Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-11 / 7. szám

I í. Szegőd, 1916. január ll. DÉLMAGYAEORSZÁU tornáinak a zsilipjeit tts nem olvashatom az időjárásban azt, ihogy ... túlnyomóan száraz idő várható... Hopp! ez sem jó, mert akkor Szeged hi­majtd utalvány ellenében adhatnak és csak az utal1- pénzintézetek segítését egy javaslattal egy vány mennyiségének megfelelő sulyu lisztet csapásra akarják megoldani. A pénzintézeti vagy kenyeret, még azok is, akik előre be- reform csakis kereskedelmi törvényünk ujjá­szerzett lisztet vagy abból kenyeret szolgál- alakításával oldható meg. Sürgeti, hogv a nax ki. Ellenkező esetben büntetésnek tesizik független bíróság mellé a bankok és pénzio- _ " . „ , .. , , . k, ima cm ímt a™-, ,v«v Wvér- tézetck köreiben megfelelő szakértőket állit- zc,lyosan nalm fekszik tulnyomoan es sanak. A revizori intézményt is csak mint a m'e'»mt le«alabb cwpeww. csepereg, lra ugyan független biróság közegeit hajlandó elfogad:- nem dézsából öntik az ég angyalai az eső­ni. Lehetetlenné kell tenni azokat a kisebb vizet a nyakunkba. pénzintézeteket, amelyek az utóbbi időben a Az én fejemben az iránytűt már csak az vidéken és a fővárosban annyira elszaporod- lálMthatja helyre, hu vagy nem olvasok egy­tak. Sürgeti a szövetkezetek allami segiteset. ... , Oündisch Guidó a biztosító intézetekkel al alan 1<k>J,oslast' ya«y ~ 8 azt ,nzonyara foglalkozott. Sághy Gyula hosszasan fejte- sdkau llwLsok 18 kuvunjatk - az egesz or­geti az ellenzék javaslatát és 'azt hangoztat- szágra szóló száraz időt jósol a meteorologiai ja, hogy a nagybankok nem teljesítették ha- intézet. zafias kötelességüket. talán helyre billenthet né nemileg a Az ülés negyednégykor véget ért. A vl- g,azdagélgi életünk kilendült iránytűjét is. •tat holnap folytat jak. ki magukat. Azok, akik liszt- vagv kenyér árusítással foglalkoznak, a hetenkint, eset­leg hosszabb időn át náluk összegyűlt utal­ványszelvényeket beviszik a Jiszthivatalba, ahol a mennyiséget összeszámolják, a szel­vényeket visszatartják és a beszól gáltat ott szelvények mennyiségéről egy külön utal­ványt állítanak ki, melynek alapján a imalom vagy a megbízott (kereskedő a megfelelő mennyiséget kiszolgáltatja. Ha véletlenül olyan kezébe is kerül utal­vány, akik arra rászorulva nincsenek, mert háztartásuk augusztus 16-áig el van látva kenyérrel és liszttel, azok az utalványokat a liszthivatalhoz szolgáltatják vissza. Csak a hivatali pecséttel ellátott utal­vány törzshöz tartozó szelvények birniak ér­tékkel, tehát nem teheti meg senki, hogy pél­dául levág egy szelvényt és a® utalvány­törzs nélkül akarja azt beváltani lisztre vagy kenyérre. Az uialványszelvéuyt a kereskedő vagy a pék, vagy a vendéglős vágja le, aki köteles figyelembe venni, hogv az utalvány­törzs pecséttel el van-e látva. Tényleges katonák családjai és a kato­nai havidijasok szintén kapnak utalványt, a legénységi állományúak azonban nem. A le­génységi állományú katonák kenyérrel való ellátásáról, úgyszintén a katonai kórházak liszt- és kenyérszükségletérő] miniszteri ren­delet érteimében a katonai kincstár inrondos­kodik. HÍREK A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház hétfői ülésén a képviselők meglehetősen kis számban jelentek meg. A napirenden a