Délmagyarország, 1916. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1916-01-16 / 13. szám

12 dslíiá'gyarohsráö «»ft.í?e;c1, "január l6. 87S§4—IT. 1915. szám. Hirdetmény a III osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az -adózók kötelesek 1916. évi január 20-áig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó fog­lalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalt vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állama, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyere­ményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletiből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás foly­tatásához -szükséges kiadósok levonása után fenmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adófizetésre kötelezettnek oly kiadásai azon­ban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozás­sal járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fentautasára szolgálnak, a jövedelemből, illetve keresmény­ből1 le nem vonhatók. Aki több vállalatból, kereset-, illetőleg jö­vedelemforrásból huz jövedelmet, köteles min­den egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dol­goznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunká­saik jegyzékét csatolni, mély jegyzékbe a se­gédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba be­lépésük ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kitelendő. Az -az adózó, aki az adókötelezettek és adó­tárgyak összeírása után lén a III. oszt. kereset­adókötelesek sorába. adóköteles üzletének meg­nyitása napjától számított k'ét hónap alatt köteles vallomást adni. A III. osztályú kereseti adó alá eső jöve­delemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űr­lapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári ' becsületszava zálogául: nevét, valamint a bevallás napját és helyéi aláírni köteles. aiaurm E vallomás fentebb a községi elöljáróság)!ál nyújtandó be. Mindazok az adózók ,k i tűzött (városi batáridő alatt adóhivatalnál) kik üzletüket, vállala­tukat', keresetüket, vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítés érc irányitott szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írás­ban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, avagy 'vallomásukat bizonyíthatóiag hamisí­tott adatokra alapítják, az adótárgynak egész­ben vagy részben történt eltitkolásává! elkö­vetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (1913 :50.000. sz. hiv. össze állítás 201.) §-a érteiméhein büntettetnek. A nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok és egyletek igazgatóságának és felügyelő­bizottságának tagjai a jelenléti jegyeként járó összegekre nézve, valamint az ily vállalatok és egyletek ügynökei ügynöki dijaikra nézve, vallomást adni nem tartoznak. Ezeket az ösz­szegeket az illető vállalatok- és egyletek köte­lesek bevallani, illetve kimutatni. (1875 : XXIX. t.-c. 16. i 1909. évi 126,626. sz. pü.-min, körrend,) Kelt Szeged, 1915. évi december hó. A m. kir. pénzügyigazgatásig. Az összes harcterek legjobb és legát­tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.) 37334—11. 1916. szám. Hirdetmény a IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevalása tárgyában. Az 1916. évi január havában, az állandó fize­ítést, nyűg-, kegy- vagy tiszteletdíjat lmzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, köz­ségi, egyházi, társulati és miagántisztek, tiszt­viselők. hivatalnokok, közegek, nyűg- avagy kegydijai huzó özvegyek, állandó alkalmazás­ban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyv vivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál több havidíjat huzó segédeik, segéd­munkások, állandó fizetést élvező lelkészek, ta­nárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, hiva­taloszólgáik stb. a kereseti adó negyedik osz­tálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre iugyon kiszolgálta tanuló vallonvási ' iveken január hó 26-áig a községi elöljáróságnál (városi adó­hivatalnál) beváltani tartoznak, -azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáró­ság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől vagy amelytől a-z adóköteles fizetését lnizza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkal­mazott egyének név- és fizetési jegyzékét az adókivető hatóságnál nyújtsa he. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyűg-, kegy- vagy tisztelet dijat, szóval mind­azokat. a járandóságokat, melyekot az állásúk­kal egybekötött bármely néven nevezendő szol­gálatuk fejében akár készpénzben, akár tevr­mésztanénvekben, .akár egyéb járulekokban él­veznek, — a folyó évi, vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak. E keresmények bevallása alól azok az illet­mények sem vétetnek ki, mélyek adóztatás tár­gyául nem vehetők, mert annak elbírálására: vájjon valamely készpénzbeli vagy természet­beli járandóság, avagy egyéb járulék a kere­setadó negyedik osztálya alá esik-e vagy sem, kizárólag az adókivetésre il!értékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó já­randóságoknak az államkincstár megrövidíté­sére irányzott szándékhói történt valótlan Iá­mondása, illetve az adott vallomásban a kincs­tár szándékos megrövidítésének", megkárosítá­sának, az adóköteles foglalkozás vagy jövede­lem szándékos eltitkolásának cselekménye (1909. XI. 93. §-a) jövedéki kihágás, melynek bírsága 1—8-szor annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár megkárosíthatott. Kárösszegnek vétetik .az az összeg, .melyet a közadók kivetésére ijlisitékes közegek jogé.rvé­nyesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett válla­latok és egyletek tisztviselői e vállal átoktól hozott járandóságaikról vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az Illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett .kere­settadó t tőlük beszedni és az állampénztárba év-' negyedeink!n-f beszól gált-atni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt, álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallo­mást adui nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonás utján a. közpánztár szedi be. Ha valaki a IV. osztályú kereseti adó tár­gyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az il­Itmények összevont összege után vettetik ki. Kelt Szeged, 1915. évi december hó. A m. kir. pénzügyigazgatóság. . magyarorszag Szegednek és a délvidéknek nemcsak a legjobb, hanem a legolcsóbb politikai napHapja is, Előfizetési ára egg hónapra két korona. Olvassa táviratainkat a kiadóhivatal (Kárász-utca 9.) kirakatában és minden este a Korzó moziban. él magyarország nagg elterjedtségénél fogva a legalkalmasabb hirdetési orgánum. Arai méltá­nyosak, hirdetései célra vezetnek. magyarország jóiinformáltsága közismert. A saját érdekében cselekszik tehát, ha megren­díti "és'ha hirdet benne. Szerkesztőd telefonja 305. •• Kiadóhivatal telefonja 81. I ISÍIM —— "" - -­«*rk«wtli PÁSZTOR JÓZSEF. Ki»dót»lAjdooo«: VÁRNA Y h. Nyomatott Vánxy L. könyv nyomdájába*, Szegeden. ? m v-

Next

/
Thumbnails
Contents