Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-17 / 300. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG íSzeged, 1915. december 18. Rendőrök -cezották ki a hatodik városi kifőzőben a Szilléri-sugáruti -rend-őrlakta­nyában az ebédet ; itt -voltak a legkevesebben, mintegy ötvenen. + Csináljunk egy kis számítást. A város egy adagért, — a beszolgáltatott utalvány ellenében — negyven fillért térit meg. 'Körül­belül hatszáz in-gyen ebéd kerül szétosztásra, téliát a -kifőzök naponta kétszáznegyven ko­ronába kerülnek. (Március tizenötödikéig ki­lencven nap van, ki-ad tehát a hatóság ösz­szesen huszonegy ezerhatszáz koronát. "Negyvenezer koronába kerülne, ha ezer­re emelnék az adagok számát és jutna min­denkinek aki kér. A képviselőház ölése. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház csütörtöki íi-lését d-élelőtt -fél tizenegy órakor nyitotta meg Beöthy -Pál elnök. Harmadszori olvasásban elfogadták a közszolgálati alkal­mazottak há'birus segélyéről és ,a kivételes intézkedések módosításáról szóló törvény­javaslatot. -Ezután áttért a Ház az árdrágító vissza­élésekről -szóló törvényjavaslat tárgyalására, amelyet Niamesny Mihály előadó ismerte­tett és elfogadásra ajánlott. Báró Ghillány Imre földmiv-elésügyi mi­niszter az indemnitás vitájában -elhangzott közélelmezési -megjegyzésekre 'kiván reflek­tálni. Mindenekelőtt -megcáfolja azt a tév­hitet, -mintha a kormányrendeletek a rekvi­rálást másra, mint a hatóságokra bízták vol­na. A közigazgatási tisztviselők mellé erre a nagyon felelőségteljes munkára -a kereskede­lem köréből segéderőket rendelték, még pe­dig olyanokat, akikért Magyarország -tizen­nyolc legnagyobb 'cégének központi irodája­erkölcsi és anyagi felelősséget vállalt. Ra­kó vszky -a vetőmag 'kérdéséről szólva-, fel­említette, hogy a vetőmagkészlet elosztásá­ban -a bankoknak is vo-l-t szerepük. Kijelenti, hogy ezt a mezőgazdák szer­vezetei végezték és eibben a bankok­nak semmi szerepük sem volt. 'Ugyancsak Rakovszky említette f-el, hogy a budapesti rendőrség, amikor a zsirkész let eket felku­tatta, nagyobb mennyiséget talált a Hitel­banknál. Eszeágában sincsen', hogy a banko­kat védje, de konstatálni kell, hogy a buda­pesti rendőrség jelentése szerint igen kevés készletet talált a fővárosban-, a Hitelbanknál azonban egyáltalában semmi készletet sem talált. Felhozták azt is, Ihogy a babbeszerzés­nél igen nagy províziót számított -magának a Haditermény. Visszaélésről itten szó nin­csen, de tudnia kell, hogy a bab 20—25 kilós tételekből kerül, és mig a termelőktől -a köz­vetítőkön- át a raktárakba szállítják és onnan feljön 'Budapestre a fogyasztópiacra, -ezalatt igen- nagy költséggel terhelődik meg. Miután a kormány látta, hogy a Hitelbanknál és a bizományosoknál -az engedélyezett jutalék mellett nem jön elég bab forgalomba-, -akkor fel-emelte a Haditermény Részvénytársaság jutalékát oly összeg erejéig, amely ,a gyiijtő­forgalom és a fuv-ar költségeit fedezi. Felemlítették még azt is, hogy a gabo­navámokat későn függesztette fel a kor­mány. Azt bizonyítja, hogy nem ez a kése­delem okozta a gabonaforgalom elmaradá­sát, hanem más, a kormány hatáskörén ki­vül álló események. Amikor megjelent a fel­függesztési rendelet, másnap Románia kiadta a gabonakiviteli tilalmat. Az 1914-i'ki termésbecslésnél tulaidon­képen csak a Csép-lésnél volt tévedés. Ami­kor a mult év novemberében a maximális árakat megállapították, az áru egyszerre el­tűnt és voltak helyek, ahol csakugyan élel­mezési zavarok mutatkoztak. Erre januárban a kormány -elrendelte az országos gazdasági -bizottságok részére az összes kalászos termények zár alá véte­lét. Ha voltak bajok, annak kell tulajdoníta­ni, hogy a hatóságok, amelyek valóban em­berfeletti munkát végeztek, olyan területen mozogtak, ahol teljesen járatlanok. A mi az idei termést illeti, a kilátások kedvezőbbek voltak, mint tavaly, de azért a kormány ren­deletileg zár alá helyezte az össz-es hüvelye­seket és gabonanemü-eket. A kormány -bevá­sárlási engedélyeket biztosított az ország kü­lönböző helyein. A zár ai!