Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-13 / 10. szám

Szeged, 1916. január 13. MUlAGY ARORSZAG 7. mik pillanatában önkéntelenül is a kézitáskára gondolt ós a másik pillanatban megdöbbenve vette észre, liogy a vagyont tartalmazó podgyász eltűnt. Mint aki ,eszét vesztette, izgatottam rohant végig ia folyosón, bené-zr-t a fülkéki>e, megkérdezte az uta.-o.kaf, de a kézitáskáról senki sem tudott. Mayierbo leszállott, jelentést lett az esetről a rendőrségen, ahol előadta, bogy arra a fiatalemberre gyanakszik, laki Szolnck előtt nyitogatni próbálta a fülke ajtaját, Elmondta azt. is, bogy miután ő ébren szo'kot aludni, biztosnak tartja, hegy a tolvaj valami módon elaltatta a lopás elkövetése előtt, ami mellett az is bizonyít, liogy nagy.foku káliultságet érez, A meglopott ékszerkereskedő ötezer korona jutalmat tűzött ki annak megijittálmazására, aki a tettes nyomára vezeti a hatóságot. — A városi nyelviskolában uj francia, német, angol és török tanfolyamok nyílnak meg jannár 1-én. Beiratkozni lehet, naponkét a Városi Felsőkereskedelmi iskolában földszint jobbra, délelőtt és délután. Telefon 14—11. Igazgató, Jakab Dávid. FROMMER, BROWNING, 1914. modellt steyer pisztolyok Sebők Mihálynál Szeged, Valéria tér kaphatók. A dunai út jelentősége. meí ,f' j Berlin, január 10. A világháború politikai ós katonai a'la- I kukása az összes érdekelteknek, de különösen a központi hatalmaknak a figyelmét fokozott mértékben irány'iitotta a Balkánra és azon is t-nl Ázsia és Afrika felé. Ennek a Keletre vezető utunk közvetlen és 'legfontosabb összekötő kapcsa a Duna. Hat tiiggctlcin államot érintve a Duna rendkívüli messzemenő hajózási ércktoeket óvi-ut.. A folyamnak és gazdasági kihasználásának története elég terjedelmit®. Európa nagyhatalmai, — még azok is, amelyek ne-m is határosak a Dunával, mint Anglia és Franciaország — rendkívül sokszor foglalkoztak a folyam szabályozásának kérdéscv< 1. A XIX. század kezdetén a iDuna alsó szákiasza Törökországé volt, amely ezen a folyaimon való kereskedésadk. sohasem gördített akadályt az útjába. Már a XVIII. században is akadálytalanul futhattak le az osztrák hajók a Fekete-tengerire. Csak mikor Orer-zörszág tolakodott az Al-Dunához, keletkeztek bizonyos nehézségiek, amelyek odairányultak, hogy megakadályozzák a Dunának nemzetközivé való tftelét. Az 1812-iki bukaresti béke alapján Oroszország és Törökország megosztoztak a hajózási jogon s a Duna sokáig határát képezte e két állaimnak. iC-srlk 1840. július 25-én kötött Oroszország ós Matt y arcí szág-A riszt vi a ezterződ.ést egymássai, mely az Al-Dunán való .szabad bajózús jogút elismerte, ámde ennek vajuvi csekély volt az értéke, mert Oroszország a birtokában levő Dunastörlkolatdkat annyira elhanyagolta, bogy azdk heh om okosodtak. Az 1856-iki párisi kongresszus elszorifotta Oroszországot a Duna torkolatától és megalakult az „Európai Duna-bizottság" a Duura torkolatának és a Fekete tenger határas részeinek szabaddá tételére. Ez a bizottság rendezte a hajózási, rendőrség, a felügyelet, kikötőihelyek stb. kérdését. Ezek az intézkedési |k lénycigiiklben még ma is fennállanak. A Duna jogi viszonyaiba beleavatkozott az ,1878-ilki berlini kongresszus is. A hajózás szabadságát ugy akarták biztosítani, hogy Orsóváig minden parti vár leiramholandiónak niondartot ki. Hadihajóiknak tilos lett a -folyamon való közlekedés. Az 1856-ilki Európai bizottságot hclyllx nhagytáik és hatáskörét kitér jesztot tik Galacig; a bizottság függetlenné lett. Románia is kapott tagsági helyet ós szavazati jogot a bizottságiban, Ausztria-Magyarországot pedig megbízták a Vaskapunál levő hajózási akadályok eltávolításával. 1883 kan a berlini kongresszus signáitárius hatal mai összegyűlnek Londonban, bogy a Duna bizottság által kiidolgozott hajózási szabály rendeletről határozzanak. ÍEzen a konferepcián határoza-tibla ment, hogy Romániának erek tanácskozási joga legyen szavazati jog nélkül. Románia ez ellen tiltakozott és a kon lerencia határozatait magára nóyve nem kő telezőknek jellen Ette ki. A konferencia ennek dacára elhatározta az Európai bizottság bíráskodási jogának Gáláétól Brailáig valló kiterjesztését, meghatalmazását meghosszabbította 1904-i-g, azután hallgatólagos, mindig liarem évre szóló meghosszabbítás következett. Oroszország érdekeire Való tekintettel a /v illa-torkolatot