Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-10 / 294. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG (Szeged, 1915. december 11. Gráf Károlyi és Sümegi közbekiáltanak: Belgrádban levették a im'agyar lobogókat. Gróf Tisza István: Szerbiában mtgfeleiden fogunk részesedni. Orosz-Len gyefországban osztrák, Szerbiában 'magyar közigazgatás működik. Szerbia magyar érdekkörökbe tartozik. Természetesen itt még több kérdés megoldásra vár. A Ház .tudomásul vette a választ. Mindenki nézze meg A GYENGE NÖ-t szombaton és vasárnap az Urániában. Apró harctéri történetek. — Az U 10. — A harmincak csapata. — Mág a nyáron történt. Rekkenő hőségben tapostuk Oiroszlenigyelország homokiját. Bokáig stilyedtek katonáink a homokba, a nehéz kocsik pedig tengelyig szántották az utat. Az útszéli érett búzatábláik között kidőlt katonák törülgették .az izzadtságot magukról s föltört lábukat, .ápolgatták. A napi programúi hónapokon keresztiül majdnem ugyanez volt: kora reggelitől délutánig futottunk :az ellenség után, délután egy kis csetepaté a hátivódcsapaitokkal, .akik vagy megadták magúikat, vagy pedig ha éjjelig kitartottak, reggeire megszöktek állásaikból. .Zárt sorokiban haladt lelőre az országúton a csapat; .a,z egész divízió együtt volt. Egyszerre esaík kiabálás hangzik hátulról: „Teilen! Mitte frei!", .amire az oszlop két részre oszlik a középein s egy ezred lovasság vágtat el mellettünk homokot szórva a szemünkbe s porfelhőbe borítva a tájékot. Rendesen gyalogolni szoktam s gyalog tettem meg az utat a Ki árpátok,tói Lublinig, (mentein volna tovább is, die itt egy golyó akadt a lobomba) s ilyenkor ha kérdezték, hogy miért neim lovagolok, azt a kifogást tettem, hogy a szolgámat kimélenn avval, hogy a hovam viszi a hátz&ákot, pedig napjában véve az az elhatározásoon avval a bizallmatlaiisággal volt okozati összefüggésben, amellyel minden ló iránt viseltettem, ami alól az én táltos lovam sem volt kivétel. Nem vagyok lóismerő, de aimimt ezt a, lovat legelőször elém vezették megelégedéeisel bírálgattam s ugy találtam, hogy olyan lovasnak való, mint ión vagyok. Láttáim hogy négy lábon áll, amik •azonban inkább támasztó doronghoz hasonlítottak, mint formás lábakhoz is a feje csak azért van a nyakán, hogy ennék a bőrrel bevont. oscintváznalk a neve ló legyen. Gsakhamar intim barátság fejlődött ki köztünk s lassankint a hátas paripák .életébe is beletalálta magát igy pl, nyerített, ha meglátott s élvezettel ropogtatta a; cukrot, amit magamtól vontam el g inkább keserűn ittam a k;ivémat, esakhoigyi neki örömet szerezzek. KujonüaJk kereszteltem azon U 10 betűjelzés alapjián, amely a nyalkán volt besütve; ugyanis azt hittem, ihogy régi gazdája is igy hivta, esalkbogy elől is hátul a K.és N betű már lekopott. Leoeztean s boldog voltam, hogy magaméinak mondhatok végre egy élő lényt, aki szintén ragaszkodik hozzám. Nem tudom micsoda hadvezéri ábrándjaim lelhettek, ezen a végzetes napon, hogy lóra ültein, de annyi bizony os, hogy örökké emlékezete® marad. Ugyanis amint az ulánusok elnyargaltak ímeilettem, lovamat mintha kicserélték volna. Először ia lábait kapkodta gyorsabban s komikusan táncolt hol jobbra, hol balra s minden áron a mellette elrohanó lovasokhoz akart csatlakozni. Hiába szólitottám nevén, hiába paskoltam a nyakát, -arneyet most háírasztegve hordott füleit hegyezte s azt a benyomást,tette reám, hogy gondolkodik, ami eddig sohasem volt szokása. Kezeim már elfáradt .a gyeplő tartásában s valami leírhatatlan aggódó érzéssel rázattam magam a nyeregben. IS amint az utolsó lovas is elvágtatott mellettem, mintha a poklok ördögei szálltak volna belé, feltartózhatatlanul rohant a lovascsapat után. Először a kengyelvasat veszítette el a lábam, azután pedig a gyeplőt ejtettem el. Jobbra-balra tolom ezredem kaloiiáinalk vigyorgó arcá.t láttam magam mellett úszni, ,a tisztek padig kiabáltak utánam & különböző jó tanácsokkal láttak el, de ón rom sokat értettem 'belőlük •csak görcsösen kapaszkodtam a nyereg kápájába. Azok pedig, akikhez önkénytelenül csatlakoztam mosolygó arcot vágtak. Félórai ügetés után végire megálltunk egy falunál. Én, ataint