Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-29 / 309. szám

4 ÖÉLMAGYARORSZAG Szegedi 1915. -deoemíber 29. LEVÉL CSANÁPMEGYÉBÖL. * \Malw, decemíber 25. (rk.) Náway (Lajos teg-utófi-bi -képviselő­házi beszéde megint reánk terelte rövid időre az orszá-g figyelmét. 'Azért mondom, liogy mégint, mert Csanádmegye hajdanáiban, az Istenben boldogult koalíció idején, no meg az előtt ngyaincsak szerepet játszott az orszá­gos politikában. Innen került ki a szcim-cm nevezetességre vergődött da-rabont-b-rtügy-mi­niszter, Csanádrnegye követei ültek a képvi­selőház elnöki székében, Makó város ifőterkín ütötték volna nyélbe -az önálló magyar ban­kot s itt kuruckodott a tornyai -földesúr, aki még -a királyra is ugyancsak ráijesztett mi­kor letette a v. b. t. t. címet. -Most -egy .napig megint rólunk szólott az éniek. .A kegyelmes ur őszinte szókim-otndásó­val -ránk -terítette a vizes lepedőt. Felnyitotta azclk szemeit, kik aibban a boldogító bitben éltek, hogy a Tisza-Maros szög-e tejje-bmézzel folyó Kán-aán s csupa olyan bárom próbás -hazafi lakja, aki nemosaik vérét áldozza szíve­sen a hazáért, de -a. pénzét is polgártársai jó­voltáért. Pedig hát agráriusok, merkantilis­ták itt is egy boron, pendülnek. H-a a makszi­mális árakat komolyan veszik, üres -a piac; iha egy pár hetivásáron -a rendőrkapitány „jóakaratú se-mle-gessíéget" tanusit, van áru, de ritka embie-nmak van -annyi pénze, anieny­nyiv-el -meg kellen-e fizetni. (Mért ilyen semleges n-a-pok is vannak, m-ikor „aty-ánk" (igy becézik az alis-pán-t a háta 'mögött') Mezőhegyesen jár 'vadászaton. Ezt már előre lesik az eladók. Tudják, bogy kapitány-unlk ilyenkor elraktározza a iieu.!­ó« polgár-őri erély-t s től-e megszokott tapin­tattal nézi 'és néz-eti el a kisóbbmérvü piaci uzsorát. Igaza -van. iA készpénzből élő szegény -emberek legalább ellát h-a ti á k magúikat tyúk­kal, tojással a legközelebbi -vadásza t'-g. Ugy .hírlik, a -vevők serege ezekre a vi­szonyokra. v-aló tekintettel alázatos im-táuciá-t fog benyújtani a mezőbegyesi uradalomhoz, -használja ki a szezón-t, rendezzen -minél gyk­-raliba-n vadászatot, de ne felejtsen el egy­egy minisztert sem meghívni. Ilyenkor onnan „-atyánk" sem marad el s felvirrad a makai piacra a jóakaratú /semlegesség d-erüs haj­nala. A rossz nyelvek mást m-cn-danak. Ugy tudják, -az in-stan-ciáz-ás szándléikia. nem -a piaiéi uzsora kívánatosságában gyökeredzik. Sze­rintük -a napról-naprá -erősödő mozgalom élén egyik köz-kedve-lt malomigazgatónk (irrlfá-mi­6-an rossz káirtya-játékos) áll, alki Ihavonként egyszer-kétszer nyugodtan -szeretne a kaszi­nóban misézni. Mert „-atyánk" nemcsak a piaci' uzsorának, de -a rossz kártyásoknak is kérk-1­befetlen üldözője s ugyancsak vaskos igazsá­gokat vagdos délutánonként a (kártyázó ...lisztes" fejéhez. A báiborn átalakító hatása -egyéblként Terö,c-h-ban a városi képviselőtestület 'ábráza­tát! figyelhető meg. ,;A -kliemsék-ben