord-bíró tekintélyes pellékei, hogy tárgyaló szobáját a meghirdetés termévé eszményesiísék. Törvénnyel és társadalommal, világgal és nemzettel nagyobb harmóniában s mégis szárnyalóbb szabadelvüségben még soha nem keltek biró Ítéletei s tárgyaló szóbája küszöbe előtt a megnyugvás szelleme őrködött. A humor, amelynek szinte prófétai megérzője volt, ott tudott csillogni engesztelően a legnehezebb szaván is, hogy azt élettel telítse és mély titokba n, talán mindenik elítéltjével kezet fogott, I szivében, az ítélet meghirdetése, vagy a büntetés elszenvedése után. Nagy biró volt és nem az ügyei és nem a hatásköre tették azzá. Aki gondoktól, nyűgöktől mentesült asztalának büszkén és szeretettel látott társát, barátjátl átja Benne a ködök közé távolodóbun, örökké felejthetelknuek érzi egyénisége közvetlen báját, komolysága, szonórus bensőségét, tréfája nemességét, páratlan humort világotder-itő ragyogását. Szerette az embereiket, mert, ba akarta, erősebb volt náluk; szerette a bohémeket, inert többre becsülte az életglóibuszt, semhogy egyik félgömbjén akart volna csak mély lélegzetet venni s .talán ínég azért is szerette őket, mert az emberiség nagy mezőgazdaságában mégis csak ő bennük látta a virágos kertet. Szerette a szép asszonyokat, szerette a bort és az elbusull férfinótát, minthogy szerette a tisztességet, vagy az igazságot, vagy a művészetet, amelynek nemcsak rajongója, de értője is volt, — mert klasszicitás, majdnem gőg volt az élet szeretetében. Mindent szeretett, amit szeretni lehet és szeretni érdemes ezen a világon. Hogyan fájhatott a szive, .másfél év óta...! Mindezek szerint pedig nem volt való Ö 4 régi magyar táblabírák fajából, ha olyan magyar is volt, aki emersoni értelemben képviselhette volna faját és nemzetét.' És olyan szegedi volt, hogy Rája kell gondolnom, ha a Tisza folyását látom, vagy a Juhász Gyula versét olvasom, vagy szerelemmel gondolok a fellegjárta jövőre, amely Tápétól Dorozsmáig, ba az égiek is ugy akarják, engem is haláról és itt, a vigasztalan Kársatok sivatagában régi képével iboldogit. Meg kellett volna érnie, bogy fehér aggastyánná legyen egyszer s elébe járuljanak a város fiataljai, hazaszeretettel ibivek s a város gondolatának büszkék és az élet (szerelmeivel ékesek, bogy a züldasztalu szoba falain kivül is, a betűk legdrágább értelmében s minden léptében igazában is volt: egy, nekem az egyetten, magyar Kádi... Dr. Eisner Manó ügyvéd, főhadnagy-had biró. NIKITA ANEKDOTÁJA. Zürich, február 1. Egyik párisi lap munkatársa beszélgetett Lyonban Nikita királylyal. A király, aki az újságíró szeriint igen jó sziliben vau, kijelentette, hogy igen sokat szeretne beszélni, de nayyon fáradt és 39 fokos láza van. Ezért csak egy rövid, de határozott kijelentést tett: „Az igaz, liogy Itt vagyok családommá! és kormájuyommal egy üti, Franciaországban, megóv engem minden rágalomtól. Még felelnem sem kell azokra, mert .itt vagyok." Majd egy rövidke anekdotát mondott el Nikita: — Az unokám Umlberío .piemonti herceg, igen jó volt hozzám, most amikor Rómában tartózkodtam. Néhány pillanat alatt barátságot kötöttünk. Azt .kérdezte tőlem: miért oly szomorú, ki bontotta! Erre én azt feleltem: Egy megvert nagyapád van, kicsikém. Erre a kicsi élénken igy szólt: Ki merte megvenni magát, aki oly nagy? Hol fáj? Igy feleltem a gyermeknek: Megvertek az egész testemen; a karomon, a cimbomou, a mellemen és a fejemen az én eJleinségeim. Mire a gyermek mélabúsan ágy következtetett: — Akkor hát nincs mit enniük! — \ gyermek — fejezte be az anekdotát Nikita, — jobban összefoglalta a. bukásom okait, mint a nagy diplomaták. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. Mirkó herceg nem vesz részt a béketárgyalásban. Sajtóhadiszállás, február 1. Montenegróban az élelmiszerárak hihetetlenül magasak. Megszabadított foglyaink állapota siralmas. Mirko mo\ntenegrói hebceg Podgörica mellett, a kruseváci kastélyban lakik. A astély bejáratánál a monarchia diszőrsége áll. Ugy látszik, a herceg nem vesz aktiv részt a béketárgyalásdfcban. A moníenegróiaka a legnagyobb élkeredéssel beszélnek Niki-tárói. A király tlutazása után Vesivc felszólította a Podgoricában élő kétezer főnyi csapatáti hogy tegyék le a fegyvert. Nehézségeket Vukoticsí és Martinovics tájborai okok isem támasztottak. Ök is lelőtték a fegyvert. VUhdyiés Niksicben, Martinovics Cetinjében vein. Az olaszok készülődése. Zürich, január 31. Abban a tényben, hogy Viktor Emánuel király visszatért a frontra, több lap az ötödik isonzói csata megkezdésére következtet, amelyre az olaszok már október óta aervszerüen 'készülnek. A franciák hadibázist létesítenek az anatóliai parton. Konstantinápoly, február 1. A Földközitenger anatóliai partján Fineka és 'Makri között Kasztelorizo-szigettel szejmfcen, 27-ére virradó éjjel Endenfli falunál ellenséges osztagot szállítottak partra. Az ellenséges csapat egy hadihajó tüzelésének védelme alatt a falut körülfogta, néhány tisztivelőt és a lakosság gey riészét foglyul ejtette. A" lakosság ingóságai közül az értékesebbeket eltulajdonította és azokat a hajó födélzetére vitte. Konstantinápoly, február 1. A francia kormány a kisázsiai tengerparton, Endenfli városnál egy tengerészkülöni tmény partraszállitott. A franciák nagyjelentőségű hadműveletük számára hadibázist akarnak létesíteni. A franciák nem biznak Németország kiéheztetésében. Berlin, február 1. A Vossische Zeitung jelentése szerint a párisi Journal des Débats ezt .irja: Nem szabad arra .számítanunk, hogy a blokád segítségével győzelmesen fejezzük l:e ah áborut. Németország éhezni fog, de kiéheztetni nem engedi magát, Németországot az élelmiszerek hiánya nem fdjgja mógadásrh kényszeríteni. Sajnálatos volna, ha nálunk azt hinnék, hogy az ellenségre rákényszeríttet jük a békét anélkül, hogy a harctéren megver nők. ^••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••Ba öéímagyarország előfizetési ára Szegedem egy évre . . . 24.— kor. félévre ... 12.— * negyedévre . . 6.— „ egy hónapra. . 2,— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7.— „