Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-01 / 287. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1015. december 1 Lázasan várja mindenki A múmia titka detektivdrámát. Enyhitheti-e Szeged a tejhiányt mütejjeL (Saját tudósítónktól.) A közélelmezési ankéten Arad helyettes polgármestere emlí­tést tett a dr. Rigler Gusztáv kolozsvári egyetemi tanár által ifeltalált mütejről. Tekin­tettel arra, hogy a tejhiány csökkentésére minden kínálkozó alkalmat meg kell ragad­ni, dr. Somogyi Szilveszter polgármester dr. Wolf Ferenc városi tiszti főorvost és Csonka Ferenc városi vegyészt delegálni fogja a ko­lozsvári mii tej telep tanulmányozására. A Délmagy arország munkatársának Cson­ka Ferenc városi vegyész a következőkben adta meg a 'kívánt felvilágosítást Rigler ta­nár szabadalmáról: — Rigler 1912. október huszonkilence­dikén délen tette be szabadalmaztatás céljából az általia előállított műtejet. Akkoriban naky port vert fel a találmány 'hire, állitóiag Ame­rika a maga részére akarta megszerezni. Dr. Rigler tanár eljárása a következő: 150 gram •nyers 'sikért (feihérnye tartalmú anyag) ke­verés közben olyan ikáMlugban old, mely 0-5% alkoholt tartalmaz. Ehhez mészviz, konyhasó és foszfatkeveréket önt. A cukrot, vagy a használt- más édesítő szert — cukor­betegek részére sadharint — szilárd alakban adja hozzá. Azután zsírt, .főként kókuszzsirt •tesz bele, még pedig annyit, hogy mennyisé­ge 3*5% legyen. Ez volna körülbelül a műtej vegyi összetétele. Arra, hogy perce rituálisan kifejezve mii iá különbség 'a műtej és a termé­szetes tej között, szoígájon a következő táb­lázat. A® első rovat a magyaróvári tejkisér­leti állomás mű tejjel való vegyel mezesének eredményét, a második a természetes tej ve­gyi alkatrészeit tünteti fel. Műtej: Tej: Száraz any g 8'71% 12 -°/o Zsir 2-61 „ 3 06 „ Zsirmentes száraz anyag 5'97 „ 8 04 „ Cukor 3 05 „ 4* - „ Hamu 0-28 „ 0 66,, Protein anyag 2'25 „ 3*39 „ Amint ebből az összehasonlitásból kitű­nik, A Rigler-féle műtej a hiigitott természetes tejnek felei meg. Az ize ellen emeltek különö­sen sok kifogást, de — mondhatom — a mű­tej kávéval keverve, teljesen megfelelő. Csonka Ferenc városi vegyész szíves volt még Jancsó Miklósnak, a kolozsvári belgyógyászati klinika igazgatójának nyilat­kozatát ia imütejről megmutatni. Jancsó kel­lemes izünek találta, Genersich Gusztáv ta­nár szerint pedig a Rigler-féle műtejet a gyermekek legnagyobb résae szívesen issza. iNagy előnye Rigler tanár műtejének, hegy vele fertőző anyagok nem vihetők \a szerve­zetbe, kevésbé fertőző tehát, mint a tehéntej. Tcsztakészitéshez — és ez minden kétségen felül áll — elsőrangú a műtej. Cukrászoknak és pékeknek — tej hiányában — teljesen nél­külözhetetlen. A közönség csak azért idegen­kedik ettől a készítménytől, mert nem szóikba meg. legolcsóbb beszerzési forrása Viederker Pál Szeged, Tisza L.