Pénz­intézeti Központ alapításáról szóló törvény­javaslat általános vitájának folytatása sze­repelt. Beöthy Pál elnök féltizenegy órakor nyi­totta meg az ülést, előterjesztette az elnöki jelentéseket és elparentálta Naáányi Gyulát, a bárándi kerület elhunyt képviselőjét. Illés József előadó előterjesztette a há­ború esetére szóló kivételes hatalom Igénybe vételéről a közigazgatási és igazságügyi bi­zottság jelentését. Az után áttértek a napi­rendre. Jaczkó Pál az Osztrák-Magyar Bank szabadalma meghosszabbitásának kérdésével foglalkozott. Áttért a Pénzint. Központ kér­désére és 'kijelenti, hogy el kelt törölni az el­nöknek és a pénzügyminiszter megbízottjá­nak vétójogát. A közös bánik szabadalma lejárta után az önálló magyar bankkal kellene a Pénzinté­zeti központot megvalósítani. A betétesek kellő védelmét sürgetik. Jelenleg az a hely­zet, hogy csőd esetén a betétesek a II. osztá­lyú hitelezők csoportjába kerülnek és köve­telésük aligha térül meg. Azit kívánja, hogy legalább ugyanolyan kielégítésre tartihassa­nak igényt, mint a kereskedelmi alkalmazot­tak, akiket elsősorban kell kielégíteni. Hovünyi Géza arról beszél, hogy az em­berek ma csak a pénzbőséget látják, de nem kutatják, hogy mi annak a® Oka. A pénzbő­ség csak abból származott, hogv a háború kényszere következtében: a javak átalakultak és ha: véget ér a háború, az ipar, a kereske­delem és a földmivelés rendes keretébe tér vissza és a pénz visszaözönlik oda, ahonnan a háború kivetette. A vidéki hitelintézeteket a háború utáni Időszak igen súlyos föladatok elé fogja állítani és ezért gondoskoni kell arról, hogy kellő állatni támogatásban része­süljenek. Jogosnak tartja 'a pénzintézeti tiszt­viselők nyugdijügyének szabályozását és a tisztviselők nyugdíjbiztosítását. Ugrón Gábor helyteleníti, hogy a pénz­intézeti reformot és a háborúban megingott 0000 A török Vörös Félhold képeslevelező­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) Hol is fekszik Szeged? (Saját Vwdósitánktól.) Megvan az a jó, vagy TOSSZ szokásom, hogy elolvasom min­dennap a meteorologiai intézet jelentését é.s másnapra való időjóslását. Ámde ezzel el ér­te ni azt, hogy a háiboru folytán felújított és tetemesen (kilbővitett földrajzi ismereteimben olyan Miaosiz keletkezett, hogy momentán nem vagyok tisztában, voltaképpen (hol is fekszik Szeged, Északon vagy délen, keleten vagy nyugaton?! Olvasom a jelentésben: ... északon csapadék ... S másnap Szegeden megnyílnak az ég csatornái. ... keleten csapadék ... (Biztos, hogy erre a jóslatra Szegeden zu­hog az eső. nömi csapadék nyugaton ... Ugyan szépen némi, esernyő méllkül men­tein el hazulról ós bőrig ázta'm, nem nyuga­ton, lianem Szegeden. .... csapadék délen Persze, aom maradt el az Isten áldása, •melyben jaj, de nincs köszönet! Hát ezek után kérdem, 'hol fekszik tehát tulajdonkeppen Szeged? Északon, keleten, nyugaton, délen? Vagy mindenütt? De ez még nem elég ám. lA meteorologiai intézet nem jósol á«n mindig ilyen határozott égirányóikkal. Szól sokszor az időjárás ek­klóp: el vétre csapadék ... 