Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-08 / 293. szám

Szeged, 1915. december 8. Dar-ül-Fünum. DÉLMAGYARORSZAG „A tudomány háza", azt jelenti ez a török szó és értik alatta' a konstantinápolyi körök az egyetemet. Mahmud szultán sírja áll mellette s azért engedte meg a legjiobb nevükonstan'ti'nápollyi idegenvezető m'agána/k azt az- ehnésséget, hogy az idegeneknek rendesen igy mutatta be Konstantinápoly egy eteimét: , _ _ — Itt van Mahmud szultán sirja, emitt meg a tudomány sirja. Megjegyzendő, hogy az Idegenvezetőnek igazia volt. A'z ifjutörökck uralomra jutása azonban, mint solk minidienben, a közoktatás terén is reformot jellent. Másfél év ó'ta az ifjú tőreik Siikri bej a török közoktatásügyi miniszter, ,aki ia tcbbek között a tcirök egyetemi oktatás megreformálását is kitűzte céljául. Idegen siegftsé'gre volt szüksége s miként a török hadsereg újjászervezését, a'z önképen az egyetemi oktatás megreformálását is német kézre bizía. Az, Ihogy az antant ágyuszóvali döngette a Dardanelláknál Konstantinápoly kapuit, ne'm akadályozta ezt a kulturmunkát, hane!m ez év m'ároiius1 6-ika óta Schmidt titkos tanácsos, vagy ahogy ia törekiek mondják:: ,jlschm;idt ibej érfendii", a török kultuszminisztérium „müsavir"-ja, tanácsosa az egyetemi ügyökben, aki ezen súlyos háború közepette íkidolligózta az egyetemi tanítás reformprogramját. Legfényesebb bizonyítéka ez, .mennyire biziik az ozmán kormány a török 'faj jövőjében. Miután azonban a 'legszebb reformprogram sémi ér egy fabatkáit: .siem, 'ha ibiányzanlak a kellő .tanerők enn'elk .a programnak a .megvalósításához, kellő tudományossággal biró férfiak után keltett kutatni. Török földön, sajnosi, nem találhattak kellő számmal az arra való férfiak. Igy került felhat német tudósokra a sor. Tizenhét német 'tudós kapott Ineghivást Konstantinápolyba egyetemi tanszékre öt évi szerződéssel. A'z első év — a mostani — a törck nyelv elsajátítására van szánva Si e tanárok csaknem kivétel nélkül már mind ott vadnak a török fővárosiban'. Egy ik likán ás iikuk már azelőtt tanulta még a török nyelvet s ezek már meg is. kezidték az előadásaikat. 'Minden német egyetemi tanár mellé egy vagy több fiatal török s'eglédtanár nyert beosztást. 'Olyanok, akik /valamely német egyetemén. végezték tanulmányaikat. Ezáltal pedig tehetővé vált az, ihogy már valiamennyi német tanár működhetik az egyetemen. Olyképen tudníiii'llik, hogy a német tanárok német nyelven megirt előadásait a török .segiád'tianárok lefoirditják az anyanyelvükre és török nyelven praelegálnak a hallgatóságnak. _._ Nem könnyű föladat a tudományt ilyen közvetíté'sisel1 terjeszteni és megkedveltetni, ép azért imponáló a törökségnek az a törekvése, 'amellyel mindenáron európai műveltségre akar szert tenni. A török kormány eredétÉeg több nlámet tanárt akart megnyerni a 'konstantinápolyi egyetem 'Számára, ámde 'Németország 'mi:n:den 'hajlandósága mellett sem képes az ernlitett szárúnál többet nélkülözni most a 'háborúban. Vannak tehát még betöltendő helyek. Vájjon Uöm akadnának megfelelő magyar tudósok, aiklik a komistantinápol'yi egyetem egyik-máslik tanszékén elhelyezhetők volnának? Nem hinnők, Ihogy nem fogadnának szövésén, egy-két Imagyar tudóst török testvéreink. Cs-ak még kellene próbálni:. A magyarságnak szüksége