Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-22 / 19. szám

itDÉIiM AG Y ARORSZ ÁG. Szeged, 1916. jarnrár 29. Kik kapnak házadó­mentességet. (Saját tudósitónktól.) lA pénzügyminisz­ter a .következő leiratot intézte Szeged város közönségének arra a felterjesztésre, melyet a város a kivételes liáza dóméntesség megadása miatt terjesztett Ihozzá: Hivatkozással a város tanácsának 1913. évi december Ihó 29-én tartott üléséből 55558. tan. szám alatt Szeged város közönsége nevé­ben tett ama felterjesztésére, mely szerint ­tekintettel a felterjesztésiben részletesen fel sorolt létesitvények u. m. közmunkák, köz­épitkezések és városrendezési munkálatok nagy fontosságára — az 1909. .évi VI. t.-cikik 34. §-ában körülirt kivételes (házadément~s­ség megadását a várok egész területén 1910. évi január 1 tői épült s azután építendő há­zakra kéri, a következőkről értesítem a vá­ros közönségét, Azt a kérelmet, hogy az 1909. évi VI. t.­cikk 34. §-álban körülirt kivételes házadómen­tessé.g a város egész területére adassék meg, • nem teljesíthetem, mert az emiitett kivételes házadómoniessé'g talz idézett törvényszakasz világos rendelkezése szerint csak nagyobb terjedelmű és kiváló fontossággal hiró vá.ros­részrendezések esetén adható meg s termé­szetszerűleg nem az egész város területére, hanem csakis arra a városrészre, ahol a ren­dezés történt. A folyó évi november (lió 2-án 72589/1914 szánt alatt kelt leiratom alapjánkiküldöttam által a városi tanács megbízottá inak és a szegedi pénzügy igazgatóság közreműködése mellett megtartott helyszini tárgyalás során felvett jegyzőkönyv szerint ezidőszerint csu­oán két olyan területre volt a városrész jel­legű rendezés megállapítható, mely nagyoltb terjedelmű és kiváló fontossággal bir. Az egyik a Bnvártó és a vámház melletti vizáilásos terület, amelynek telekfelo&ztárát a város törvényhatósági bizottsága az 1910. évi november hó 30-án 763. szám alatt hozott és konmányhatóságilag jóváhagyott határo­zatával mondotta 'ki. A másik a fogadalmi­templom elhelyezése folytán szükségessé vált városrész-szabályozás, melyet a város tör­vényhatósági bizottsága az 1911. évi január hó 06-án 27. "ám alatt hozott és kormány­liatóságilag lé 'hagyott határozatával mon­dott ki. )A Oieb'szini tárgyalás során felvett éis ki­küldöttem által egy eredeti példányban a város polgármesterének átadott jegyzőkönyv szerint itond a két szabályozás tényleg na­gyobb terjedelmű és kiváló fontosságú lévén, bir amn feltételekkel, melyekhez az .1909. évi VI. t.-ró-k 34. a kivételes házadómentes­ség megadását köti. A kivételes házadónientesség ikiedvezmé­r vébo- a következő építési telkek részesithe­n-: 1 \ Hu vértó és a vámház melletti viz­íPásos terület telekfelosztása folytán kelet­bvott összes építési telkek, melyek azon a területen vannak, melyet a helyszínen fel­vett Jegyzőkönyvhöz csatolt (lielyszinrajz sze­rint észak felől a Szatymazi-utca, kelet felöl Pefretei-utcá és a in. kir. dohánygyár, dél felől a Pulcz altábornagy-utca folytatása, nyugat felől pedig a Dorozsmai feljáró, illetőleg a Szeged-rökusi pályaudvar határol. 2. A fogadalmi-templom elhelyezése foly­tán szükségessé vált városrendezés következ­tében újonnan keletkezett illetőleg utcai vo­ualukil>an változást; szenvedett építési telkek, amelyek n következők: a) A^ok nz építési telkek, amelyek a Szegfű-rtea, Sziv-utca, Somogyi-utca és a Teniplcr-íér által határolt és nyolc építési telekből álló telektömbön keletkezik. b) Az Ipar-utca északi oldalán az Erzsé­bet-rakparttól a Templom-térig terjedő vo­nalon lévő részes épitési telkek amelyek a jegyzőkönyvhöz csatolt vázrajzon 1, 3, 5, 7. 