szűköl-' ködő fiskálisok szónoki iskolája"-1 m.intíba kicS-efiéleik volna. A régi Börcsök 10-••-.pgő-fólo interpe-ltó-ci-ók m-a már csaik „fehér holló" számba -mennek, s a -baloldalról is megszív-­-lelni való, okos, hazafias beszédek kezdenek olhaiugzani. A bölcs tanács takarékossági ambícióit is letörte a képviselő-testület okos 'belátása, Az utóbbi időben ebben a maradi­nak csúfolt testületben a Ibazafiasságnak és kulturális érzéknek annyi jelével találkoz­tunk. ho-gy valób-ain mindenkit meglepett. Akad-álytalainnl szavazta meg a tisztviselők -drágasági pótlékát, a makói Dmike Diákott­hon -segélyezésére a tanács 100 -koronás javas­latával szemben évi 1000 koronát szavazott ni-eg a közgyűlés, a harctérről visszatérő egyeteiuii hallgatók résziére -pedig a tanács javasolta 50 korona helyett egyhangúlag 300 koronát. -Hogy -pedig kulturális célokra állan­dóan nagyobb összeg álljon, rendelkezésre, a vármegye agilis f-őjegyzőjéiniek javaslatára n •k-öltségveté^be 1%-os kul-tiuradót illesztette® Csodálatra méltó ez a Pálfordulása, de k-öninyen megférti, aki a közgyűléseken a me­gyei -főjegyző munkáját figy-elem-mel kísérte. Az ő lelkes buzgalma, csüggedést nem isme-rő kitartása -hozta ni-eg ezt az örvendetes átala­kulást. íMmikáijá-ha -vetett erős bizalommal, -d'e szinte észrevétlenül ragadta magához a gyűlés vezetés-ét s viszi tovább -azon az uton, mely csak a város rég óhajtott fejlődéséhez vezethet. Kalap-o-t emelünk előtte. Még azok is, akik le szie-retnének valamit faragni az érdieméiből. -A gonosz nyelvek e-gyot-mást a (háborúinak is tulajdonítanak. Hiábavaló lett volna — ugy mondják — a főjegyző minden törekvése, ha a sok fiskálist hadba nem .szó­litjók. Most másutt kell kiadni a mérgüket; itt csaik azt mutatták ineg, hogyan lehet n semmit -hiszékeny embereknek népszerű szószban fel-tálalni. iA főgimnáziumnak is megvan a maga szenzációja, ,Juhász Gyula -a Petőfi-társasáig tag-választó ülésén, szerencsésen megbukott. Derék poétáinknak tragikus sorsában egyet­len elégtétele, hogy Babits Mihály, aki pedig még nagyobb költő, mint ő, csak félannyi -sza­vazatot kapott. Tanártársai vigasztalni próbálták a vi­gasztalhatatlant, de eredménytelenül. Egyik végre igy szólott hozzá: — Nézd Gyula, a Pető-fiaknak valamiért a hegyiben van, Makó. Nem téged- ért ez a sor-s először. Néhány éve igy buktatták meg költőpapunkat is, a kir. tanáe-s-cst. A szelidlslkü poétát, e vigasztaló sza­vakra elöntötte az -epe. Kitörni -készült, de aztán leküzdte haragját. Nagyot, nyelt és megvigasztalódott. .UHBSSSBBBlIBSBBBaBBSBSBEieBSSBBeBHBHSSSBaBMaaSBSKÍÍB. A tanyától a maximális árakig. Tekintetes Szerkesztő -ur! Nem önm-ek szántam e sorokat, de háborús tisztességgel be kell vallanom, hogy mielőtt önhöz, mint nem hiva-ta-lbs forumhoz fordulta-m. már elő­zőleg egy pár „közügyek-ben- jítótékes" illeté­kes hatóságot összejártam. Ezzel nem -alka­rom sulyos sz-a-vait -a „falra