Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-29 / 309. szám

8 Szeged 1915. íí©eem!6er 29. di-tványá-t és- íkéri az -alispán átiratát teljes 11 i telesség iin-ek tek i n-teni. A -törvényszék helyt adott a- védő indítványának, azzal, hogy nem a balügymi-ms-z tóriumot, hanem az -ailispánt keresi -meg i törvénysz-éik Ikimeritő jelentés -megtételére, V-a-szi Jáno-s honosságát illetőleg. Az esetben h-a magyar hono-s. a szegedi törvényszék, ha szerb (hono-s, -a hadbíróság fog felette Ítélkezni. A törvényszék -a tárgyalást elnapolta, és a vizsgálati fogságban llevő vádlottat a 'börtönőr visszakísérte -a Csillag-börtönbe. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo SZÍNHÁZI MŰSOR: SZERDA: Komlóssy -Emma vendégfellóptévfd Varázskeringő operett. ÖSŰTÖRTÖK: Kam-l-óssy Emma bucsiuí'elléptével N('bántsvirág, operett. PÉNTEK: Bérleteimet ban, 8 és fél -órai kezdettel Nagy Sylveszteri kabaré. Színre kerülnek -mint ujdo-ns-ágok a többi szám-ok közt Kelemen ur viccel, tréfa egy fel vonásban. Szibéria lén-e-k-asijáték, képben. VassUi, kis dráma -egy felvonásban. SZOMBAT: d.u.: Tót leány, népszínmű. ESTE: Szibill, operett. Lili. Az utóbbi esztendőben ha nagy néha felele ve mi-tés re Ikerül ,a Hervé zenés játéka, -a -multat juttatja az -emlékezetünkbe. Az-t az időt, -amikor a minden, idők egyik legszebb vaudev.il.ieje még az újdonság lidökor-át élte, a-mikor a közönség beözöplött a szinház-ba, ha a Lili előadását jelezte a színlap. Szép idők voltak azok, a művészet darabokban, előadásokban az aranykorát ólt-e. Azóta a színpadi irány és izlós. nagyon- megváltozott. Abban -az időben ügyes -szövésű történetet kaptunk -a-z énekes. -darabokban Irs, emberi alakokat kellett személyesíteni, n-em pedig dib-dáb figurák-at, aiki-k -kalamajkát járnak a színpadon. És -a szeriőz dalok teli -voltak -melódiákkal, finomságokkal, hangulatokkal, a poézis hi-mpoTia csillogott rajtuk. Bizony már harmincegy esztendeje, hogy a szegedi színpadon először -csendültek fel a Lili vidám és édes-bús dallamai. A címszereplő akikor Vadun y Vilma volt, -Plencbart Kiss F-erkó személyesítette. Sain-te Hypothese, ma-rquis -pedig Megyeri Dezsőben- talált ábrázolásra. Aki egyszer látta azt az előadást, nem -felejtheti el soha! A játék teljesen födte a darabot és a darab szépségei párjukra találtak azokban a szépségekben, -amiket -a szereplők az előadásban felszínre hozták. Valamikor Küry Klára is játszotta Lilit, sőt Hegyi Aranka is akinek ragyogó művészete -a Hervé vaudé vitlejé-bení tündökölt a -legfényesebben-. Ma Komlósy Emma ábrázolásában láttuk Lilit. A vendég,művésznő -an-n-ak -az iskolának követője, -amelyet Blaha Lujza, Pálmay Ilka és Hegyi Ara-nka -alkottak. Ö -még -enn-ek -az iskolának -a levegőjében- nev-ei-kedett és a változó időik és ízlés diaicára -ennek -az iskolának -maradt a híve. Ennek az iskolának -a -termié szetes beszéd és -a -mesterkéltség- nélkül v-aló játék a foglalatja. Koimíl-ósy Emmánál -a formás játék párosult -a zengő énekhanggal és a figyelmet kettő -iskolázottsággal. M-a i-s, hogy idők muiltával u-j-na vendégszereplője volt a szegedi sz-inpad-nak, meghűltén bár, de szépen, hatásosan én-elkelt, különösen -a híres keringőt, -amelyet a zajos, tets-zésnyi-lvánitá sokra ujráiznia kellett. A zenés játék többi vezető szerepét: Sümegi Ödön (Pilenoh-ar), Soly mossy Sándor (Saitite Hypothese) és Matti ny A-nita-l (a bár-ó) személyesli-tették. Nagy Szilveszter-est a Tiszában. A szegedi sziintáre-u'lat által rendezett magy kabaré-est n - iisorát -következő I rg áll a-pitották meg. ,1. B -hi'i zö.ntö, (fmondj-n -Ferenczi Erigyes, 2. Vizi-Oi. iZerekép, fejl-őadják: /Hillbart J. és Sümegi -Ödön. 3. Kelemen n-r viccel, íka©cigtató bqbóziü, (iinfiyjáijyi iZrol-t. ,4. SziÍMÚLö dalok, 'én-r-k-ii óokay íKor.u-il. -5. Mimiéi .melodráma irta IvlámkovSt® Imre, szavalja Hantos Irma. 6. A Gitt egylet, -tréfás .inon-dolog, irta Molmá -rP-arene, -elmondja iS/.-cigő -Endre. 7. Dalok, énekli Lázár Mária. 8. A Tisza kávéházban. Vig -dolog, előadja Ihász Lajos. 9. Jön a Sári, ttoplé, -énekli -Déri Rózsi. 1-0. Wassili. Drain-olett, Gazdy—OcsUc-ay. 11. Sziíblé-ri-a. Zenedráma. Szövegét irta ÍFalk R. zenéjét IMia-rtom, a Kirá-ly sz-inbáz •kanmiesfcere. Előadják Sümegi, Vidor, Danis és a kar. 12. öhaosz, költemény, előa-dja Ungvári Mór. 13. Táineegy vel-eg, lejti Záborszky M. 14. Megjött már a R-ót, Engemet is besoroztak /kuplék, előadja Solymqsi Sándor. 15. Kolnári Klári éneke. 16. Vig monológ, előadja. Asztalos (M 17 Ivánkovitstöalck, énekli Ben,de Ödön 18. Kan-g-nrulk tánc, előad,j-á-k Dóri és iMatány. 