Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-23 / 20. szám

2 íóÉLMAGYARORSZAG. fezeged, 1916. január 22. Junge Reinhardt, e kérdéssel foglalkozó kitűnő müvét: A keleti gazdasúg modernizálásának problémája cimen. Junge tanítványa Schumuchernek, ia világhírű bonni nemzetgazdásznak. Az európa —ázsiai gazdasági egybeolvadás összes égető kérdéseivél a legbehatóbban foglalkozik és rámutat arra, mint kell a kereskedőknek, politikusoknak és tudósoknak ezeket a problémákat megoldanioik. A keleti gazdasági kérdések öt évi tanulmányozására támaszkodva, Junge OroszTurkesztúnban látja annak a típusát, ahol mindezek az európa—ázsiai gazdasági kérdések először a felszínre vetődtek. Ennék a Példáiból tanulható meg, hogyan kell Törökországhoz gazdaságilag közelednünk a keleti kulturális és gazdasági élet sajátosságainak megsértése vagy megsemmisítése nélkül. Minthogy Németország szempontjából kezeli ezt a kérdést, rámutat arra, mennyivel kedvezőbb mindjárt a helyzet a kiindulásnál Törökországban Németországra, mint volt Turkesztánban Oroszországra nézve. [Németországot Törökországgal a politikai, kulturális és gazdasági nagyrabecsülés köti öszsze. Oroszország Turkesztánt gyarmatának tekinti és aszerint bánik vele, Törökország és Németország ezzel szemben barátként áll egymás mellett :s igaza van Helfferichnek, amikor azt mondja: „Az igazi barátság legfőbb záloga a kölcsönös önállóság." Oroszország Turkesztánt csak kizsákmányolási területnek tekintette és az egész turkesztáni gazdasági élet .modernizálása ezen ország sajátosságaira való tekintet nélkül ment végbe. Ilynemű tapasztalatai voltak a múltban- Törökországnak is, amelyeket „angol* török gazdasági politika" névvel jelölhetünk s amelyek a külön -török vámpolitika rn-eggátlásából, a török gyapotkereskedelem inegsemmisitéséből', a politikai szabadság megnyirbálásból állottak, egészen ugy, mint Indiában vagy Egyiptomban. A Németország által követendő és politikai szükségességből eredő kulturális és gazdasági politikavez-érel'veit igy foglalja össze: — A Keleten mit sem használ a legnagyobb élcselméjüség alkalmazása, ha egyidejűleg nem törekszünk bizonyos érzelmi befolyásolásra. Az idegen -népet a -magunk önmegtagadásáfval is- érdekelt együttműködésre kell nevelnünk, bogy ne találkozzunk meg nem értéssel, ellenállással és az újnak mindent megsemmisítő hamis alkaLmazásával. A megszokott európai formák nem ültethetők át egyszerűen, ha el akarjuk kerülni a keleti és az európai gazdasági élet megkárosítását. Nem szabad a keleti gazdásági életet egyszerűen kereskedelmileg kiaknáznunk, lrantm vezetől-eg, vonzólag és oktatólag kell gazdasági életükbe beavatkoznunk. Sohasem szabad a pillanatnyi kihasználás és érdek szempontjait követnünk, hanem már eleve tekintettel kel! lennünk az ő saját érdekeikre is és ok nélkül nem szabad megbolygatnunk a nép lelki alapjait és azok továbbfejlődését. Csak ezeknek a vezérelveknek szem előtt tartásával fog aí örök hitel-, közlekedés-, agrár- és kereskedelmi politika, szóval az egész- török gazdasági élet önállóan tovább fejlődni. Csak igy maradunk lüiek e kérdések