-körut 87. T lefon 13-16. Kovácsszén és faszén napi áron kapható. A szegedi és temesvári kamara az Alduna báziási áthidalásért. — Szegeden haladna keresztül a hamburg­konstantinápolyí vonat. — A „Mia.gyar Kereskedők Lapja" legutóbbi számában Schwarz Fülöp, a temesvári ke­reskedelmi és iparkamara alelnöke az alábbi érdekes cikket irta: A temesvári és szegedi kamarák a Bá­ziásnál való áthidalás mellett foglaltak ál­lást, minthogy a báziási vonal már épülése­kor azt a magasabb célt szolgálta, begy a Balkánra irányuló jogos ekszport-törek­vésetket előmozdítsa. De további indokok is szóltak amellett, hogy az áthidalás Báziás­nál történjék. Igy például az, ihogy a szeged —temesvár—báziási vasútvonal gyorsvona­tokra, is alkalmas elsőrendű alépítménnyel bir, hogy a leggyorsabb ós legrövidebb ösz­szekötő ut a Balkánnal, továbbá, hogy Bá­zi,ássál szemben gazdag szénbányák feküsz­nek. íA szénbányák mellett ott találhatjuk még a bóri rendkívül gazdag réztelepekfet, a majdanpeki s a Timok-völgy értékes erdő­ségeit, amelyek még mind kihasználásra vár­nak. Ezzel szemben Pancsova város, iKeve­vára község, valamint Temes és íTorontál­vármegyék törvény hatósági bizottsága a kevevárai áthidalás mellett foglaltak állást. Ennek az eszmének a harcosai tudatában voltak ugyan annak, hogy a hid építése itt technikai okokból sokkal nehezebb, mivel a. Duna Ke ve váránál jóval szélesebb; minden további nélkül elismerték azt is, hogy ebben az esetben szükséges volna Fehértemplomtól Keveváráig egy uj összekötő vasúti vonalat teremteni (körülbelül 25 kilóméter), ezzel szemben hivatkoztak azonban arra az előny­re, hogy a szerbiai oldalon Szemen,driánál kész vasúti vonalakat találnának, amelyek á közgazdasági szempontból fontos és gaz­dag Moravavöligybe vezetnek és a 'Nis—kon­stantinápolyi vonalhoz közvetlen csatlako­zással bir nak. Kifej tet ték azt is, hogy a ke­vavárai áthidalás Torontálmegyének Szer­biával való kereskedelmi forgalmát jelenté­kenyen előmozditaná, hogy ezen megoldás következtében e megyén gyorsvonatok me­hetnének végig, hogy ugy a magyar, mint a szerbiai végállomások már meglévő kultur­területeken feküdnének és rámutattak -arra is végül, Ihogy a Timok-völgy érc-, fa- és más termékei végeredményben vicinális vasuta­kon ,is Szemendriába volnának hozhatók, hogy onnan Kevevárán keresztül (Magyar­országba importáltassanak. Mielőtt az erre hivatott tényezők a vitás pontban dönthettek volna, kitört, a világ­háború. Ma már a kérdés egészen más vilá­gításban látz-ik, mert teljeen megváltozott helyzettel állunk szemben. /A makacskodó Szerbiát mór legyőztük és a bukaresti béké­vel igazságtalan módon megalázott* Bulgá­ria, valamint az uj életre ébredő Törökor­szág szövetségeseinkké váltak, i 'Annak ide­jén az volt törekvésünk, hogy szerb szom­szédainkkal szerezzünk gazdasági összeköt­tetéseket; ma már a szövetséges hadseregek győzelmes előnyomulása minden kétséget kizáró módon arra enged következtetni, hogy •a legközelebbi jövőben közvetlen szomszé­dunk Bulgária lesz. Seregeink és a bolgár hadsereg csodálatraméltó egyetértéssel ba­ladnak egyre tovább, ,ugy, hogy ma már tényként fogadhatjuk él, hogy Bulgária és a. monarchia között a jövőben ellenséges terület többé nem lesz. Az Északi-tengertől a Fekete-tengerig a szövetséges államok szakadatlan láncolata fog húzódni, oly álla­moké, amelyek fiai váll-vá 11,mellett jsjizdve, a. légcsőd,álatraméltóltb bátorságot tanúsítot­ták, hogy a közös ellenséget legyőzzék és hogy az egyes nemzetek részére a gazdasági fejlődés nyugodt alapját évtizedekre bizto­Bitsák. (Az áthidalás problémáját tehát most he­lyesebb