Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-29 / 25. szám

9 Szeged, 1916. január 29. ^ÉLMAGYAROBSZÁG. Szegeden is keresztül fog haladni a JZallfánvonaf. értekezlet a városházán. — J9 város felirata a miniszterhez. (Saját tudósítónktól.) Dr. Somogyi Szil­veszter polgármester pénteken délután négy órára ad hoc bizottságot hivott össize annak a •megvitatására, Ihogy az mj balkáni vasút irányának kérdésében amilyen álláspontot foglaljon el 'a törvényihatósági bizottság. Az értekezleten -megjelentek: dr. várhelyi Rósa Izsö, Uray Zoltán, Balogh Károly, Landes­berg Mór, Palócz László, Gál Kálmán, Bózsó János, Aczcl Géza, Weiner Miksa, Oblath Lipót, rúnák Károly, Bach Jenő, Leiulvay Sándor és Szabó Gyula. Dr. Somogyi Szilveszter elnök megnyitja az ülést, üdvözli az értekezlet tagjait és rö­viden isimerteti azt a két vonalat, amelyek közül a kormány az uj balkáni vasút irányát ki fogja választani. Az egyik vonal Budapes­ten, Cegléden, Szegeden, Temesváron, Ver­secen vezetne keresztül és a kévevárai áthi­dalás. után Veiika Planánál csatlakozna a már kiépitett szárnyvonalhoz, a imásik vo­t- 1 íval, amely kombinációban van, Budapesten, d ] Cegléden, Szegeden, Nagybecskereken, Pan­csován át vezetne Kevevárára. Szegeden minden körülmények között áthalad a bal­káni vasút, Szeged tehát egy uj kettős sín­párral fog gazdagodni, .mondta a polgármes­ter. majd felkérte 'Uray Zoltán Máv. üzletve­zetőt, hogy szolján a kérdéshez. Uray a következőket mondotta: — Részleteik tárgyalásába egyelőre nem lehet bocsátkozni. Szerény véleményem szerint ugy áll a dolog, lrogy Szerbia elfog­lalásával okvetlenül fölmerül az a kérdés, hogy ezt a nagy területet szorosabban kelle­ne Magyarországhoz kapcsolni. A Duna át­hidalása két helyen már meg van, de azután már .csak Bulgáriában van áthidalás. A Zi­inony és Belgrád közti áthidalás, nem ele­gendő. A báziási irányból Versecen kiágazó •összeköttetés nem képezné azt a teljesítő képességű vonalat, amelyre szükség van. A Verisec—Ke ve vár a i vonalat elsőrangúvá kell kiépíteni és megfontolás tárgyává tenni, hogy a szegedi—pancsovai vonal általános országos érdékbői és főként szegedi érdek­ből nenn jobb-e, A szeged—pancsovai vonal sokkal jobb, mint a másik irány, sokkal egye­nesebb és lényegesen rövidebb, mint a bá­ziási. Kcveváránál a Mava völgyéből a Mórá­vá völgyét kell áthidalni, mert ez az ut Sza­loniki és Konstantinápolyba vezet. Azt hi­szefm, ia kérdés aszerint fog eldőlni, hogy melyik vonal kiépitése kerül kevesebbe. Bá­ziásnál csak az áthidalás kerülne pénzbe, hogy onhan kinek a költségén épitsék ki to­vább a vonalat, az "későbbi kérdés. A sze­ddi ged—pancsovai vonal többe kerül. Az is fon­tos kérdés, hogy melyik hoz többet. Országos érdék volna, ha -a Szeged—Báziás-Buda­pesf—Szabadkd—Zimony közé eső ' terület egy elsőrangú, nagy teljesítő képességű vici­nális vasúttal volna fölszerelhető. Szegednek az érdekei azonosak Torontállal. Az aradiak is azt akarják, hogy a vonal Temesvárt is érintse. Jelenleg .a Dunán csak nehézségek áran lehet átkelni, kivéve a Zimony—Belg­rád közti vasúti hidat. Állandó jellegű átke­lésről kell gondoskodni. Miután Keveváráig vasút vezet, valószínű, hogy itt fogják az átkelést létesíteni. Uray végül köszönetet mondott a pol­gármesternek, hogy alkalmat adott az érte­kezlet tagjainak arra, hogy egy ilyen fontos kérdéssel foglalkozzanak. Ezután Szabó Gyula szólalt fel, aki az előzményeiket ismertette és megjegyezte, hogy amikor a hídépítésről volt sző, a bá­ziási hidróll tárgyaltak. Weiner Miksia: A kamara már két évvel ezelőtt foglalkozott ezzel a kérdéssé'. Tudo­másunk volt arról, ihogy egy elsőrangú vo­nal Báziási,g ki van építve, amelyet a keve­várai áthidalással lehet a legegyszerűbben meghoszubbitani. Rack Ripót felolvassa a szegedi és te­mesvári kamaráik két év előtt készített fel­iratát, amely a báziási vonalnak a kevevárai áthidalással Zajecsáron át Bulgáriába aján­lotta a vonal kiépítését. Ez a terv azonban a háboru miatt abbamaradt. Obláth Lipót felszólalása után ismét Uray szólott a kérdéshez: — Nem helyeslem a kamara két év előtti tervét, mert ha kivitelre kerülne, a Ti­inok völgyében hegyláncokat kellene át­törni. Funák Károly: Az éredus vidékek köze­lébe akartunk jutni, hogy a szerb