Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-08 / 5. szám

8 MLMSGYAftÖRS2ÍB ÖzegecI, 1916. jainbaír 8. A kérdés megoldásához bizonyára egy lépéssel sem jutunk közelebb, llia annak az élére egy dogmát állítunk, és mindenkit, aki merészkedik abban; nem hinni, ostobának, gonosztevőnek nyilvánítunk. Már ennél gyümölcsözőbb az :a fejtegés, amely nemrégiben a Warwiirtsben jelent meg, ahol beszéd és ellenbeszéd formájában egy ilengyel és egy orosz hitsorsos tárgyalja ezt a 'kérdést. A lengyel hitsorsos élesen ellene fordult a Goldimanin önkéntes glhiettójáról való dogmájának és a zsidó néptömegeknek az ortodoxia uralma alól való felszabadítását követeili; ennek következményeként aztán a zsidó néptömegek magától olvadnájiaik bele a lengyelségbe. Az orosz hitsorsos a jövő mtját „minden politikai és polgári egyenlőtlenség kiküszöbölésében és a nemzeti 'kisebbség jogainak biztosításában" látja. Mint hallgató harmadiknak fel szabad vetnünk a kérdést: vájjon a kettő valóban oly itáviol áll egymástól, mint ahogy ők maguk gondolják? Hiszen az orosz is azt .mondja: „Ha a lengyel-zsidó proletártömegeknek megadatik annak a lehetősége, hogy nemzeti bilincsektől, menten gyakbroilhássák állampolgári kötelmeiket és az általános kuiturának lehessenek részeseivé, .anélkül, hogy megtegyék — a legtöbb által meg sem közelíthető — kerütőultját az asszimilizáciőnak, akkor az „ortodoxiával" .maguk is: végeznek." •Ez azt jelenti, hogy belenőnek abba az állapotba, amelyből a lengyel kiindult, a nyugati, zsidók állapotába, akik oly kevéssé alkotnak önmaguk „nemzeti szervezetet", hogy részben maguk is egész vigain részesei azon nacionalizmus; luxusának, amely azon, államszervezet tetején virul, amely államszervezetnek ők maguk is részesei. Akár „nemzetiségi kisebbségnek", akár „zárt és teljesen kifejlődött nemzeti szervezetnek", vagy bárminek nevezzük is, az ilyesmi tapasztalatszerüen mindig felbomlik, mihelyt megszűnik ,az állami, egyházi vagy társadalmi egyenlőtlenség elkülönítő és öszszefomasztó nyomása. Igy olvadtak egybe egy népfajta Angliában a szászok és normannok, Franciaországban a román kelták és a germán frankok és a .keleti Németországban. a germán és szláv törzsek, mihelyt tutküzdötték magukat kényszerű együttélésükben a hódítók és meghódítottak, a benszülöttek és jött-mentek állapotán. Ez természetesen nem megy végbe máróli-holnapra és nem anélkül, hogy ne hagyna nyomokat az uj rajban, amely igy keletkezik. Az Egyesiil-Államok másfél évszázaddal ezelőtt vívták ki önállóságukat, de a külön népfajjá való belső összeolvadás még oly kevéssé jutott befejezésre, hogy a német-amerikaiak és angol-amerikaiak ima éppenséggel nem értik meg egymást. A 'türelmetlenek tehát csak nyugodjanak bele abba, hogy — még iha teljesen az ő kívánságuknak megfelelően is oldódnék meg e kérdés — százötven év multán is észrevehető különbségeik lesznek a lengyel és zsidó néprétegek között. Nevezetesen ott kell erre számítani, ahol a zsidók a lakosság felét vagy annál is többet képeznek. Nem fogja azonban .feltartóztatni az összeolvadást, ha közben annyira halad ez a folyamat, hogy a gazdaságiilag legfontosabb rétegekben, alul is, felül: is, tartós kapocs képződött. Ennek az egybeolvadásnak eredménye, amint azt minden vegyész tudja, épugy az egyebeolvaszíótt fémek minőségétől, mint azon viszonyoktól függ, amelyek között ez az egybeolvadás végbement. Amig az egyes fémdarabok oldatlan ul feküsznek egymás mellett a tégelyben, minden egyesnek rendesen a főtörekvése, hogy az ő sajátságai adják meg az egésznek jellegét. A dolog annál egyszerűbb, minél nanagyobb törregkülönbség, de az egybeolvadás nehézségei annál nagyobbak, minél kisebb a tömegek közti különbség. Ezek azok az okok, amiért a zsidó-kérdésnek Lengyelországban és Keleten más a képe, .minit Nyugat-Európában. Azoknak a befolyása, akik nem akarnak beolvadni — és azok tudvalevően nem a legrosszabb fémek?, veszélyeztetik az öntvény sikerét. Főleg akkor, ha nem akarásuk a környezet abbeli tehetetlenségével találkozik, amely képtelen néptömegekre képzőleg és íelszabaditólag hatni, minit eddig az orosz államban. Moslt mindazok, akik a lengyel-zsidó problémáért küzdenek, a. lengyelek ép ugy, mint a zsidók, ,az orosz álla meszmétől fel szabad attaknak érzik magukat. És .mégis vannak köztük fanatikusok, akik .a zsidóságot Lengyelországban mint „nemzetisiági kisebbséget" érinthetetlennek kívánják tekinteni. De vájjon összeegyeztethető-e az állam az államban ez egyenlő állampolgári jogokkal és kötelességekkel? És aztán kérdés az is;, vájjon „tejesen kifejlődhetnék-e" az állam az államban? Németországnak igen. fontos érdeke, hogy keleti határán ne keletkezzék olyan államszervezet, amely már eleve pusztulásra van ítélve és jobban illenék a XVHI. mint a XX. századba. De hogy Németország a lengyet zsidósággal! szemben: annak a rabbinak a szerepét vállalja, aki kiátkozza és kigúnyolja' szegény Pojazot, amiért a nyugati, kulimra utáni szomjában, tudatosan ki törekedett a gíhettó korlátai közül, — azt .Németországtól nem lehet komolyan kívánni. ÍP Bokor Jánosnál Va!éria-tér. A Délmagyarország Szegednek és a délvidéknek nemcsak a legjobb, hanem a legolcsóbb politika! napilapja is. Előfizetési ára egg hónapra két korona. Olvassa táviratainkat a kiadóhivatal (Kárász-utca 9.) kirakatában és minden este a Korzó moziban. Délmagtjarország nagy elterjedtségénél fogva a legalkalmasabb hirdetési orgánum. Arai méltányosak, hirdetései célra vezetnek. A Délmagyarország jólinformáltsága közismert. A saját érdekében cselekszik tehát, ha megrendeli és ha hirdet benne. Szerkesztősén telefonja 305. •# Kiadóhivatal telefonja 81. cwrtawtft; PÁSZTOR JÖZ8EF. KUd6tnl*jdoüo»: VÁRNAY L. Nyomatott Vira*y L. kitorvByoiodijábaa, i a ü