1-9, a) Aktuális strófák, U) Jaj -a feleségem elment Ibetegápolónaik, irta iSz. Szigeti Vilmos, előa-dj-a Solymossi Sándor. 20. Gaelédnótáik énekli IMiklósi M. 21. Mindörökké Anion, színpadi vi-gjátJéik. Irta -Ernőd Tamás, szerelőik: iGömöri, Körmendi, Szegő, Ungvári, Szilágyi, Balog. 22. Az ó évet búcsúztatja, az uj évet köszönti Ferenczi Frigyes,. legjobb bevásárlási forrás férfidivafeikkek, ingek, meleg alsók, harisnyák segyeb szükségletekben a ÁBS-í.4 a-R Cégtulajdonos: FODOR IZIDOR, iismzcil Hrunazoan Kárász-utca, HézmOuesbank épülete. Adófizetők figyelmébe! Bármely adóügyi kérdésben legszakszerűbb felvilágosítást ad, felülvizsgálja az adókivetés törvényszerű helyességét, házbér- és teher-valiomást eszközöl, minden adónegyedkor részletes Írásbeli figyelmeztetést küld előfizetőinek, hogy mely adónemben mennyi és mikor fizetendő. Egész éven át rerJezi és ellenőrzi előfizetőinek adóügyeit. Előfizetési-dij egész évre 4—6 kor., mely dij negyed éven kint is fizethető. „Ornnia" adóellenőrző osztálya Szeged, Tisza Lajos-körut 54. (volt Konrád) Rókautca 6, sz., Szegedpályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva. IHIIHIIS li ® || K j[®J| t* 37.334-1915. II. szám. rajríi[iif¥jiffii Hirdetmény a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbéradó alá eső liázbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 40 százaléka; 1. A föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójábói levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak Í0 százaléka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve; 2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tártaniára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett töke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, ha-' nem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamaiok nem képezik a levonás tárgyát. (1883: XLVI. t.-c. 16. §.) Az 1. alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapjául szolgál az az évi kamatösszeg, mely az adó évét megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1914. évi január hónapjában 100.000 koronát vett fel magánhitelezőnél s ebből ugyanazon évi december 15-ig 00.000 koronát visszafizetett, a levonás alapjául az 1915. évre és az 1914. évi december hó végén fenmaradt 40000 korona tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka veendő. Az az eljárás azonban csupán az 1. alatti bekezdésben emiitett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog-intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a 2. alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ezekre az utóbb emiitett törlesztéses kölcsönökre nézve ugyanis az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál : aa) bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, rnely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891: 41.187. pénzügyminiszteri rendelet, 15 91 : 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsönvett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik; ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapjául nem vehető. (1893 : 28.058. pénziigym. rend., 1893: 13. P. K.) A vallomás az adóév január 1—30-ika közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál, (városi adóhivatalnál.) 'E határidő lejárata után és jelesül a 1915. évi október 15-éig érkező kamatteher vallomások az 1897. március 23-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny" 10. számában megjelent 21.275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásáról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a 2. pont alatt emiitett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett törlesztéses járadékkölcsönt vesznek fel, jogosítják a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló 'és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános jövedelmi pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügy igazgatóságtól kérni. Mindazok az adózó, kiic az álamkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosula/lan apasztása c áljából telekkönyvileg be nem kebelezett, nem létező vngy a létezőnél nagyobb összegű adósságot avagy a ténylegesnél magasabb kamatlábakat vallan .k be, az 19C9. évi XI. t.-c. 93. (az 1903. 50.000. sz. hlv. összeállítás 201.) §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Szeged, 1915. évi december hó. A rn, kir. pénzügyigazgatóság. £*i*lift wwrkwmtf: PÁSZTOR JÓZSEF. KUdótutejdono*: VÁRNÁT L. Nyonratott Várnay L. könyvnyomdájába*, Szegedem,