Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-30 / 310. szám

4 DÉLMAGYAR0RS2ÁÖ Szeged, 1915. deeemtier 30. Szegedi tanya a brassói havasok közt. — A 46. gyalogezred gazdasági berendezkedése és vezetése. — A Brassói Hirlap irja: Sajnálattal bucsuztunk annak Idején a 'körünkből távozó másodiiik gyalogezred tisztikarától és legénységótőil s távozásuk nyomán- csak az a vigasz maradt számunkra, 'ho-gy helyettök szimmágy-ar ifjak fogják -benépesiteni kaszárnyáink falait, akik -az Alföld aranykalászos rónáiról csak szeretetet s az Igazi, fisizta magyar fajnak -régi jó szokásait, tulajdonságait 'hozzák magáikkal, s- városunk megmaigyarosodááa terén- nagy távolságokra fogják majd lerakni a m-értf öld jelzőket. Azonban kedves vendégeink sokkal többet hoztak útitáskájukban, mint reméltük. Az ezred gazd-asági vezetése körül egy -olyan kiapadhatatlan kincses, mezőt -tártak fel előttünk, -egy olyan, — -mondhatjuk, — titoknak juttattak birtokába, mely Igazán -megérdemli, hogy most, — -mikor legaktuálisabb a -dolog, — vele hosszasabban foglalkozzunk és a: lelkes, vezetők előtt tisztelettel meghajtsuk elismerésünk zászlaját. Mielőtt a dolog részletes- tárgyalásába bocsájt'koznán-k, a vezetőségről kell egy pár szóval -megemlékeznünk. A gazda-sági osztály -v-ezetője Nack kapitány ur, aki -céltudatos, nagy látókörű gazdasági -vezető é-s- 'szervező s akinek ismerete, tapasztalata, okossága, éles -ratiio-nalliism-u-sa és józan- s-zociáljs tendenciája iskola példája -lehetne an-na-k, hogy -mi-képen k-el-l gazdasági po-litikát csinálni. Terveinek, számitásain-ak keresztülvitelébem Wallentin hadnagy ur személyében erős támasztéfcra, segitötársra- talált, aki szintén alapos ismerője a 'helyes gazdasági vezetés -titkaiban rejlő hatóerőknek, fiinotn megértője ,a szociálpolitikai szükségleteknek s amellett valóságos úttörő, fáradhatatlan- tanitó a vagyon megtakarítás sokoldalú alapelveinek elsajátításában, igazi memz-etga-zdász a szó m-agasabb, nemesebb értelmében véve, A gazdasági vezetés- ikörül -kifejtett önzetlen, odaadó, tapintatos- -munkájával még Schierger kapitány urat kel külön kiemelnünk. Az ezred, -mihelyt megérkezett, a vidék, a környék iránt kezdett é-rd-ekiődni. hogy lábas jószágaik elhelyezésére é-s- vetemények, zöldségek -termesztésére föl-d-et béreljenek. Időt, fáradságot meni kiméi! ve, találtaik is. Még -hó borította -a -rid-eg föld ikér-gét, de Ők azért már kivették a jövő -biztató reményében a mint-egy 100 ho-ld földdel körülvett, volt „üveggyárat", -melyet- azután „Szegedi tanyá"-nak u-eveztek el, ugy, ho-gy a Hétfaluba menő- és j-övő polgárok előtt a- tábla már messzire hirdeti gazdasági tevékenységüket, a 'honi földnek -szeretetét. Tehát a föld kérge még le sem vetette a-z első jégpáncélt, már egy nagyszerű gazdasági -tervvel készen állották -elő, várták amna-k m-egvalósitását. A föld biztosítva volt, csak a termést, -a munka eredményét kellett még biztosi tan-i. Az ezred -mezei gazdálkodása azonban nem kizárólag csák a -bérelt földekre szorítkozott, -haue-m igyekeztek minden' talpalatnyi talajt, melyhez jogot formáltak, megmunkálni és gaz-diaságilag kihasználni. Igy az uj kaszárnya udvarán esi -an-n-ak