megoldásában! önmagunkhoz és a régi német gondolk-cdásmódlioz, amit Goethe igy fejez ki: — Egyik se legyen hasonló a másikhoz, d-e mindegyik 'hasonlítson a legmagasabbhoz. Hogyan érhető el ez? Ki-ki legyen önmaga teljes egész! SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo SZÍNHÁZI MŰSOR: VASÁRNAP d. ii.: A bájos ismeretlen. operett. ESTE: Őnagysága ruhája, játék, Bérletsziinetben. HÉTFŐ: Őnagysága ruhája, játék. Páratlan. iKlKDI): Őnagysága ruhája, játék. Páros. SZERDA: Tökéletes asszony, operett. Páratlan, . CSÜTÖRTÖK: Legénybucsu, operett. Páros. PÉNTEK: A kisasszony férje, játék. Bemutató. Páratlan. SZOMBAT: A kisaszoriji férje, játék. Páros. A kisasszony férje. A szinházi iioda ,'eUmti: A fő-vá-rcsílan az idén az összes darálok sdlvCTÓt felülmúlta Drégely Gábor A kisasszony férje cimü játékúnslk sikere. Drégely neve először pár év -előtt tűnt fel s első mimikája, A szerencse fia azóta lejárta az egész világot. Kínáiba® ép ugy játszották, mi-n-t Angliáiban s az északi orszá.gcikbun, ahol ogyiszerr© megkapta a közönséget a sac(katlanul könnyen! nj hang. Azt lehetne szinte mondani: egy nem czéhlbeli iró öntudatlan -művészete az, ami Drégely-ben érteikké ivált. Uj darabja a-z elsőnél is jolib s kitűnő szerepekkel van tele. Drégely az életet ismeri és nem akiadéiniikaisan képzeli el, ami pedig a ló, állandó dóriit tud a színpadra vinni, uigy ihogy A kisasszony férjét végigkacagja a közönség. A szerző kilátó - ha helyezte, .hogy a szegedi (bemutatón iris jele® lesz.. A hálás szerepeket K. Uömöri Vilma, Asztalos M-iczi, Láz-ár Mária, lAlmássy Endre, Könmendy Kálmán, Szegő Endre, Matámy játszák. Jegyeket már áru-it a nappali pénztár. i TEA RUM ! IVÓ RUM SZILVA TÖRKÖLY BARACK pálinka állandóan hlfllnó minőségűén Kapható Te n ner Ulászlónál Felsötiszapart 6. dpö a legtartósabb. SZEGED, Széchenyi-tér 2. szám. •• Telefon 311. Báli cipőujdonságok. ••• Bokor Malvin: Tél van megint Husz megkapó novella .... Ara 3 korona. Hölgyek naptára 1916. évre Ára 4 korona. Xincs«XaUndária»]9)6.fVrt Ára 2 K 50 till. MusHtte-Kalender 1916. íVre Ára 1 K 20 llll. Pásztor József: A muszka vendég Ára 2 korona. Háborús novellák Pajzs Elemér: Cirkusz Két elbeszélés Ára 2 korona. Tolcsvai Nagy Barna dr.: 0 43— 50 éves népfeltth ulitiia Ara 1 K 50 fill. Gábor Andor: Palika A Nemzeli-szinház megnyitó darabja • . • • . Ára 2 K 50 fill. Gábor Andor: Petúr meg a dinnye Humoros Pufi jelenetek .... Ara 2 K 50 fill. Szenzációs újdonság! Szenzációs ujdomág 1 Aage Madelung: Hadinaplöm A hírneves dán iró könyvet irt a kárpáli nagy harcokról Ára 4 korona. Franyó Zoltán: A kárpáti harcokról A dicső kárpáti harcok egy aktív résztvevőjének izgalmas csataleirásai Ára 3 korona. Bemard Shaw: Anglia eltett Is a cár elten A nagy angol iró bölcs szavai a háborúról Ára 2 korona. Nyáry Andor: Sírnak a hősök ... Rendkívül friss és megkapó novellák a háborúból . . . Ara 3 korona. Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság Lebilincselő mcséjii, finom humorú és művészileg megirt elbeszélések Ára 3 korona. ••• Kaphatók: Várnay L. könyvkereskedésében SZEGED, Kárász-utca 9.