kormány engedélyével ércet bányásszunk. Most már másként áll a dolog, most a kelettel váló összeköttetésről van iszó. Uray tervét ajánlja elfogadásra. Dr. Rósa Izsó hoszasabban foglalkozik a kérdéssel, ,a bizottsági tagok élénk érdek­lődése mellett. Dr. Rósa is csatlakozott Uray véleményéihez. Palócz László is az Uray tervét találja a legmegfelelőbbnek. Dr. Rósa Izsó kijelenti, hogy tudomása szerint a temesváriak is a kevevárai átkelés hívei. Ebben a kérdésben nincs is ellentét •közöttünk, — mondta dr. Rósa — csak az elágazás tekintetében. Miután többen nem kívántak hozzászól­ni a .kérdéshez, dr. Somogyi Szilveszter el­nök a .következő javaslatnak a tanács elé való terjesztését ajánlja: Írjon fel a közgyűlés a kereskedelmi, honvédelmi, íö'ldfivelésügyi és pénzügymi­nisztériumba, Ihogy az uj balkáni vonal Nagy­böcskoreken vezessen keresztül, mert ez Szeged érdekeinek a legmegfelelőbb. Abban az esetben, Ina Nagybecskerék vá­rosa küldöttséget vezetne a kormány elé, Szeged, is csatlakozni fog. Az értekezlet tagjai egyhangúlag elfo­gadták a javaslatot, 'mire az elnök az ülést berekesztette. BaHB»aiesaEcssjsoasa5.H.i.- casi jyí/kor még Belgrádban szerb közigazgatás volt. — £gy szegedi postafőtisztné kalandja a szerb minisztériumban. — Szerbia magyar közigazgatás alá került. Végre tehát igazság éís rend lesz abban az országban, alhol a korrupció ós anarchia irá­nyították a közhatalmi tényezőik működését. Általánosan tudott dolog, hogy Szeribiálban, minden tehetséges volt s a politikai gyilkos­ságok és bűncselekmények annyira hozzá­tartoztak a rakoncátlan állam természet­rajzához, mint teszem azt Szegedéhez a vad­vizek. A politikai anarchia oly nagy mj>­ték'ben megmételyezte a közerkölcsöket, hogy Szerbiáiban a legapróbb ügyeket sem i betett tisztességes utou elintézni. Jellemző ezekre az állapotokra az aláibbi kis eset, amely a háboru előtt történt egy szegedi póstafőtiszú feleségével, akinek gyü­mölcsfái skolájá van Újszegeden. A póstalfőtisztnének tudomására jutott, liogy (Belgrádban jó áron lehet értékesíteni a gyümölcsfákat. (Egy Bezdán nevű szent­iváni szerb gazdálkodó azt tanácsolta neki, hogy menjenek át Belgrádba. Ugy is tör­tént. Zimonynál megvizsgálták a faoltványo­kat, azután átvitték a szerb fővárosiba. Az el­adásra engedélyt kellett kérni a iöldmiyellís­iigyi "minisztériumiban. Szűk utcákon keresz­tül, eigy szerény, emeletes házhoz értek, azt mondták, hogy ez a szenb földmiyeléeügyi minisztérium. Bementek. A szentiváni gaz­dálkoké 'volt a tolmács. 'Egy ur elé vezették őket, akinek első kérdése az volt: Van-e pénzetek? Akkor adjatok bélyegre két koro­nát. Odaadták, a szerb tisztviselő hozatott a szolgával egy tizennégy filléres blélyeget, a visszamaradt pénzt pedig becsúsztatta a mel­lény zsebébe,. A mi embereink csodálkozva összenéztek, de persze, nem mertek szólni semmit. Amikor kiléptek a szobáiból, egy másik hivatalnokkal találkoztak, aki írásá­ból föltekintve, szintén 'azzal a kérdéssel for­dult hozzájuk: — Van-e pénzetek? Azt fe­leltük, hogy ezt már kérdezték tőlünk oda­bent is. A hivatalnok diilhös lett és ,rájuk ri­valt: — Ne járjon a szátok, adjatok egy ko­ronát, különben kirúglak benneteket! Ami­kor utóbb érdeklődtek, hegy ki volt az az ember, akt a „Van-e pénzetek?" jelszóval először fogadta őket, a legtermészetesebb hangon azt a feívilgositást kapták, hogy a szerb földmivelésügyi miniszter. S nevetve hozzátették: — Hát nem láttátok, hogy lalkk­eiiHÍjc volt? Nálunk ez,a megkülönböztető sa­ját-ága Van a minisztereknek. — IEZ bizo­nyára nem egészen van ,igy, de mindenesetre jellemző a szerib közállapotokra, A földmivelésügyi minisztériumból az engedély alapján elmentők a piacra. Előre kell bocsátani, ihogy (Belgrád oly vadoni ál­lapotban volt, hogy a ipockclk a szűk utcákon keresztül egyik házból átszaladtak a másik­ba. Igy a gyümölcsfák közé is került egy. pocok. Ezt észrevette egy rendőr, aminek az volt a következése, hogy harmadszor is föl­hangzott a Belgrádban elmaradhatatlan kér­dés. <A tanulékony rendőr azt mondottá: — Ha neun adtdk ti® koronát, följelentelek ben­neteket, mert ez zimonyi pocok. De szeren­csére, lelhetett alkudni, megelégedett egy koronával is. Végre eladták a fát, de nem sok haszon

Next

/
Thumbnails
Contents