szempontból lehet és kell megitélni. A jövőben ezen a Iliden világforgalom bo­nyolódik le és Délmagy arország iparának, valamint kereskedelmének e világforgalom­ból biztosítania kell az őt jogosan megillető részt. Hamburgtól Konstantinápolyig, sőt talán azon is tul is, egy zavartalan vasúti összeköttetésnek kell ezt a, világforgalmat szolgálnia. A IMorava-völgyö.n keresztül már jelenleg is vezet egy vasúti vonal. iDélrna­gyarország keleti részét főleg Temesvárt, a2 a veszély fenyegeti tehát, hogy a keletről és keletre irányuló forgalom tőle teljesen elterelődik, ha 'az ut Konstantinápolyba Szeged, Nagybecskerek és Kevevárán át ve­zetne. Általánosan ismeretes az utazó közön­ségnek az a hajlandósága, hogy .közvetlenül az idegen államok fővárosa felé törekszik. Saját hátrányunkra támogatnánk ezt a :h \ lan,dóságot, ha az utóbbi vonalat választa­nánk. Hid és vágány azonban önmagukban nem elegendők a kereskedelmi összekötteté­sek fejlesztésére. iSzomoru bizonyítéka en­nek a belgrádi hid ós a Budapest—nisi fő­vonal. Csakis helyes és egyes népek élet­érdekeinek megfelelő kereskedelmi szerződé­sek egyengethetik az utakat és vezethetnek eredményes gazdasági forgalomhoz. Minden kétségen kivül ál], hogy a szövetséges álla­mok a véres világháború győzelmes befeje­zése után gazdasági kapcsolatokat is keres­ni és találni fognak. Ha közös vámterületről nem is lehet beszélni, mégis biztonsággal számithatunk arra, hogy a gazdasági köte­lékeik az eddiginél szorosabbak lesznek. A délmagyarországi még csirájában levő ipar ós a kezdet nehézségeivel küzdő kereskede­lem nem tudta a hatalmas nyugateurópai államok versenyével szemben az őt megillető helyet, a Balkánon biztosítani, 'dacára an­nak, hogy földrajzi helyzete a Balkánpiacok meghódítására egyenesen predesztinálja. Ez pedig nem az áthidalásra irányuló törekvé­sek meghiúsulásának, hanem csakis az alkal­mas kereskedelmi szerződések teljes hiányá­nak tudható íbe. Most inár azonban nem kételkedhetünk abban, .hogy a monarchia és a szövetséges Balkán-államok között a jövőben kötendő 'kereskedelmi szerződések igyekezni fognak a kereskedelem és ipar magasztos misszió­ját megkönnyíteni. A gyakran óhajtott és most újból sürgetett hid is csak ennek az eszmének segédeszköze lesz. Amit. fáradha­tatlan munkánk, szorgalmunk és buzgalmunk a szeren,esetlen körülmények folytán nem tudott gazdasági téren a Balkánon elérni, azt hősi harcosaink most véres kardcsapá­soikkal küzdtek ki számunkra. A Balkán­piac most már nyitva áll számunkra és ne­künk csak egy kötelességünk lehet, liogy a leendő forgalom útját minden szempontból könnyebbé tegyük. Ebből a szempontból te­hát szükség vau az uj iDiraalhidra és a köz­vetlen vasúti vonalaikra. Az áthidalás helyére nézvel lehetnék el­térőek a vélemények; ezt a kérdést majd eldöntik az összes körülmények mérlegelése után az erre hivatott tényezők, azonban ma­gának az áthidalásnak feltétlenül szükséges voltát és kiviteli törekvéseink érvényesülé­eére vonatkozó jelentőségét a jelenlegi kö­rülmények között senki sem vonhatja két­ségbe. A múmia titka minden eddigi detektivdrámát felülmúl. (volt Konrád) Róka­utca 6. sz., Szeged­pályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva.

Next

/
Thumbnails
Contents