van arra, hogy mindenfel'Jé legyenek .apostolai s a török földön való apostoloskodásra bizonyos jogcímet ad nekünk a sokat vitatott, de döntőéin meg nem cáfolt m/agyar—török rokonság. Gróf Tisza István a külpolitikai helyzetről és a békéről. - Károlyi kifejtette az ellenzék álláspontját. - Gróf Andrássy Gyula felfogása a békéről. — Vihar egy felolvasás körül. — A képviselőház ülése. — (Saját tudósítónktól.) Kedden kezdte meg a képviselőház iaz indemnitá'siről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Zsúfolt karzatok és sürün megtelt padsorok előtt folyt le a Ház keddi ülése, mert a politikai körökből már néhány nap előtt kiszivárgott az a hir, hogy gróf Tisza István miniszterelnök az indemnitási vita során nyilatkozni' .fog a helyzetről. A miniszterelnök már az ülés előtt elfoglalta a helyét a teremben és Írásaiba ternet* kezetr. Az ellenzék szónokainak beszéde közijén gyakran jegyezgetett és Károlyi, Andrássy, -Rakovszky, az ellenzéki pártok vezetőinek beszéde után, tényleg 'szólásra emelkedett. Kijelentéseinek tömör súlya, megállapításainak határozottsága ési azoík az örvendetes, tények, aimelyék 'beszédéből lettek ismeretessé, nagy .hatást tettek a képvi'selőhiázra. Beöthy Pál elnök háromnegyed 11 órakor nyitota meg az ülést. Az indemnitási vita. Rakovszky Iván a közgazdasági bizottság jelentését terjesztette elő, azután áttért a Ház ia napirendre, 'az indemnitásról szóló törvényjavadat tárgyalására. Hegedűs Lóránt előadó ismertette >a törvényjavaslat nemcsak az indemmitásnaik az 1915—1916. költségvetési év végéiig való kiterjesztésiét kéri, hanem több /fontos rendelkezést is tartalmaz. A m/agya.r ágyúgyár .a/laptőbéijéniek felemelésén kivü.1 intézkedés van az .indemnitási javaslatban az államvasutak r a nézve is. Az indemnitási javaslat intézkedik továbbá a hadi jövedelmi adónak ujabb félesztemdőre való .megáilapitásáró]. Alig van állam amelynek hitele sokkal .iobb volna, mint a magyar állaimé. iMár most meg lehet állapiam bizonyos közgazdasági és politikai jelentőségű eseményeket. A magyarság helyzete kezd tisztázódni kelet és nyugat felé. A magyar történelem tanúsága az, hogy /Magyarországnak mi/nden száz esztendőben vagy uj szabadságharcot kell küzdenie vagy arra Ikell elhatároznia magát, hogy a nyugati civilizációtól elszakadva, a kelethez csatlakozik. Ma ia magyarság elfoglalja helyét. ós a monarchia maígy céljainak legjobb biztosíték a magyar állam .csorbítatlan fentar táisa. Egyre bizonyosabb, hogy a középeurópai egyensúly és béke csak ugy oldható meg, ha a Kárpátok medencéje egységes magyar szervezés alatt marad. '('Élénk helyesles joh'bfelől.) Kelet felőil is világosságot látunk. Október 25-ike volt az a nevezetes nap, amikor szerb földön az első bolgár járőr kezet /fogott az első m/agyar buszárörrel. Ennek a Ik'ét turáni fajnak a találkozása azt jelenti, hogy kijött a magyarság száz esztendős, .magárahagyatottságából és megtalálta vérrokonát a Balkánon. Ezzzel a gondolattal kéri az 'indemnitási tö/rvónyjiavaslat elfogadását, (Élénk éljenzés és taps.) (Gráf Károlyi Mihály beszéde.) .Gróf Károlyi Mihály: Minthogy a meghatalmazási törvény,j/a vasi átírnak megszav ázását bizalmi kérdésnek tekintem azt nem .fogadom el. Mindig csak a jelenről beszélve, a múltról telhetőleg keveset