hányt borsóhoz" ha'sinli'tani, bár ennek is -niagy most az értéke, -akár bor- akár só -alakjában, de mini a nép érzelmeinek kifejezője, engedje meg, hogy a,z én- és hozzám ha-s-o-ngondiolk-ozás-uak érzel­mei -b. l-a-pjába-n- napvilágot lássanak. Volt-am a -sóhiva-taiban panaszommal, de ott a nagy haranghoz, mint a mos-t illetéke­sebb forumhoz utá-sitoitbak. Mit -e-gy kis érték­telen -fölmentett fogadott azzal, h-o-gy iaz öre­get, kinek -szavát mindenki meghallotta, •rek­virálták. Ó pedlig -mi,n-t „-nélikülözhe-teitfon", ko­m-olyan intem teljesi-theti kötelességét, mert -h-a mindazt a sok huncutságot, csalást, el­vesztett becsületet, önzetlenségbe öltöztetett üzletet, 'bizalm-aitlansá-got stb., airrai't -a 'háború hátára szemérmetlenül -rávarrnák, a- telkünk­be harangozná, akkor őt is o-dávinn-ék, lami-t a hiv-ata-toikbani -a gonoszság, a biin -rém-i-lésé­re használnak, a — •lövészárokba. H Fontos tényező -a politikában -a vasút meg az öccse: a p-os-t-a. Ezek cipelik ki nia­pont-a közénk nyomtatásban -mindama hun­cutságot, melyeket átöltöztetve, íri-s-s, légtől m-egrttaisitva, busásan fizet meg a városi nemtörődömség. -Politizál a csőszkunyhó is, mert -most „uri" az élet. Nincs dolog, de h-a van- is, hiányzik a rákénysze-ritő erő, mert tele a kamara s igy csak h-a jól megfizetődik, akkor -indul''olyan „tessék-lássék" munkaiféle. • Igy -születik -a politizálás, -a,mely nem ritkán; -olyan erős hangokat hoz ki, melyek hos-szu -é-s -0-ly-a.n -mély -alapon nyugvó vörös fényt vetnek előre, melynek mécsol-aja és- él­tetője a vezetőségekbe vetett bizalom meg­szűnte,. Mert a történt visszaéléseiket, kapko­dásokat és -szakértdim-etténséget magában az országházban elismerték, de a legkisebb pék, hentes, termelő stb. -a hivatalos .rendeletekét •nagyon alapos, szigorú, éretetem szer inti vég­rehajtásuk mellőzése miatt kifigurázza. Leg­többször örömmel semmibe veszi azzal: No, ebbe i-s belefogott a város, -ez akkor jó üzlet lesz. Persze ismeri aizi ár-felhajtást. Mintha hallanám, ha ez n-em volna-, hol volnánk? Rö­viden: bárhol, -d-e itt semmi esetre sem. Az .országgyűlési tete-ntésekbal fátj-uk, 'fönt nem tudják, mi megy végbe fenn, lenn- -pedlig nem értik (?) -rni-t akarnak gö-n-n -s ezen a ér­telmetlenségen igen- sokan csendesen- meg­gazdagodnak. -Kezdjük például -a mm-den-napi kenyér­nél. A miini-szte-r kiiadja a rendeletet, hogy de­cember 1-ét-öl kezdve többé nem olvas újsá­golt a zsemlye a kávéházban, a kifli árától nem görbül -m-e-g a tisztviselő, szóval persze, csakis szóval, ík-evés -a liszt, tehát -a- kifli, zsemlye és más efféle sütemény előállítását betiltja. Ebből én -,azt értem ki, hogy a mi­niszter nem névcsere-komikumot óhajt. D-e mit látunk? Egyesülésben rejlik az -erő, há­rom zsemlye ös-szek-ap-aszikodott és hat zsem­lye árát becsületei -egyesítve, -a kellő önér­zettel megjelent a pókkosárban. Emlékezem, katona -koromban-, -mikor* „mes-z,előnyeinek" tisztelték