9, 11, 13, 15 és 17. fali (ház) számmal vannak megjelölve. c) A Templom-térnek az Ipar- és Szegfű­utcák közötti vonalán keletkezett épitési tel­kek. d) >A Szegfü-nteúinak északi vonalán ke­letkező összes épitési telkek, továbbá az utca déli vonalán levő épitési telkek, kivéve, a jegyzőkönyviben csatolt helyszínrajzon 4. és 6. fali (ház) számokkal jelzetteket, mert e telkek épitési vonala a szabályozás következ­tében nem szenvedett változást, e) A Sziv-aifca keleti oldalán levő összes épitési telkek, kivéve a jegyzőkönyvhöz csa­tolt helyszínrajzon 6. ifa'li (ház) számmal jel­zett épitési telket, mert ennek épitési vonala a szabályozás kövétkeztél,©® nem szenved vál­tozást, /) Az Erzsébet-rakpartnak az Ipar- és Somogyi-ufea közötti szakaszán levő épitési szn levő i's a jegyzőkönyvhöz csatolt hely­színrajzon 9. és 10. fali (házi) száminál meg­jelölt épitési telkeiket, inert ezeknek épitési vonala a szabályozás következtében nem szen­ved változást. g) iA Somogyi--utcánk déli oldalán az Erzsébet-rakpart és Sziv-utea közötti szaka­szán levő és a jegyzőkönyvsöz csatolt hely­színrajzon 2 fali /ház) számmal a megjelölt épitési telek. Az 1909. évi VI. t.-cikk ,34. §-ábnn, vala­mint az 1912. évi LIII. t.-cikk 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján megengedem tehát, hogy Szeged sz. kir. városának az emiitett szabályozások által újonnan keletkezett vagy változát szenvedett s élőbb felsorolt építési telkein 1930. évi december hó 31-ig terjedő idő alatt felépítendő uj épületekre, toldalék­építkezésekre illetőleg a lerombolandó és új­ból felépítendő házakra nézve, amennyiben az építkezés az 1909. évi VI. t.-cikk 34. §-á'han •körülirt feltételeiknek megfelel az ezen tör­vénycikk 31. §-a alapján engedélyezhető ide­iglenes házadámentesség további három év­vel megh osszabbittassék. Megjegyzem azonlnan, liogy az 1909. évi VI. t.-cikk 34. §-nbnn körülirt kivételes ház­adómentesség utólag nem adiliató meg a fel­sorolt épitési 'telkeken esetleg már emelt ama épületekre, melyeknek építése a város tör­vényhatósági bizottsága által a szabályozás tárgyában 1910. évi november hó 30-án 763. szám, illetőleg 1911. évi jrniár hó 26-án 27. szám alatt kelt határozat niegbuzutala előtt fejeztetett ibe és nyert lakhatási engedélyt, A felsorolt épitési telkeken az emlitett közgyűlési határozatok meghozatala óta eset­leg .már felépített uij emeletes épület ikre néz­ve megengedem. begy azok részére már en­gedélyezett rendes tartam® ideiglenes ház­a dómén tíesteóg utólag három évvel meghosz­szabbitossék, ha az illető tulajdonos az adó­mentesség kiterjesztése iránt egy éven belül folyamodik. Ez az egy évi határidő attól a naptól számítandó, melyen a város jelen el­határozásomat közhír ró teszi. Elhatározásomról a szegedi nénzügyigaz­gftfóságot az összes tárgyiratok kiadása mel­lett egyidejűleg értesitettem. Budapest, 1915. évi december hó 24-őn. Olvashatatlan aláírás. Románia készülődése Oroszország ellen. Bukarest, január 21. A Szófiában meg­jelenő „Utro"-mrk iriák bukaresti forrásból: Románia háborús előkészületei tovább foly­nak. A legutóbbi napokban több mint 1000 ló érkezett Oroszországból Romáin iába. Az, orosz kormány csaknem az összes kívánsá­gait kielégíti a bukaresti kormánynak, azon