Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-11 / 295. szám

Szeged, 1915. december 12. DÉLMAGY AK ORSZÁG 3 rek-et és muníciót vitt Anglia, oly módon vél­te a legbiztosabban megóvni -a szállításait az elsülyesztéstől, hogy amerikai állampolgáro­kat vett a fedélzetre, mint lalhogy a Lusitania esetében történt. Most pedig betegápoló-apácákkal oltal­mazza csapatszállitásait s mikor egy csapat­szállító gőzösét -elsülyesztettülk, a betegápoló­uők szomorú sorsát ugy tünteti fel, mint a német barbárság égbekiáltó igazságtalansá­gát, holott az elsiilyesztés jogos volt. Mikor Miss Cavallt kémkedésért törvényes formák között elítéltük, hogy ellenségeink alattomos rendszerét lehetetlenné tegyük, jajveszéklé­seik a semleges államokban süket fülekre ta­láltak, most uj mártírokat keresnek, Ihogy a németek ember telenségének hazug 'vádjával telekürtölhessék a világol. (M. T. !.) Felderítő harcok keleten. Budapest, december 10. (Közli a 'minisz­terelnöki sajtóosztály.) Az orosz hadszínté­ren hejyenkmt jelentéktelen felderítő harcok vannak. Egyébként az arcvonalon nyugalom uralkodott. Höfer altábornagy a vezérkari főnök helyettese. Berlin, december 10. A nagy főhadiszál­lás jelenti: A keleti hadszíntéren nincs uj esemény. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Abszolutizmus Oroszországban. — A dumát nem hívják össze. — Berlin, december 10, A Lokalanzeiger azt Írja, hogy a cár két ukázban közölte, mi­szerint a hadiállapot miatt lehetetlen az 1916­iki és 1917-iki költségvetési javaslatot kidol­gozni és előterjeszteni. Ha összeülne ,a duma, az csak hátráltatná a költségvetési bizottság működését. A cár unalma a legutóbbi három hónap 'alatt még önkényesebbé vált, mint valaha volt. Berlin, december 10. A Vassische Zei­tung-nak jelentik Stockholmból: Goremykin miniszterelnök rnult hó végén azt ajánlotta a cárnak, miszerint a duma megnyitását bi­zonytalan időre halassza el és az alkotmány 87. szakasza értelmében az országgyűlés nél­kül bocsásson ki törvényeket. Miután a kor mány tagjainak többsége nem egyezett bele ebbe az alkotmány szegesbe, végre abban ál­lapodtak meg, hogy ia dumát néhány nappal az orosz karácsony előtt hívják össze, az ün­nepekig sürgősen1 elintézik a költségvetést, azután ismét elnapolják ,a dumát és belátható időn belül nem hívják ismét össze. A kormány főként attól tart, 'hogy a dumla arra kényszerithetné a minisztertaná­csot, hogy bármily rövid ideig ülésezik is a duma, kényes kérdésekben kénytelen legyen nyilatkozni. Eddig azt remélték, Ihogy a du­ma ös-szeüléséig a román és "a görög helyzet tisztázódik és az orosz hadik öl ősön kedvező eredménnyel lezáródik és hogy az orosz me­nekültek és nyomorgók ügyét is kedvezően intézik el. A valóságban azonban eddig e kér­dések egyike sem jutott a megoldás stádiu­mába. A képviselőház ölése. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülé sét tizenegy órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Az ülés megnyitása után az elnök jelentette, hogy a Feministák Egye­sülete a választójognak a nőkre való kiter­jesztése érdekében kérvényt nyújtott be a képviselőházhoz. Ezt a kérvényt átutalták a kérvényi bizottságho-z. Ezután a felhatalma­zási törvényjavaslat általános tárgyalásának a folytatása következett. Az első felszólaló Szterényi József volt. Szterényi József beszéde eleién kifejtet­te, Ihogy u gazdasági kérdésekről lévén szó, hangot kell adni annak az elkeseredésnek, a mely a gazdiasági köröket országszerte el­fogja. Nem a gazda'Sági helyzet, hanem más miatt történik ez, A háború okozta helyzetet mindenki türelemmel és lelkesedéssel" viseli, hanem az elkeseredés a kormányzati intéz­kedésiek, illetőleg nem-intézkedések miatt van, amelyek a gazdasági életet még -súlyo­sabbá teszik. (Helyeslés a baloldalon.) És ezek a, nem-intézkedések igen számo­sak. Itt van az adminisztrációban megnyilvá­nuló kormányzati rendszer, amely béklyóba veri a gazdasági életet. Itt van a városi la­kosság elkeseredése a kormánynak az élel­miszerkérdésben tanúsított magatartása mi­att. Itt van a'forgalom terén beállott lehetet­len helyzet, itt van a kormány teljes telhetet­lensége az épi-tő iparban egyesitett iparágak terén. Itt vannak a -hadseregszállitások, ame­lyeknél a magyar gazdasági életből iszáz- és 'számilliók vesznek el. (Helyeslés.) Néhány példát 'hoz