akkori hös-tefcn társaim, miikor felöltöztettek, egy -tökniag­zacs-kó-ra -szabott nadrágot utaltak rám -a magazinban. Fölveszem, mert igy irjia elő a reglama, de meg -gondoltam, hátha -ez diva­tos is .lesz és nem is ro-j-tosodik. Beállok .a sor­ba, -hogy a -többivel együtt -a- lépést s egyebet •megtanuljuk. Egyszerre jön- az őrmester, rám néz, csóválja gej-ét, tovább megy. J-öti a százados, az -már szól is, hogy „ennék -az embernek -a nadrág rövid." Igy tett a minapi élelmezési bizottsági ülésen jóle'kü polgármesterünk is. Kifejezést adott -annak -a nézetének, hogy ezt a péksüte­ményt se -tarthatja megengedhetőnek, d-e biz­tosra nem vett-e -a dolgot, mint az én- őrmes­terem -s igy kitudja, mikor érkezik -az a bizo­nyo-s száza-dós, -aki a hibát a kellő határ-o­zo-tts-ágga-l fölfedezve, segítsen v-a-1 a-m ivei kijebb tolni az emlékezetes- kukoricás kenyér megérkeztét. H-a már szóba van -a maximális ár, mondjuk ki, -ho-gy -mi -az -a gyakorlá-tbam? Fű­tetlen g-o-rnb, amelyet -a haszonnal érdekeltek beleegyezésével -a nem-törődöm közönség nyakába- varrnak. Például: -összehívja a pol­gár-mester -a henteseket, előadja, Ihogy a mi­niszter -a z-sir -és szalonna -árát nagyban or­szágosan maximálta. Hát a -többi apróságra szeretne megegyezte. 1 kg. kolbász 7 K. No­jó! Hát a kolbászt -mikor volt rossz? íBbben — tegyük fel — megnyugszom. De mos-t jön a disznósajt. Szereti c-t -a sajtot? iNo, akkor fizc-s-s© meg! De meg !s- kell fizetni, annak -a kilója is hét korona. Tudjuk, hegy a -kolbász kenyér nélkül ncim egészséges. Ezt tudja egyik-másik hen­tes-ünk i-s és a -bajt elkerülendő, többnyire együtt -i-s készítik. De föl kell -lennünk hiva-t-a­lc. au, ho-gy -a kolbász tényleg zsirhus, -tehát •a disznó értékes, része. Akikor -miért hét k-o­r-cn-a a disznósajt -is, mély többnyire -máj-bói, szívből, vérből és hulladékból készül. Buda­pesten -a disznósajt kilója 3 korona 40 fillér. Városunk -polgár-mestere -helyesen mon­dotta, hogy .nem baj, ha a város -a köz-éteT­n-czésnól vesztes-egre i;s dolgozik. De -az-t -már nem jól tette, hegy nem rendelte el, hogy kik­nek az érdekében. Mert nem mindegy az, ki veszi igénybe a város kedvezményeit: a fu­varozó, a hadlsereg-száillitó, a főbb tisztvise­lő, a busás j-övedeknii orvos, az ügyvéd, via-gy -pedig a kisebb javad-almázásu és err-e jobban rászorult intelligencia, i-parí, kereskedelmi -és gyári munkás, a napszámos, akik -s-ok vá­ro-s mintájára -igazolvánnyal is igen- könnyen elláthatok. Mindez azonban csak -akk-o-r volna elér­hető, ha az élelmezési bizottság vezetése több szociális érzékkel (sőt szerintem egye­nesen -a szocialisták .vezetőinek bevonásával, mert ők -az iiggy-el -szeretettel és alapos, is­merettel foglalkoznak) -a fogyasztó és- ter­melök meghallgatása mellet erélyes és Kö­vetkezetes uton- haladna a közélelmezés -min­den kritikát -elbíró utján. Üveges Lőrinc.

Next

/
Thumbnails
Contents