reményben, hogy ilyen módon Romániát az antant oldalán való beavatkozásra birja. A valóságban azonban Románia előkészületei nem a központi hatalmak és Bulgária ellen irányulnak. Ha a tavasszal Románia akció­balépiie, több mint bizonyos, hogy Oroszor­szágot támadná meg. A romániai lapok nagy része kommentár nélkül reprodukálják a bol­gár lap érdekes följegyzéseit. Ruszkij'ismét szolgálatba lépett. Berlin, január 21. A Nationalzeitung je­lenti az orosz határról: Tifliszi jelentésük szerint Ruszkij tábornok Tifliszbe érkezett, ahol Nikolajevics nagyherceg fogadta. A tá­bornok, aki tiidőgyuladásban meglehetősen 'hevesen megbetegedett, már annyira jobban van, hogy valószínűleg néhány hét múlva ismét átveszi parancsnokságát a keleti fron­ton. Alighanem ismét az orosz északi had­sereg parancsnokságát veszi át. Eddig Rad­ko Dimitriev tábornok helyettesi tette. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónknál.) A képviselőház pénteki üÍróét l'l órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Cziffra Kálmán, a 'kérvényi bizottság előadója előterjeszti a klérvéuyi bizottság je­lentését. Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter törvényglaivaslatot nynjt be a hadiszolyálta­tási igényeknek egyezség utján való kielégí­tése ügyében, Az 1912. évi LXVIII, törvény­cikk érteiméhen elrendelhető hadiszolgálta­talsókért különböző térítések járnak. Ezek a térítések, valamint a szenvedett károkért já­ró kártérítés készpénzben fizetendő ki. ha pe­dig az azonnali fizetés nem lehetséges, a hn­diszolgáltátás telj esi tótot Írásban kell nyuar­tatványozni. A nyugta Irányt a Itokdköté-től számítóit hat!í hónap után váltják be. A most boterjesztett törvényjavaslat célja az, hogy ezek a téri tasak már előbb kifizethetők legye, nek és e végből felhatalmazást tartalmaz a honvédelmi miniszter részére, hogy n gyors kielégítés végett fclhatalmazihassfl a közigaz­gatási bizottságokat, hogy egyezségeket köt­hessem az illetőkkel a térítés, illetve a kárté­rítés összegének azonnali kifizetésére vonat­kozói alg. Ezután áttértek a napirendre, a földgáz­ról szóló törvény javaslat általános vitájára. Copony-Trangqltt kifejtette, hogy háboru után a határszéli területek különösen rászo­rulnak a kormány gondoskodására. A Ház előtt fekvő törvényjavaslat mostohán gon­doskodik a határszéli megyékről. Sürgeti, liogy a földgáz mezőgazdasági téren minél jobban kihasznált assék, A törvényjavaslatot elfogadja. (Helyeslés a joliboldalon.) Ugrón Gábor egyetért az előtte szólóval abban, ihogy az erdélyi részek Iparban leg­gazdagabb városait, Nagyszebent és Brassót a szerződés mellőzi és Ihogy iMarostordn vár­megye ós Marosvásárhely kivételével a Szé­kelyföld másik három vármegyéjéről telje­sen megfeledkeztek. Csatlakozik Coponynak ahhoz a kérdéséhez,- hogy a mennyiben a tár­gyalás alatt levő szerződés keretén belül nem lehetséges a Székelyföld nagyobb városainak érdekeit megvédelmezni, kerelsse módját a pénzügyminiszter a még rendelkezésre álló gázmezők hasznosítása révén ezeknek a nagy érdekeknek a szerződés keretein kivül való kielégítésére, üröminél üdvözli a német tő­két, amely gazdasági megerősödésünk szolgá­gnlntába áll. Ugrón után Söpkéz Sándor és Belliien ístván bírálták a javaslatot. Az elnök bejelenti, bogy a király Pejd­csevics Tivadar horvát imiisztert állásától felmentette, utódjául Hideghety Imrét ne­vezte ki. 'Hétfőn folytatják a vitát.

Next

/
Thumbnails
Contents