fel -arra, ho-gy az ál­lami közigazgatás mennyire megbénítja a kereskedelemi forgalmat. Igy például annak idején a Házban buzdították a imiagyar ipart és kereskedelmet, hogy a meghódított terü­leteken igyekezzék magának tért hódítani. Ezt meg is próbálta, de a katonai ko-rimány­zó-ság sajnálatára közölte az illetőkkel, hogy addig nem tehet semmit, amig a magyar ki­rályi pénzügyminiszter el n-em intézi a kiviteli kontingensek dolgát és addig, amiig ez meg nem történt, csakis az osztrák pénzügymi­niszter által engedélyezett kivitel jöhet létre, ami visz-o-nt azt jelenti, hogy az osztrák ipar ismét elfoglalja a meghódított területeken azt a helyet, amely nekünk is juthatna. Egy más eset a Ihads-ereg fémgyüj-tő hi­vatalának a működése. Összeszedik a rézedé­nyeket, holott az ország erdélyi részében két rézbánya van, amelyek azelőtt francia tőké­ve! voltak üzemben. A háború tizenöt hónap­jának kellett eltelni addig, amig az egyiket a bányák közül üzembe helyezték és ez Ihavon­kint 14—15 Vaggon rezet produkál. A másik bánya azonban egyáltalában nincsen üzem­ben. Ezt azért mondja, hogy a közigazgatás­nak is kötelessége volna gondoskodni és gon­dolkozni, -n-em pedig várni az égi mannám. (Helyeslés a baloldalon.) Kérdi a kormányt, hogy miért nem tá­jékoztatja a nemzetet és a törvényhozást a háború költségeiről? A külföldi kormányok ezt már mind meg tették. Kérdezi továbbá, hogy mi a szándéka az elpusztult kárpáti fal­vak felépítése dolgában? A kormánynak kö­telessége volna az országgyűlést legalább il­lendőségből a hadikiadások nagysága felől tájékoztatni, nálunk azonban -e- tekintetben semmi kísérlet sem történt, ugy, hogy az osz­trák jelentésiek szerint kell igazodnunk. Ezek­nek alapján körüli-bélül 360—380 millió ko­ronára tehetők a magyar állam hadi hábo­rús költségei, vagyis ó'ő milliárd volna az edd-ig tizenlh-at hónap lailatt, tehát két esztendő alatt — mert ennyire számitani kell — 9—10 milliárd korona. Ma pénzbőség van, mert a gazdák, a kereskedők és a gyárosok pénze a bankok­ban hever, de a háború után következni fog az anyagbeszerzés, mely sokkal drágáb lesz és amely ki fogja meríteni ezeknek a ténye­zőknek anyagi erejét. Az óriási terhekkel szemben a pénzügyminiszternek az ország gazdasági teljesítőképességét emelnie kell és gondoskodnia arról, hogy megfelelő fedezete legyen. Nagyszabású tervek -szükségesek a -ké­sőbbi állami feladatok megoldására és nem paradoxon, hogy ilyen súlyos gazdaságii- vi­szony-ok közt nagyobb beruházásokat keli tenni a mezőgazdaság, az ipar és a kereske­delem terén egyaránt. Hangoztatj-a a szociális alapon felépült nemzeti birtokpolitika szükségét. A kormány miár megtette erre az első lépés-t az altruista bank felállításával. Csuka István: Sikerült! Szterényi: Amennyire én ismerem, sike­rült. — Helyesli a kiegyezési tárgyalásoknak megindítását és a Németországgal való leg­szorosabb gazdasági közeledést. Az indemni­tást nemi fogadja el. Teleszky János pénzügyminiszter -vála­szol Szterényi felszólalására. Elismeri, hogy gazdasági téren komoly bajok vannak, tudja, ihogy az összes hadviselő államokban hasonló komoly a helyzet gazdasági téren. N-em akar­ja az-t -mondani, ho-gy a kormány minden in­tézkedést megtett, beismeri, hogy sok intéz­kedése nem volt célszerű és -nem ugy történt minden, ;ahogy szerették volna és- elismeri azt is, hogy -a háboruokozta gazdasági bajok egy része a kormány intézkedésével kapcso­latos. Brdjanovics -Giuido a horvátok nev-éíten kijelenti, hogy gróf Tisza István miniszterel­nöknek az- a nyilatkozata, melyet a cimer­ké-rdésében a horvátoknak tett, megnyugtató­kig hatott. Sághy Gyula a kiegyezésről -szól, azután azt fejtegeti, hogy az általános választói jo­got a kormánynak be kell hozni. Krolop Hugó, ma-jd Huszár Károly szó­lal -fel, aki a kormány mulasztásait sorolja elő; bírálja a ihiadisegiélyezést és azt fejtegeti, hogy az elesettek családjait a íháboru befeje­zéséig segélyezzék. Az elnök ezután berekesztette az ülést. Szombaton folytatják a vitát, déli szünet nél­kül. Bélyeggyűjtők figyelmébe ajánlom a legújabban érkezett Várnay L. könyv- és papirkeresk- dése. | í» r|| j (volt Konntd) Róka­WMr MÉ SÍÉ Sudvanal's.emben MiaiKMU egH&mwKM Gyönyörüen átaiakitva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — ávéház egész éjjel nyitva.

Next

/
Thumbnails
Contents