körülötíe eddig parlagon- heverő földet lis megmunkál-táik, 'beültették kerti veteményekkeil, -mely munkájuk eredményeképen- bőséges -termést hozott. A szegedi tanya ugyancsak szép terméssel gazdagította a 46-osoknak egyébként is gazdag túrházát, amelyekben egy-másra zsufo-lva, állanak -a nagy gonddal és szorgalom-mail összehordott áruk, élelmi cikkek, melyeknek olcsósága és finomsága a -mai viszonyok mellett még a legmerészebb fantáziát i-s 'bámulatba ejti. Az -ez-red -azonban nemcsak a -mezőgazdaság, hanem az állattenyésztés- t-e-rém is. igyekezik p-roduktiv m-rakát termelni, mely téren -a -gazdasági o-sztály vezetői lad-dig -szintén szép eredmény-eket értek el. Az ezred, ho-gy a nagy zsir és szalonna drágaságon némiiíképen enyhítsen, az Alföldön nagymennyiségű sertéseket vásárol, azokat -Brassóba -száliiitj-a is a kaszárnya udvarán épült modern hizlaldájában javítja, hiizl-alja, s igy állandóan 200—300 darab sertés- van. A szegedi tanyán állandóam 120—150 -diarab marha é-s 600—800 darab -birka ís vana legénység s a ihíusíogyasztó vásárlóik rendelkezésére készenlétben. Már messziről lehet látni a huskezeilőségnek a szegedi -tanya •mezőin, tarlóin legelésiző gulyáit, ugy, ho-gy v-alósággal egy erdélyi Hortobágy képe tárul az arramenők szemei elé. A vezetőség a jószágoknak bő életemmel- és jó -mezőkkel való ellátása Végett hatalmas legelőket és kaszálókat is bérelt, melyek -a 'szegedi tanyától egészen- •Hétfal-u határáig nyúlnak -alá. Czell az egész derestyei határt d-ijtmenitesén áten-gedíte a huskezelőség céljaira, a-miely szép és n-eni-es os-elekede'íet -an-a-'k id-ején lapunk utján is méltattok. M-os't ped'ig -nézzüik, vájjon -a 46-o-so'k ezien tervszerü gazdálkodásának van-e -mégis n-éini befolyása városunk piaci árainak 'szabályozására és ha igen, ugy a-z -miben és Helyes gazdálkodási rendszerek valóságos kerékkötői az árak tulfelhajlásának. 'Az ezred előtt az a nemes- -cél -lebeg, 'h-o-gy a város békés polgárait meg kell kímélni minden felesleges zaklatástól, sőt amennyi-re -lehetséges, igyekeznek a lakosságra nézve a megélhetési vi-szo-nyok nehézségeit kön-yri y eb ben -eiviselh-etőkké tenni. Kitűnik ez abból is, h-o-gy mig más városok-bam -a ilak-osság a rekvirálá'S'ok, Ikéinyszeireszik-özö-k, az, ezek nyomában faka-d-ó -mély elkeseredések és fájdalmas- pana-szok következtében laz élet nehézségeit -hatványozott mértékben-, — súlyosabban érza, addig városunk és környékének lakossága mindezektől meg van kímélve. A katonai huskez-eliőség nagymennyiségű húskészletei •dacára megkímélte piacunkat az áTifelbiajtáJstól', melynek eredményeképen- a lakosság -a többi városok 'húsáraihoz -mérten igen -olcsón fizeti meg inetá-ní- husszükségleteit. -Hisszük, 'hogy a veztőség áldásos munkáját memcs-ak katonáink fo-gják őszinte élvezette! elsajátítani, magukévá -ten-i, hanem mindazok, kik komolyam f-o-glalkoizinak egy nagy gazdasági vezetés labirintus' tudományával és akiknek & -nyom-o-r enyhítése a legfőbb feladatuk. •a családunk, a jószágunk. Minket is akartak vinni, eedkíhoigy mi visszafordultunk a montenegrói határról. Elég volt eddig koplalni. •Ahogy mindezt .előadták, -a hangban ós •az airdkif-sj-eiziásbap a szerb inóp bünlhődésének legnagyobb ifok-á-t (éreztem. A tizenkétezer -fogoly men-etcszlopa -mellett már óralhosszat haladtain, -de -a végét még mindig -nem láttam. Láttam azonban valaminek -a kezdetét, ami a Pírzemyslből utoljára, kirohanó tízezer -magyar harcos-t juttatta az eszembe. -Bizoínyára azeku-ak is olyan volt a kirohanásuk, mint. ezeknek -az élőreyápszorg-.