á vétel úgyszólván teljesen azonos a -rekvirálással. A rövid bevásárlási határidő letelte után csak a Haditer-rrtény Részvénytársaságnak, vagyis az államnak volt joga vásárolni és ezzel gabonamonopóliumot létesítettünk. — Ebbe az állami intézménybe mindazokat a köröket be -akartuk vonni, amelyeknek a közreműködése biztosította a-z eredményt. A belügyminiszter már a háború leg­elején rend-eletet adott (ki az ártul-követelők ellen és hogy a hatóságok nem járhattak el teljes eredménnyel, annak az az oka, hogy a magyar ember nem szeret vádaskodni. A miniszter ezután Szterényiv-el polemizál és kifejti, -hogy minden nap fokozatosan; ter­melt árut nem lehet maximálni. A kormány minden lehetőt elkövetett, liogy -a tejterme­lést fokozza, és- ezért pl. a takarmányne-müe­ket a Ko-rpaközponthan összpontosította. Meggyőződése, hogy ha azt akarjuk, hogy tej egyáltalában ne legyen, akkor ma­ximálni kell a tej árát. Alkalma volt egy nagy tejgazdaság minden apró részletébe betekinteni és meggyőződött -arról, hogy a tejgazdaság vez-etőségén-ek minden fárado­zása ellenére a tejgazdaság -oda -jutott, Ihogy tejprodukciója a rendes produktum egyhar­madára csökkent, költségei pedig a- kétsze­resére emelkedtek. A mi az egyes rendeletek kibocsátását illeti, Ausztriával szemben mindig előljáriunk, igy pl. a gabon-arekvirá­lásról szóló rendelet nálunk januárban, Ausztriában februárban, a- terrnéh zár állá vételéről szóló rendelet nálunk juniu-sban, Ausztriában júliusban, v-égüil a szeszterme­lésről szóló rendelet nálunk augusztusban, Ausztriában pedig szeptemberben jelent meg. Kérdezik, hogy miért nem nagyobb a drágaság Németországban? összehasonlító táblázatot olvas fel, amelyből káderül, hogy a szalonna, sertéshús, továbbá a tojás és a burgonya ára nálunk alacsonyabb, mint Ber­linben. 'Németországban a h-us azért olcsóbb, mert ott nagy a takarmányhiány s oly nagy a marha-állomány, h-ogy kénytelenek voltak a marha-állomány nagy részét feláldozni. Bizonyos tekintetben túlzottak az állítások. Csak magas árakkal lehet a produkciót emel­ni, ez a háborúval okvetlenül együtt jár. A mi viszonyaink igazságos él-birálásá­nái tekintetbe kell venni a németek nagy­szerű fegyelmezettségét és azt, hogy a német szervező tehetség. A mi közigazgatási sze­mélyzetünk ezzel szemben inkább jogilag képzett. Hibák -fordultak elő, ezért -mindnyá­jan felelősek vagyunk, én ás, — úgymond a miniszter — és ezért váll adom is a bírálatot minden téren. Csermák 'Ernő a fügetlenségi párt nevé­ben kijelenti, liogy elfogadja a törvényjavas­latot, Kissé későn jött a javaslat, mert már előbb k-ellet Volna gondoskodni azok meg­büntetéséről, akik a háborut jogtalan tiye­réiskkediésre használják tel. Sághy Gyula a tor'Unj javaslatot- általá­nosságban elfogadja, bár .helyénvaló lett volna még szigornbb intézkedéseket létesí­teni. A magyar sajtó igen fontos eredménye­ket ért el az egyes esetek ködösével, A bű­nösök közül legtöbben jobban félnek a -sajtó­tól, mint a törvénytől. Rakovszky István is elfogadja a törvény­javaslatot, habár várakozásainak nem egé­szen felel meg. A javaslatban foglalt tör­vény -a, kisembereket ugyan n eg fogja bün­tetni, de laizolk, -akik -az, árd-rágtás tulajdrn­kiépeni előidézői, ezentúl is büntetlenek lesz­nek. A napokban ankét volt a kereskedelmi minisztériumiban a Hitelbank, a Haditer­mény Részvénytársaság és egy ipár érdekkör bevonásával, csak épen -a .mezőgazdaság és a .fogyasz-tó közönség képviselőit nem hívták meg. i A Haditermóny Részvénytársaság nem felel meg kötelességének, kötéseit -nem bo­nyiolitja le, ugy hogy nem egy város szenved majdnem ínséget ennek következtéiben. .Lesz alkalom -a kormány jelentése kap­csán. foglalkozni a H-aditermény .Részvény­társaság működésével, továbbá a Hitelbank és egyéb árdrágító intézmények szereplésié­vé!. Itt csak felhívást akart a.z ország színe előtt -intézni .a kereskedelmi miniszterhez, nehogy -a kereskedelmi -kormány aztán -szelm­rehá-nyást tegyen éls azt mondhassa Ihogy el­késtek ezzel a figyelmeztetósssel. (Zajos he­lyeslés a baloldalon.) Vázsonyi Vilmos-: Nálunk a katonai ha­tóságok -is hozzájárultak -a-z árdrágításhoz. Németországban törvény van arról, liogy a háború alatt a német Geueralkomrnandók a •maglik területén -maximális árakat állapít­hatnak meg a leg-sizükségielsebb élelmiszereket illetőleg. iNáln-ník .a katonai hatóságok a ma­guk szervezetlenségéiben beszerzéseik utján 'hozzájárultak a drágasághoz. Párhuzamot von a -Németországban és nálunk életbe lép­tetett rendelkezések között melyek -az első­rendű élelmicikkekre .vonatkoznak. Nálunk legelőször volt élelmisze-mz-sora és. -mégis ná­lunk késtek el elgirkábib az erről- -szóló tör­vénnyel. Akkor is, amikor a törvényt csinál­ták, a kormány házi törvénytudók által ké­szíttette el az uzsora elleni törvényt. Polónyi Géza közbeszól: Ez.t a beszédet tiz hónappal ezelőtt kellett vol-na elmondani a Városházán. I Vázsonyi Vilmos: Én nem ismerek sem­miféle -különbséget uzsora -között, sem zsidó Várak, hadihajók, katonák, házak, állatok legmoder­nebb kivitelben kaphatók iijjltnnti f könyvkereskedésében Vul lfldll Ua SZEDED, HMZ-Utta 9. SZ. legjobb szórakoztatója

Next

/
Thumbnails
Contents