Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-07 / 292. szám

Szeged, 1915. deeelmber ll5. DÉLMAGYARORSZÁG 125 7 József főherceg levele Bakos Györgyhöz. — „Az én hős 46-os ezredem." — (Saját tudósítónktól.) A magyar főhercegről szól ismét laz ének, József 'főhercegről, aki minden, tettével, minden cselekedetével egészen közel férkőzik a magyarság szivláhez. Az a rajongd tisztelet és szteretet, amit a magyarok éreztek fenséges apja iránt, talán még hatványozottabban nyilatkozik meg iránta, aki egy velünk őrzésiben és gondolatban egyaránt. Mióta a háború tart, csodálatos megnyilatkozásairól érkeznek hirek a harctérről, hírek, amik arról szólnak, hogy József főherceg mennyire .szivén viseli vitéz katonáinak sorsát, mint gondoskodik helyzetükről, jólétükről, hogy tesz eleget minden teljesíthető kívánságuknak és mi mindent követ el a betegségbe jutott, vagy megsebesült harcosok gyógyulása érdekében. Ezek a hirek azt tanúsítják, hogy József főherceg valóságos atyja katonáinak akikkel megosztja a háború minden fáradságát, minden veszélyét és minden örömét. És e megnyilatkozásai ,adják magyarázatát annak a hódoló és köteles tiszteleten kiviül való rajongó szeretetnek é. odaadásnak, amivel katonái iránta viseltetnek. Azt lendíteni sem kell talán, hogy felelősségteljes hadtestparancsnoki állásában mennyi dolga akad József főhercegnek. És ebben a nehéz és idegölő hivatásában József főherceg még arra is időt szakit magának, begy a hozzá fordulók írásaira sajátkezűieg irja meg a választ. Az egyszerű bakának is, mint Bakos György 48-os katona esete bizonyítja. Bakos György makói születésű házas ember, aki hetekkel ezelőtt közlegényi .minőségben még az áruló, hűtlen olaszok ellen harcolt. Megsebesült. A kötöző helyen éppen abban az időben tett látogatást József főher*ceg, aki kegyes szavakkal vigasztalta a sebesültet és írást adott át neki, amelyben az a kérelem foglaltatott, hogy bármely kórházba kerülne Bakos György az ő vitéz katonája, jól bánjanak vele, gondos ápolásban részesítsék, hogy mielőbb meggyógyu'hasson. És arra utasította (Bakos Györgyöt, az ő vitéz katonáját, hogy állapotáról hírt adjon neki. Bakos György a szegedi IX-es szánni tartalékkórliázba került ahol a szokásos gondos ápolásban részesült. Rövidesen lábba.lozni kezdett és amikor már teljesen jól érezte magát, eszébe jutott, hogy teljesítenie kell József főherceg kegyes parancsát és értesítést kell adnia az állapotáról. Egyszerű tábori levelezőlapon, nagy iromba hetükkel megírta Bakos György József főhercegnek hogy ő már meggyógyult, köszöni a főherceg ur kegyes jóságát és istentől minden jót kifent József főhercegnek. És megkérdezte, hogy mint érzi magát a fensége® ur? Álig telt el tiz nap, megérkezett József főherceg sajátkezüleg irt válasza." Tábori levelező lapon, tenta ceruzával irvia, ékes magyarsággal érkezett .a válasz, ami a következő: „Olasz harctér 1915 XI/30. Örömmel értesülök, hogy hazakerültél és gyógyuló félben vagy. Ki rínia m, hogy mielőbb tel jesen helyreálljon az egészséged és épen láthassalak viszont. Köszönöm jó kívánságodat én jól vagyok, nap-nap után verjük vissza az olaszok támadásait és az én hős íb-os ezredem nagyon ki tesz . magáért. Minden jót kívánva Neked vitéz fiam, üdvözöl hadtestparancsnokod, József főherceg. \ A levelezőlap címzési oldalán a cim a .következő: Bakos György 46-os katona, IX-es tartalék-kórház, Szeged. Feladó: József főherceg, tábori posta 91. (Cenzúráivá.) (Bakos Györgyöt nem találta már itt József .főherceg levele. A kórház parancsnoksága ma elküldte (Brassóba a levelező lapot Bakos Györgynek, aki bizonyára nem is álmodott arról a . nagy tisztességről, ami őt érte. Annyi bizonyos, hogy Balkos Györgynél nem lesz boldogobb ember, amikor kézhez kapja. József főherceg levelét, amelyből emberi érzések áradnak szét sziveket érintő módon. •„„iminxiimionxiniaiiiuiitiiimahhh Az orvosok és az uszálykormányos. Csak a polgármester rendeletére lehet orvoxt szerezni. (Saját tudósítónktól.) Kardos Mihály, .a Magyar Általános Hitelbank szegedi kirendeltségének vezetője hétfőn délután öt órakor megjelent szerkesztőségünkben és megkért bennünket, adjunk tanácsot, honnan lehetne egy orvost szerezni déli egy óra óta görcsök közt fetrengő beteg részére. Az eset előzményeként Kardos a következőket adta elő: — Az országos raktárházak szegedi raktárházainál rakodik jelenleg (a Magyar Általános Hitelbank részére a Wolfinger és Reich budapesti cég tulajdonát képező Dani nevű uszály. Az uszály kormányosa: Tolla Sebestyén ma délben hirtelen rosszul lett. Erről a raktárházak a bankot értesítették. A Hitelbanknak a raktáriházaknál tartózkodó