áJ3U'k. -Már elvonult -mellietbem körülbelül -nyolcezer .szerb. Ez-ekról az vcil-t a meggyőződésem, hogy még van bennük élet, de az eziután érkezőik! megdöbbentő hatást (gyakoroltaik -rám. Ezek voltak azoik, akik bem már -alig. volt szemernyi élet-erő. Itt már megbomlott a tömör eor. -Minél jobh-ain közeled-te-m az -oszlop vége Mié, mennyiben- nyilvánul tmeg. BBis*eaB»«B«BaBeBBBBeaB««BaaaBaBBeaBa»BB«BaBssoeBB®«»a»a«iB»»»" EBaKeBacsstassassBeíiRasBsjafissstazeaassassaiass Az Ibar völgyében. Találkozás a szerb hadsereg roncsaival és a szerb fogságból szabadult magyarokkal. Szerbia, 1915. december. (A Délmagyümrszág munkatársától.) A nyugati Mora-va -egyik mellégfolyójia az Ibiar. Az e-gyikori Szandzsák hegyvidékéről ered -és beöm'lóséig mindenütt hatalmas sziklafalaik Lözt -rtilnau hol csendben, hol zúgva, Oly -keskeny a völgye, hogy az az-on keresztül -vezető f'Vutvt is a meredek sziklák oldalán építették. -Ha -erről a.z -ember a -folyóba tekint, amely helyenként két-háromszáz -méterrel van alantabb, -szinte szédülés ik-ömyékiezi. A völgyiben -sehol semmi élet. E hónlapnak elején dobott idie a sors. iAhogy megkezdtem utamat a völgy torkától folytatni, tizenkétezer szerb fogollyal találkoztam. -A menet élén mindössze egy tiszt volt. Utána tömör sarokban meglehetős jókedvvel' haladt -a legóny-s-ág. A ruházatuk feltünm-en -tarkállott. Akadt köztük olyan bárány-sapkás is, aki -a Kelet sztávjalmaik vad, marcona kinézésű bőrdudásaira -emlékeztetett. -Hogy mennyire rongyos volt némelyik, azt talán" említenem se kellene. De némcs-alk ruházatuk tekintetében, hanem életkorra i« különböztek egy-mástól. Apa a fiával, nagyapa .az unokájával haladt lehor-gasztott -főve'l. Némelyik papi-rpénz-t -forgatott a kezeiben azért, hátba, csábitólag h-at valamelyik társára akiinek még va-n egy f'alag -rágnivalója, vagy baigój-a. iHiába, a -pénz senkit sem kábított el. Miinél több h-a-ladt el mellettem, annál inkább fokozódott a nyomorúság, a levertség s talán inkább az éhséggel való küzdelem színharmóniája. Tiz nap óta nem ettek kenyeret, -de egyebet is ali-g. -És mi volt, va-gy mi lehetett az a-z egyéb? Nyers -csöves kukorica. Bár igen gyenge volt -a fedezet, senkiinek se jutott eszébe megszökni. Persze ugy lén, -mint a velem -lévők arra voltak kíváncsiak, hogy vájjon mit gondol -most -ez a .nagy tömeg. Mi foglalkoztatja az elméjét, Odakiáltottunk tehát nekik: — Zsivió P-etár! — Erre valamennyiből kitört a harag és a düh förtelmes hangja. Éktelenül szidták Petárt. Jutott az apjának, -meg az anyij'áinlak is. Kérdeztük -aztán, hol -vann.ak a tisztek. — Azok Olaszországba mennek, — volt a válasz. — 'Hát ti -miért nem -mentetek? — (Minek? Nekünk itt van mindenünk, . I l Aztán közönyösen -tekintettem a nyomorultakra, akik közül s-okán az útszélen parázsló tüz •mellett húzódtak meg.