'Ahá! gondolom, tehát elvé,íve fekszünk, miután erre a jóslásra is zuhogott, zuhogott az eső Szegeden. líe alig nyugodtam bele afllba, hogy Sze­ged elvétve fekszik, jön egy ujabb jelentés: ... helyenként csapadók ... \A vizleifolyókon másnap nem tudott elég gyotrsan lefolyni az eső, ugy hullott. Tehát iSzegtíd mlég sem fekszik elvétve, hanem he­lyenkén t... S ez igy iincgy egy'ik napról a másikra. A meteorologiai intézet időfióslása szerint Sze­ged mindennap unásutt 'fekszik. Egyszer ke­leten, másikor nyugaton, aztán elvétve, majd délen vagy északon, hanem helyenként. Elbbe direkt bele lehet bolondulni, (hacsak a jó Isten meg uem irgalmaz ós lo num zárja az úg csa« — Az Országos Vörös Kereszt elnökének ünneplése. A Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egylete díszközgyűlés kere­tében ülte meg Budapesten hétfőn gróf Cse­konics Endrének, a Vörös Kereszt érdemek­ben gazdag elnökének és királyi biztosának 25 éves jubileumát. Ebből az alkatomból a Vörös Kereszt Egylet szeged-városi választ­mánya meleghangú táviratban üdvözölte gróf Csekonics Endrét. — Nyilatkozat. Tekintetes Szerkesztő Ur! A Délmagyarország szombati és vasárnapi számaiban megjelent s üzleti érdekeimet érintő közleményeire vonatkozólag van sze­rencsém' megkérni, hogv az alábbiakat köz­zétenni 'méltóztassék: Fölösleges ugyan, bo"~" cégűink, az Árvay Sándor és Fia cég a szegedi közönség előtt jó hírnevére hivat­kozzék, azonban kötelességemnek tartom ki­jelenteni, hogy a színháznak vezetésem alatt álló büffíV'ében a legnagyobb tisztaság és rend uralkodik. Csak sajnálkozásomat fejez­hetem ki, ha üzleti érdekünk védelmezése közben Tamás Rezső ur, a Déhnagyarország munkatársával szemben indulatosabb hangot használtam. Nagyrabecsülésem' kifejezése mellett vagyok a 'szerkesztő urnáik kiváló tisztelettel: Árvay Kálmán. — A Mikszáth-dij odaítélése. Ezerkilenc­száztizben .alapította a Dugonics-Társaság a Mikszáth-dijat, melynek kamatait az alapító­levél értelmében arra érdemes szegedi újság­írónak keli juttatni. Vasárnap délelőtt dön­tött a jutalom odaítélésében, az igazgatóta­nács. A dijat egyhangúlag Szabó Mihálynak, a Szegedi Friss Újság munkatársának, a sze­gedi sajtó e talentumos és rokonszenves tag­jának ítélték oda. — Az osztrák miniszterelnök kihallga­tása a királynál. Bécsből táviratozzák a Bu­áe]>esti Tudósító-n'a'k: Ö felsége vasárnap ki­hallgatáson fogadta gráf Stiirgkh Károly osztrák íiidnilsziteTeliiököt. — Az uj szállítási Igazolványok. Hétfőn lépett életbe a kormány mult havi 4551. sz. rendelete, amely szerint búzát, rozsot, két­szerest, árpát, zabot, tengerit, burgonyát, rizst, valamint az ezekből előállított lisztet és mindennemű egyéb őrleményt és malom­terméket (dara; korpa, hulladék, stb.) úgy­szintén a felsorolt gabonanemüekböl ós ezek lisztjéből előállított mindennemű cikket, to­vábbá — akár hántolt, akár nem hántolt — száraz (érett) egész, felezett, törött, felőrölt babot, borsót, lencsét, úgyszintén minden­nemű rostaaljat, trieurhulladékot. osirkebu­zát, törigölyt, hántolt és hántolatlan kölest, muiharmagot, cirokmagot, durra-magot, bük­könyt, vadborsót, mindennemű lóheremagot és hicernamagot, továbbá (a repce-, len- és kendermag kivételével egyéb) olajos magva­kat, mindennemű fii- és egyéb magvakat, szárított répaszeletet, mindennemű lvagymát és fokhagymát, repcepogácsát, napraforgó­mag-, tökmag- és lenmagolajpogácsát, cu­korszörpöt (inielasse), szárított szeszgyári és

Next

/
Thumbnails
Contents