tisztviselője, Pintér János elküldött egy matrózt dr. Bemáth József orvosért, aki az öszszes hajóstársaságok hivatalos' orvosa. Dr. Bernátih, tekintettel arra, hogy gyengélkedik, kijelentette, hogy nem mehet el, ha a kormányos nem jöhet fel hozzá, menjenek más orvosért. A bankba ujabb és ujabb jelentések érkeztek közben, sürgették az orvost, mert a kormányos még rosszabbul lett. Ekkor a mentőkért telefonoztam, ihol aki a választ adták, hogy addig nem intézkedhetnek, amig a kerületi tiszti orvos, vagy más orvos a betegség nemét meg nem állapítja. Tekfonoztattam dr. Andrássy Ferenc kerületi tiszti orvosnak; azt a választ kaptuk, hogy nem tudják, hol van, de lehet, hogy estére otthon lesz. Reitzer Vilmos, a bank tisztviselője most1 már dr. Wolí Ferenc tiszti főorvost' Ihivta fel. A főorvos azt mondta ,szabály, hogy mielőtt a mentők kimennek, a kerületi tiszti orvosnak kell a bajt megállapítani. Ha nincs otthon, várni kell, amig előkerül. Kijelentette, hogy az eset hozzá nem tartozik, intézkedni sem áll jogában. Keressünk más orvost. Dr. Sehreiber Fülöp orvoshoz fordultunk, aki azt mondta, hogy katonai inspekciója van, nem meliet ki a kormányoshoz. Nem tudom mit csináljak, Bárdos Ödön, a raktárházak vezetője, minden öt percben sürgeti az orvost és még biztatni sem tudom. * Egy negyed hatkor a Délmagyarország munkatársa bejelentette ezt a felháborító esetet dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek, fél hatkor az ő rendeletére dr. Berkes Dezső kerületi orvos megvizsgálta a Dani uszály kormányosát. A kerületi orvos az uszályt lezáratta, arról távozni, vagy az uszályon tartózkodni mindenkinek megtiltotta. Holnap rendőr fogja az orvosnak ezt a rendelkezését ellenőrizni és nem távozik addig, mig ujabb orvosi vizsgálat határozottan meg nem állapit ja, hogy mi a baja a kormányosnak. Háború van. Ezrek és ezrek pusztulnak el, országok tűnnek el a föld színéről. Egy emberélet, — mikor az egész világ forrong, nem számit. Lélekemelő a hazáért a (harctéren ellenséges golyótól találva hősi halállal efesni, de felháborító, megbotránkoztató és nem tűrhető, hogy valaki emberek nemtörődömsége, részvétlensége miatt, rettentő kínok között órákig fetrengjen csak azért, mert — véletlenül — a várostól 'három kilométernyire tál állt megbetegedni. Igyekeztünk lehetőleg minden kommentár nélkül, hiven visszaadni az esetet, de — a jó izlést még mindig szem előtt tartva — néhány szelid megjegyzés kicsúszott tollúnkból. Dr. Somogyi Szilveszter van hivatva a® uszálykormányos felháborító történetét kommentárokkal' kísérni, gyorsan és erélyesen intézkedni. Különösen olyan esetekben, mikor a tiszti orvos elkülönitteti a beteget, nehogy a várost megfertőzze. A szegedi munkásházak építése. (Saját tudósítónktól.) A Felebaráti Szeretet Szövetség vasárnap délelőttre a omiokásházak ügyében ankétot hirdetett. A városháza nagytermét, zsúfolásig! megtöltötte erre az alkalomra .'az érdeklődők sokasága. A közönség zömét munkásök és munkásnők alkották, képviselve volt a város hatósága, a kereskedelmi és .iparkamara, a kerületi iparfelügyelőség. A munkaadók feltűnően1 'kis számban jelentek meg, amit kizárólag annak tulajdonítunk, hogy ők a irtai időket munkáshiány, anyagdrágaság és egyéb okok miatt nem tartják alkalmasaknak ilyen akció kezdeményezésére. Reöck Ivánné szónoki készséggel mondta el1 formás elnöki megnyitóját. 'Dr. Cicatricis 'Lajos főispán' volt az első szónok, aki a praktikus ember reális, a tudomány 'elméleti fegyvereivel, a szociális megértés lelkességéve'l buzdított a munkásházak építésére. Tovább mint félóráig tartó előadását mindvégig tetszésnyilvánításokkal kisérte a figyelmes hallgatóság. A 'tudománynak abból a megállapitásából indult ki, hogy minden betegségnek egyetlen gyökeres gyógyítási módja van: a megelőzés.. A harcot tehát a orunkásbetegiségek ellen a lakásreformökka 1 (kell kezdeni. A tüdővész csirája például a nedves lakásokban támádja meg a 'szervezetet. A többi között ez ellen a nagyon veszedelmes kór ellen is a munkásházak építésével lehet küzdeni. 'Beszélt azokról az előnyökről1, amelyek a munkálsfházak építéséivel a munkaadókra hárulnak. A lakás, a ház, a kis. föld, amelyet a munkás családja munkálhat, helyihez köti a munkást. Az egészséges, a tiszta levegőjű lakás megkedvelteti vele az otthont, rendezettebbé és erkölcsösebbé teszi családi életét. A munkásházak építéséről olyan gazdag tapasztalatai vannak a főispánnak, mint csak kevés embernek az országban. Több mint ezer munkásház felépítését irányította Csongrádmegyében, ahol ez az intézmény nagyszerűen bevált. Egyik főetvnek tartja, thogy a munkásházak építési költségeinek amortizá-