Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-01 / 1. szám

Szeged, 1916. január 1. J )ELMAG Y AKOKSZAG 15 Hópelyhek szállnak . .. Hópelyhek szállnak a csendes éjben, Csilláig sem ragyog a felihős légen ... Szellő sem rebben a téli légben, (Meghalt az élet! — (Megfagyott minden... (Verőfény veit itt, hol ma setét van, És ia lég rezdült a ima dárda líhan. Élet volt itten, tavasszal tele, De megölt mindent: a halál szele ... /Elhagyott mezőik, virágtalan rétek! (Köztetek „otthon" egyediül én élek, Nem várom Tőletek ábrándok álmát, Elfeledem a sziv ifjú, szent vágyát. Nem kell több virág! Nem kell több lepke! Nyilástclk szivem hiába lesse! Legyek én köztetek örökre árva, Hagyjon el engemet a tavasz álma! De .mikor eljön kis lányom közétek, Lepkék! Virágok! Mind őt köszöntsétek. Szenvedem érte az örök bus telet, Szeressétek őt — az apja (helyett! Kirschn-er lMiklós. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo SZÍNHÁZI MŰSOR: SZOMBAT: d.u.: Tót leány, népszínmű. (ESTE: Szibill, operett. VASÁRNAP d. ii.: A hamisított férj, vigjáték. (HÉTFŐN: Legénybucsu, operett. Páros. KEDDEN: Tökéletes asszony, operett. Páratlan. iSZEíRDAN: Küry Klára vendégföllép­tével Jrtatkm Zsuzsi, operett. Páros. CSÜTÖRTÖK d. .11.: János vitéz. Dal­játék. IESTE: Piros bugyelláris, népszínmű. Küry Klára vendégfelléptével. Páratlan. /PÉNTEKEN: Kiiry Klára bucsufelkíp­ítével Lengyel vér, operett. Páros. SZOMBATON: A táncosnő, szinmü. Be­mutató. Páratlan. VASÁRNAP d. u.: Varázskeringő, ope­rett. ESTE: A táncosnő, szinmü. Páros. Régi idők emlékei. lAz ősszel múlt (harminckét esztendeije, hogy a király jelenlétében, országos ünnep­ség keretéiben felavatták a <viz után épült színházat. A most kezdődő év őszén pedig haminc esztendeje lesz, hogy a leégett és újra épült j-zirlházat ine-ny kották. A színház felavatásakor Nagy Vince vo'lt a szinigaz­gató, a leégés után újra épült színházat pe­dig Aradi Gerő, aki a viz előtti és után '.való időbem a ,á>ó:L"^zinhézn.ak volt az igazga­tója, nyitotta meg. A Nagy Vince társulatához fogható meg nem működött Szegeden. Sem azelőtt, sem azóta. Az az idő volta szegedi színészet rene­szánsz®. Vadnay Vilma, (Hunyady iMargit, Nagy Ibolyka, Ditróiné, Eil>enschüitz Mari, Láncai Ilda, Spiányi Lenk,\ Szatmáry Árpad, Somló .Sándor, Egri Kálmán. Kiss Ferko, Demidor Imre, Valentin Lajos, Molnár Antal, Rónaszóky Gusztáv, Megyeri iDezsö, Szirmai Imre voltak a méltán nagynak nevezett tár­sulat tagjai és ennek á kiváló művészgárdá­nak Ditrái (Mór a rendezője. A Itá/reulat nívós, mimiAm izében művészi előadásokat produ­kált és ezek között kivált Az arany ember én Az ember tragédiája-mk bemutatása. Jókai Mór jelen volt Az arany ember bemutatásain. A szeretet, minden megnyilatkozásával ün­nepelte a közönség a koszorús írót, aki nem győzte dicsérni az előadás makulátlan szép­ségeit és művészi tartalmasságát. A harma­dik kép után zajosan kivta a közönség a nagy írót, aki a függöny elé magával hozta Noémi bájos személyesitőjet: Ditróiné, lEibensehiitz Marit és ej ismerése gyanánt homlokon csó­kolta a művésznőt. Szenzációs volt Az ember tragédiája premiareje is. Az előadásra már riaipcikkSal azelőtt nem lehetett jegyet kapni és válóban ünnepi közönség töltötte mfög a szín­ház nézőterét. A vezető szerepéket Hunyady Margit (Éva), Somló Sándor (Ádám1,) és De­midor Imre (Lucifer) személyesítették, miig Péter apostol alakjában (Molnár Antal jelent­kezett,, aki :a .magyar szinészeti művészet nagy kárára igen fiatalon, a pélya kezdetén halt meg. A (Miltiades-képben Somló Sándor rosszul lett, (Szerepét Pitiéi iMiór, a rendező vette át, aki a „beugrással" .megmentette az előadást. Óriási siker volt, a. közönség telje­sen 'hatása a'latt állott a, nagyszerű műnek ús a grandiózus előadásnak. Éjifél után lett vége az előadásnak (minden kép utáni szám­talan lett a kihivások száma) és a közönség egy kis töredéke a diákok teljes seregével a színház bejárója előtt imiegvárta a 'főszereplő­ket és lelkesen, tüntetett mellettük. Nagy Vince utáin Aradi (Gerő igazgatása következett* aki alatt az előadá, ok nem ér­ték el azt a. szinvonalat, amit, a Nagy Vince rnüvésztestülete, Ditrói Mór vezetése mellett, nyújtott. (Majd Makó Lajos következett,, aki három ízben volt a szegedi színház igazga­tója és itt is fejezte be munkás életét. Máké jobbára kezdő szinjátszókból szervezte meg társulatát annak idején sokan megmoso­lyogták színházi jelentését, amelyben a társu­lati tagok névsoraiban OBoromh,ay Amdort ugy mutatta ba, hogy „lírai szerelmes és férfi szépség." Makó Lajos külföldi útijában Paris­ba is elvetődött, elbol több darab előadási jo­gát megszerezte és azokat a saját fordításá­ban színre is hozta.. Ezek a darabok azonban nem bizonyultak hosszú életűnek s a közön­ség szinte fázott, amikor a színlap egy-egy saját külön uj darab bemutatását jelezte. Makó hozta először színre az uj színházban A fekete dominó cimü operát, később a Pa­rasztbesüleí-et, majd a Mignon-1, Felhő Ró­zsival a, címszerepben. (Makót, iSamagyi Kérőly váltotta (föl az igazgatásban, aiki erősen szervezett társulat­tal vonult ke. Különösein a drámai együttese volt kiválóan szervezve. Rónainé, (Balog (Etel, Kalmár Piroska, Szeré my Gizella, Follinus­né, Pethes Imre. Dezróry Gyula* Peterdy Sándbr, László Gyula, iRalla Kálmán voltak a drámai euisemblie erősségei. Ennek az együttesnék páratlan sikerei voltak A dolo­vai nábob leánya, majd Karczag Vilmos Lemondás-a. előadásaival. Ablyam az időben uralta a vidéki színpadokat Echegary szin­játékai: a Folt, amely tisztit, a.Marianna. a Nagy Galeotto, amelyben különösen Balog JBtelnek, akit a. közönség ,érdeme szerint sze­retett, volt értékes ós tartalmas sikere. Somogyi után újra iMakó, majd utána Krecsányi Ignác szín igazgatása következett, a közönség teljes megelégedése mellett. Rre­esiányi a Hunyadi László opera előadásával kezdte az igazgatását, amelyben az énekesi személyzet teljesen megnyerte a publikum tetszését. A drámai együttes a Közönyt-kö­zminyelAmí, majd az GtlfiouAhan t'e az Ahol unatkoznak-hnn mutatkozott ibe, mirulenekot kielégítő módon. Anday ©lanka Aldor Ju­liska és Ámon Margit voltak a primadonnák, a táncosnő pedig Kreesányi Vera. Tomesányí Rusi, a szerencsétlen véget ért, színésznő, egyaránt kiváló volt áz énekes darabokban ós a drámai műfajokban. Az énekes személy­zeteik osztatlan sí i e volt A görög rabszol­ga, a Géséck, a Sulamith és ,a New-York szé­pe operettekben, majd a Hajazzák, Dinorah, Eladott menyasszony, iHoffmann meséi és Carmen cimü operákban. Pompás komiba volt, Kracsányiné, (kiváló ihősnő Tóvölgyi Margit és jeks jellemszinérz Réthey Lajos. A társulatnak állandó ven*ilóge volt Beregi Oszkár. Kreesáinyi sokat áldozott a színpadi kiállításra és nem egy darab előadásában szenzációt keltett a díszletek stilusossága és pazar fényű pompája. A sorrendben dr. Janovics Jenő követ­kezett, aki