kivették a bizottság hatásköre allol. A Vaskaputól Brailáig terjedő szakasz egy szerb-botgár-román vegyes bizottság alá rendeltetik, ugy azonban, liogy ennek a (bizottságnak az elnökét. Ausztria-Magyarország adja. Ezt a londoni egyezményt hatalmaik ratifikálták ugyan, de sdhasem lépett életbe, mert (Románia ,sohasrui ismerte el. Minden fáradozás dacára azonban az egész folyaimon végigfutó hajózás nem fejlődött ki a remélt mértékiben. Ennek egyik főoka a Vaskapu elégtelen szabályozása. Gazdaságpolitikai viszonyok is .akadályozták a forgalom kellő kifejlődésiít. Különösen az angol hajózás volt az, aim-ciy a Duna-íoilkolat területén monopoliumra törekedett. Anglia vasat, szemet és gépeket szállitott a Dunán, cserébe gabonát ós más mezőgazdasági terményeket Vitt. Ha a Dunán való belbajózást. em-elni akarjuk, akkor eltekintve az 1856iki párisi szerződés megváltoztatásától, Angliát ki kell szorítani a Dunáról. Mia a mi dicsőséges hadseregeink fegyvertényei összekapcsolták az Északi-tengert Mezopotámiával és ezzel oly iperspekliva nyílt meg, amely az ezen vonalon fekvő államokban hatalmas kereskedelmi és ipari fellendülést helyez kilátáisíbia és e térén a -Dunáé lesz a legfontosabb szerep. Egyelőre persze esalk kiegyenlítő száll i-t,monyokról lehet szó. ásza,kiól hadianyagot szállítanak délre és azonkívül szenet, viszont nyers anyagot, gabonát, takarmányt, búst stlbt hozunk a Dunán Ausztria-Magyarország és Ném-ciíország népeinek. Később azokra a nyers anyagukra kei ül a sor, amelyek KöZ/n-E-urópánalk létérdekét érintik. Ismert dolog, hogy ez idő szerint óriási a kérésiéi dunai hajók tekintetében és hogy a dunai hajózás óriási érdemet- szerez azzal, liogy erejének minden nrogfeszilé-iéivül lebonyolítsa a forgalmat. Ennek azonban muglközelitőle-g som tud eleget tenni. Az a néhány hajógyár, -anrely Regensbvrg és a Vaskapu között található, rendkívül értékes megrendelésieket kapott- és minden lehető tulóraszá-nm-ail ópiti a bajókat. Ez a hatalmas forgalom a baladó katonai fejlődéssel és a béke I .-következte után nemlhogy csökken n-i, -hanem még emelkedni fog és ezáltal a Duna -mentén való iparnak, főiké]) pcklig -a hajóépítő iparnak és a dunai liajózásrlak a gazdag jelenből rendkívül kedvező jövőre Van kilátása. Biztonsággal válható az is, hogy ugy a hajógyárak, mint a kikötőből .vek nagyban fognak szaporodni. -A háború fejlődése vezetett bennünket arra az egyszerű és világos kötvetkezteté-ro, hogy tartós és biztos összeköttetés) kell keresnünk azon országokkal és földrészekkel, amelyeknek termékeire gazdasági életünk rá ran utalva. Olyan összeköttetést, amely Angliáéul független és nem olyant, amely mint a mostani tengerentúli összdköttetú fii IV, bármikor elvágható. Mindaddig, amig Anglia megtartja a tengeren való hatalmát, háborús időkben a tengerek szabadsága c-sák papíron lesz meg, ha-csalk nem rendelkezünk azokkal az eszközükkel, llvogy Angliát a tengeren is leverjük. Az a biztos ut pedig esalk a Duna és azért a központi hatalmak önifentin-rtási ösztöne azon lesz a háború után, hogy ezt, az utat mindenképpen -kiépítse és felszerelje. Nem kell jóstehetség annak a megáll api fásához, hogy a Dunát Németország bele fogja kaposolm a maga tekintélyes vízhálózatába. egyrészt a Ludvvig .csatornának a Majna és Duna 'közli ikilmvitése, másrészt a DunaOdera-csatorna kiépítése által. Magának ,a Dunának szabályozása, főleg a Vaskapunál, a legelső béke mm i ílkálk közé fog tartozni. Minden jel szerint tehát a Dunára a legszebb jövő vár. -Ez az összeköttetés tengerentúli ha-józásnnknalk is iaz érdeke, mert mihelyt Anglia a-nn-ak a tudatára ébred, liogy dunai összekötő vonalunktól nem vághat el, tehát ki sem éheztethet, tízszer is meggondolja, mig uj háborút 'kezd ellenünk és ezáltal biztosítva Van tengeri hajózásunk fejlődése is. A Dunának és a dunai hajózásnak fejlesztése a kéke megkötése után is egyik legelsőrenidü érdeke marad a középponti hatalmaknak és hü szövetségeseiknek. Belvárosi Kávéház Szeged előkelő kávéháza. Reggeli s uzsonna kávék, legjobb kávéházi italok, bel- és külföldi képes és napilapok nagy választékban. Figyelmes kiszolgálás. A n. é. közönség szives pártfogását kéri tisztelettel KLEIN ERNŐ, kávés. Legénybucsu Straus Oszkár h i r e s operettjének kotlája — kapható — IHiinoii I könyv- és zenemű kereskevarnay L. désében Kárász-utca 9. szám,