leszálltain lovamról ugy éreztem magamat, mint a hajótörött, aki végre talajt érez lábai alatt. Tisztek jöttek hozzám s iaz egyik megpillianitija ,a ló sörénye alatt ia besütött jelzést „U 10"-e s nevetve fejti meg előttem lovam újjászületésének problémáját,: „Ulanus tiz." Most már én is értettem. Ezelőtt ulánus ló volt, amint lovasságot látta anaga Imellett 'elvágtatni, felébredtek benne ia fiatalkorú emlékek. Megbocsájtottain neki ezt a redivivuszt, ha mindjárt szerettem volná is megrúgni érte. Azonban a barátságot felmondtam néki. Gukrot nem kap azóta, laimiiért, ugy látszik nobeiztel, niert nem nyerít, Iha meglát de én legalább édesen eszem a kávámat, * «c * Ujiból temettünk. 1 abból a harmincból, akik egyik menetzászlóaljjal jöttek a talvasszal. Mind ia tanitó tirolból, mindannyian vidám énekes gyerekek aikik magukkal hozták jodlizó jókedvüket s ahol voltak vidámság, jókedv honolt, ha pedig előre kellett menni, a harmincak csapata mindig elől volt, félelmet nem ösmertek, harcoltak mint a legjobbak. Amikor májusban a nagy offenzíva megindult, még együtt volt mind a harimine. Az offenzíva kezdetének előestéjén, amikor este kilenc órakor az egész fronton hurrát kiáltottak csapataink, még együtt énekelte mind a hartoine a Himnuszt oly szépen, erőteljesen, hogy a túlsó hegyen az oroszok tapsoltak hozzá. S aztán másnap iGorlicéné] ,megdördülték az ágyuk. A Kárpátok bércei százszorosan verték vissza hangjukat, a föld .reszketett, a betonirozott orosz állások meginogtak belé, a harminc énekes harcos pedig vidáman jodlizva indult előre ezredével. Az áradat megindult, hömpölygött a tömeg s a muszka szaladt; sókág nem tudott attól az ütiéistől magáihoz térni, almit Gorlicénél kopott, Tavasz volt, a legszebb tavasz, amit életemben láttam. A fák apró sárgás-zöld leveleiből most bontakozott ki a lomb s az apró levélkék között félénkéin szűrődött be az erdőbe a napsugár amely az ősszel lehullott levelek közül most csalogatta elő a frissem sarjadzó füvet; apró patakoöskálk csobogva futottak tova; a mező virággal volt telehintve. Tavasz volt s 'minién n.z életről beszélt. Ki gondol ilyenkor a halálra? S mégis... Eltemettük az elsőt a harmincak közül, A többiek halotti énieket énekeltek sírjánál s borzalommal néztek abba a hűvös gödörbe, ahová lapátcuikint hullott alá a göröngy s eltakarta, a hőst. Aztán mentünk tovább s küzdöttünk tovább. Eredmény elli áldozatokkal járnak. s.-, -v Némelyik sebesülten, némelyük betegen, némelyik örökre itthagyott bennünket. A temetésem mindig erőtlenebbé vált ia kar, Vr ' 1 iHomoksirját szótlanul álltuk [körül s csalk néhanéiha hangzott egy szivhől feltörő zokogá.s. Neki már ném énielkielt senki. Dr. M. J. férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. Olcsó husi!! marhafejek, esetleg zsigerek is csütörtöktől, december 9-től kezdődőleg naponta Olisón kaphatók a Huspénztár "Sü'tíüí csakis reggel 7 és 9 óra között. 44648-1915. II. piiig. sz. Hirdetmény. A jövedelemadó (hadiadó) fizetésére kötelezett adózók 1915. évre kirovandó jövedelemadójára vonatkozólag a szegedi magy. kir. pénzügyigazgatóság által készített jövedelemadó kivetési pótlajstrom az 1914. évi XLV1 t.-c. értelmében 1915. évi december hó 3-tól kezdve bezárólag december hó 10-ik napjáig a városi bérházban levő adóhivatali helyiségbe 8 napi közszemlére kitétetik oly célból, hogy azokat az érdekeltek megtekinthessék és az öt illető javaslatra nézve netáni észrevételét megtehessék. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt Írásban a szegedi magy. kir. pénzügyigazgatósághoz nyújtandók be, utóbb pedig a Szegeden működő jövedelmi (hadiadó) adókivető bizottságnál írásban előterjeszthetők. A tárgyalás helye a városi széképület bizottsági terme, ideje f. évi december 13-ik napja d. e. 8—1 l-ig és d. u. 2—5 óráig, 1-től 41-ig folyó tételszámok, annak felemlitésével, hogy ezen pótjavaslatokról az érdekeltek a jövedelmi adóbizottság előadója által kellő időben értesíttetnek. Szeged, 1915. évi december hó 3-án. Városi adóhivatal. Ha élvezetet akar magának szerezni, ugy nézze meg A GYENGE NŐ-t szombaton és vasárnap az Urániában