jelentős erőkkel: 'Székely Irénnel, Kiss Irénnel* Mészáros Gizával, (Hettyay Arankával, Fonyóri (Mórral, László Gyulával vonult be és egy pár igazán nívós előadással éidremelite ki a közönség pártfogását és elis­merését. A felsorolt igazgatok társulatában sok kiiváló isziiffj,átsző fordult meg a szegedi szín­padon. Többek között Kocsis Etel, (Mezey Péter, Andiorfy Péter, Fóris Pista, Kiss Pi -ka, iBoránd Gyula, Kulinyi Marci, Nyilassy Matyi, Szilágyi Béla (a vidám Col est in és a páratlan Mikiadó ábrázoló), Follinus Aurél, Szakács Andor, akik jelentős helyet foglal­taik el a magyar színésziét ben. (A iszegedi közönség minden időben ked­velte a színházat és támogatta is. (Egy kissé hidegnek tartották mindig, de ez a vád is od,a. redukálható, hogy a szegedi közönség nem csinált színházat a színházban, tünteté­seket nem rendezett a színjátszóik mellett, vugy ellen, (hanem aki tehető'g volt, azt min­dig érdeme szerint tüntette ki elismerésének tapsaival. A vidéki színészetben a múltban általános volt a hit és meggyőződés, hogy aki a szegedi színpadon és a szegedi közönség előtt megállja a helyét, az már valaki a szi­nészeti müvészetlien. .Hajdanában a szegedi színház előadásait majdnem egy és ugyanaz a hözünslrjg látogatta. A nézőtéren mindenki mindenkit Ismert és a nézőtér volt a napi munka elvégzése után a. találkozó helye a közönségnek. A mailt időben nem a karzat irányította a tetszést, sem a diákhely láto­gatói, hanem a páholyok és a földszint közön­sége, amelyre nem lehetett tartalmatlan, üres darabokat és szinte],eni előadásokat ráoktro­jálini. A közönség akárhányszor visszautasí­totta a neki nem tetsző darabokat, és előadá­sokat, mi.g a sikert élénk tetszéseiyilvánitas­sál jelezte és az előadások ismételt, tömeges látogatásával. ' /Manapság nagyon megváltozott a néző­tér képe. Idegen1 arcok páholyokban és a földszinten, különösen a háború óta. Már nem a megszokott törzsközönség látogatja az elő­adásokat, jobbára idegenek foglalnak helyet a nézőtéren. De nemcsak a színháznak a kö­zönsége változott meg az utóbbi időben, meg­változott sok minden: az ízlés, a darabok mi­nősége, a színjátszóik kvalitása, a nívó, az előadások tartalmas-ága lés a színház iránya, c.mí rogyna is hajlik1 a kabaré felé. A régi idők színészetére jól esik néha visszagondol­ni, mert művészetet hoztak magukkal, hitet a foglalkozásban, a pálya megbecsülését és a szép kultuszát űzték termékenyítő módon... Küry Klára vendégszereplése. A szín­házi iroda jelenti: Küry Klára, akinek nevé­hez a színpadi diadalok ragyogó sorozata fű­ződik, a jövő héten három estén át vendége lesz a szegedi szintiáznak. Kiiry Klára meg­maradt örökifjúnak, mint talán utolsó tagja fflész-Vas-Szörp lg ltinrAhiH A- .I1.I.U n * •>., . j, , M „ Valódi csakis az alanti ved­jecvi-W "Atoti k .-.:•".- C." t !-' r HBRBOBiy-KIl phosphorsavas <?Lv,°®üfg kipróbált és ajánlott mellszörp. Hat nyálkaoldóan, köhö­gést csillapítótag és gerjeszti az étvágyat. Elősegíti az emésztést és táplálást, s í at^n4raJkgowVér'.és "ontképződésre; különösen csenevész gyermekeknél, 1 üveg ára K 250. postacsomagolásért 40 flUérrel több. Fmtil aséfüfllllÉs naponta. .. Egyedüli készítő és föszétküldési hely : Dr. HELLMANN gyógyszertára „Zur I Barmherzlgkeit" Wien, Vl|/|, Kaiserstrasse 73-75? (Herbabny utóda.) J | bpuii U tum tiim titfWHrttnlibw. _ AIII. nemzetközi gyógyszer-kifutáson nagy aranyéjemmelkÜHnteüt*. 1 o<1

Next

/
Thumbnails
Contents