Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-09 / 6. szám

6 DÉLMAG Y ARORSZAG Szeged, 1916. január 9. Annyi hányatás után végre megérkez­tünk Fiúméba, ahonnan aiz első gyorsvonattál Budapestre utaztam. Pár napig Csongrádon tartózkod­tam, ahol egy kis birtokom van. Április elején jelentkeztem a szegedi népfölkelő parancsnokságon, de mint lét­számfelettit ideiglenesen szabadságoltak. Nem tudtam hova lenni a csodálkozástól, ihi­szen a francia lapokban vastagbetüs cikkek jelentek meg arról, hogy nálunk már az öt­ven évesek is régen bevonultak. A bakancsot is azért vettem meg Rómá­ban, mert biztosra vettem, ihogy ahogy haza­érkezem, mindjárt szolgálnom kell. November harmadikán végre elértem, a mi után annyira törtem magamat: behívtak szolgálattételre. Elvégeztem a katonai táv­beszélő tanfolyamot és most várom a beosz­tásomat a menetbe. Jönni már jöttem eleget, — fejezte be az elbeszélést — most már menni szeretnék... Bak Jenőről 'bátran el lehet mondani, hogy minden poklokon keresízitül gázolt a hazáért. Tamás Rezső. Falusi hetivásáron. (Saját tudósítónktól.) Falun jártaim a minap. Olyan városias falun, amelynek fő­utcája aszfaltozott, itt-ott emeletes házak emelkednek a jólétről tanúskodó földszintes épületek Iközt, az utcáikon gyéren Ibár, de vil­lamos világítás, sőt magán a főutcán villa­mos vasút fut végig. Az ország egyik leg­hosszabb villamos vasútja, melynek kiinduló pontja: Arad, végállomása: iPanlkota. Itt jár­tam a múltkoriban. A nagy Alföld keleti ré­szén ,húzód,ik meg, egyes házai imár f elkapasz­kodnak a dombokra. Laikói vegyesek: magya­rok, svábok, főkép pedig románok. Ép heti­vásár napján voltaim ott. A pankotai hetivá­sárdk hiresek Arad vármegyében és sóik vi­déki város piacával vesztik fel a versenyt. Nagy, széles térség a vásártér, melynek felső végéiben Sulkowsky herceg terjedelmes, de földszintes és nem éppen diszes külsejű kas­télya emelkedik, mellette padig a templom ijesztően hegyes tornya finródik a levegőbe. Nem tudom, iki volt ennek e lehetetlenül he­gyes toronynak a tervezője és az 'építője, de az bizonyos, hogy mestermüvet alkotott, aki csinálta. Nem szépségénél fogva, hanem azért, hogy a maga kinos vékonyságúval dacolni képes a viharral és eddig fel nem borult.. A pisai ferde torony sem kiilömb csoda ennél. De maradjunk a vásártéren. Minden szak­mának: a csizmadiáknak, ruhásoknak, ko­fáiknak megvan a maguk külön helye. Egy­egy lépés választotta el egymástól azelőtt őket, most a háborúban különálló szigeteket alkotnak a sártengerben. Sokan hiányzanak a mesteremiberek közül, nagyon sokan. Meg­állok a csizmadiáknál. Áru van, mondhatnám bőven. Jó erősikötésü csizmáik, esetlen sar­kakkal. Párjuk 68—70 korona. A csizmadiák között ipatkoló-asztalával egy cigány ütött •tanyát. A vevő kezéből ia csizma mindjárt a cigány asztalára kerül. Patkó dnk1 rasztcsizmának. Az egyik román drágálja a csizmát. Odaszólok neki: — Háború van, azért drága! — Van másutt háború, de itt nincs, még­is drágán adják a csizmát! Gondoltam: filozófia ez is. Az élelmiszerárusck között feltűnt a sok-sok tojás és eszembe jutottak a szegedi piac tojástalan novemberi napjai. Közvetlen karácsony ellőtt volt s három tojást adtak két hatóéért. Nem negyven fillérért, hanem két hatosért. íMert faluhelyen bizony még a hatos járja. Egy helyütt egy oláh menyecske előtt két garaboly