vagy semmit sem szólva pártbeli társaimmal együtt bizalmatlanságom indokául csak azt hozom fel, hogy a kormányt a háború alatt súlyos mulasztások terhelik, melyekre pedig az ellenzék alaposan rámutatott: a kormánynak ujabb mulasztásai folytán iezen hibák terhe 'alatt az ország polgárai még fokozottabb nélkülözéseknek vannak kitéve. /Ezen hibáknak leglényegesebb részét képezi az ország gazdasági szervezésének helytelen vol ta. Ez az, ami egyúttal a polgárokra a legsúlyosabban ránehezedik. iEz az oka annak, hogy a drágaság ijesztő mérvben nő ós főleg aránytalanul /fokozódik. (Igaz! Ugy van!) A háború immár /elérte a második .gazda/sági /évet, e szerint nem egy, hanem két termés eredményéről számolhatott be a kormány és dacára annak, hogy a termés a második esztendőben jobb volt, mint azelsőben, semmi javulást nem tapasztalunk a drágaság enyhülése irányában. 'Bizonyos cikkekben, dacára, hogy par excellence mezőgazdasáági állani vagyunk, nemcsak hogy több száz percentes áremelkedést tapasztalunk, hanem! egyenesen hiányt érzünk. A ,szerkeshtőségek számtalan példát tudnak felhozni arra, hogy cenzúra — néhány flaigráns esettől eltekintve — egyenesen megakadályozza., hogy a nagyközönség a visszaélésekről tudomást szerezzen ós azon /ürügy alatt, hogy a háborúnak a sikerét inem akiarja kockáztatni, kényelmes takaróul szolgál mindazon bűnöknek, amelyek © téren mutatkoznak. (Igaz! Ugy van! az ellenzéken.) /A kormánynak természetesen ilyen módom a cenzúra igen kellemes szolgálatokat tesz. Egyréiszt a nagyközönség nem ismeri meg a kormáy tehetetlenségének /fokát, másrészt, ha akarja, azok bűneivel szemben, akik neki szolgálatot t/ettek, szemet hunyhat, (Andrássy Gyula a békéről.) Gróf Andrássy Gyula először a hadihelyzettel foglalkozik. Majd kifejti, fogy a központi hatalmak seregei mindenütt ellenséges földön állanak 'és igy az előnyös béke minden záloga kezünkben van. Az emberiség írártti kötelesség a'zt diktálja, hogy az adandó alkalmat meg kell ragadni d béke megkötésére. Az ellenségnél jelenleg hiányzó még a béke hajlandóság. .De akarják tiporni ia nemeteket és meg akarnak semmisíteni bennünket. Leginkább számbeli fölényükbeh bizakodnak, amivel Bulgária csatlakozása ©s a török erők felszabadulása után, már nem is rendelkeznek. Ellenségeink ezen 'szándéka miatt folytatni kell a iháborut, épen a becsületes béke érdekében', amely /részünkről csak ugy érhető dl, ha ellenségeinket teljesen, leverjük és kényszeritjük a tévúton járókat, hogy békét, kössenek. Az állandó és becsületes béke legyen a célunk és azért továbbra az eddig kitartással és erővel küzdjünk. — (Élénk helyeslés.) Andrássy még beszélt az élelmiszer-drágaságról, a cenzúráról és a lengyel kérdésről. Beszéde után szünetet adott at elnök, majd Rakovszky István szólalt fel. (A régi módszer.) Rakovszky István azt hangoztatta, /hogy a világháború borzalmainak előnyös békével véget kell vetni. Ámde ha ellenségeink nem hajlanak a békére, készek vagyunk a végsőkig kitartva, tovább is vitézül Iharcolini. Ezután az indemnitási jaVa'slatot birálja élesen. Később áttér a drágaságra és azt fejtegeti, hogy Németországban sokkal jobb 'viszonyok vaunak. Fel akar olvasni egy /rendeletet, amelyet Maokensen tábornagy adott ki Temesváron. Az elnök a felolvasást megakasztja. I