sző!lő állott: — Kum idái? (Hogy adjaf) — Un zlot si obt li'bre (egy forint, nyolc hatos). — Kilóját? — Az egész kosárral. — De nekem csak egy kiló kellene. — Kilóra nem adom. Próbálok alkudni. .Nem mintha drágái­nóim a szellőt, szemre is látóin, hogy kilója nem jön többe hatvan krajcárnál. De aki maga is mindig alkuldiva vásárol, mint az ilyen egyszerű oláh parasztassrony, bizonyo­san ugy is árusít. Nem engedett azonban egy fillért sem. Elvittem hát a szőlőt a kért áron. Számításomban nem csalódtam: három kiló volt, egy dekával sem több, sem kevesebb. Ugyanakkor Szegeden ép egy kilót lehetett azon az áron vásárolni. És nem tudatlanság­ból adta az oláh menyecske ilyen áron a sző­lőt, mert mikor alkudni kezdtem, mindjárt odavágta: — Ne alkudjon az ur, Aradon négy ak­kora árat kaipok érte. Hosszadalmas volna ,az egész hetivásárt leirnb Csak azt említem fel, hogy nagyon solk oláh légéinyt láttam a vásárban, kalap­juk fel volt szalagozva — oláh nemzeti szili­nél. Annak a jele, hogy a legutóbbi sorozáson beváltak. Mind téli holmit vásároltak, meleg alsót, hogy meg ne fázzanak majd az angyal­bőr alatt. A sók oláli nemzeti szin izgatott, •megkérdeztem hát az egyik csoporttól: — 'Mi lesz ezzel a színnel, lia Románia ellenünk jön? — Hát testvérháború! — mondja az egyik. — Ezzel a színnel is a Cara Ungurascat (Magyarországot) védjük akárki ellen. Az egyik legény különösen tele volt ag­gatva. az oláh színnel. Iparoslegény volt, aki nyakkendőt is viselt. .Persze az is oláh szinü, ilyen volt az érmelegitője, a szalagcsokor a kabátja kihajtóján, a szalag a kalapján. — iEz bizonyosan nagy dákoromán! — gondoltam, pláne, amikor néhány könyvet is megpillantottam a kezeiben. Megszólítom: — Mutassa, milyen könyveket olyas? — Tessék, nézze meg! — válaszol magya­rul és ezzel idenyujtja a tarkafödelü füzete­ket. Nem akartam hinni a szememnek. Egy­től-egyig magyar. Nézem egyenkint a cí­müket: — A Boszorkány Király. — A Hinduk Kincse. — A Néger Boszuja. — Patkó Bandi Rablókalandijai. A füzetek formája is, cirne is elárulta, liogy ezeket a ponyván árulták., örültem, hogy ime mégis magyar könyvet olvas, akár­hogy is van kiiciírázva ő maga oláh sziliek­kel, de el ,is szomorított, amikor arra gondol­tam, vájjon akkor is ennyire oláh szinü volna-e ez a nyilvánvalóan könyvkedvelő oláh legény, ha nem a ponyváról kapná a magyar szellemi táplálékot?!... És eszeimbe jutott, milyen másképpen le­hetne sók minden, ha a magyar kulturegye­sülciiek nem a magyar in teli Igenei a között akarnák .mindenáron a magyar kultúrát ter­jeszteni, ott, ahol erre kevésbbé van szükség, hanem igazán a nép közé mennének. Ha a ponyvára jó olcsó áron kiraknák az olyan népies füzeteket, amelyek nemcsak magyar nyelven megiirválk, de amelyeknek .minden egyes sorálból magyar szellem is szólana Ma­gyarország •nemzetiségéhez. Mert ime van­nak köztük, akik szjjvesen olvasnak magyarul. -gl. DIVATOS férfi', fiu- és női öltönyök, kalapok, sapkk stb. rendkivüli olcsón szerezhetők be KRÉfllER tfgníl, Hossutli lajos-sugárul 8. Mon773. Vasárnap, január 9-én Szenzációs műsor! A TITOKZATOS Mr. MILLER Detektivdráma 3 felvonásban. A legjobb vigjáték Nászutazás az esküvő előtt. Vigjáték 4 felvonásban. A főszerepben DORITT WEIXLER. Valamint az uj kisérő műsor­Előadások vasárnap délután 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents