Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-16 / 299. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG íSzeged, 1915. december 18. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház •szerdai ülését délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Az ülés megnyitása után bejelentette, hogy Csontos Andor képviselő tegnap elhunyt; emlékét a Ház jegyzőkönyvében örökíti meg. Pékár Gyula a közoktatásiam bizottság nevében •előterjesztette jelentését az izlám vallás elismeréséről szóló (törvényjavaslatról. Ezután; a ihazai ipar fejlesztéséről szóló törvény hatályának meghosszabbításáról, a métermérték ügyében hozott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről, a külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről és a bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyminiszteriumban való alkalmazásáról szóló törvényjavaslatokat harmadszori olvasásban elfogadták. Majd folytatták a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyéről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Antal Géza előadó az első szakasznál javasolja, hogy a segélyt a községi és körmérnökökre is terjesszék íki. Holló Lajos: Még egy kiegészítést ajánl az első szakaszhoz. Javasolja, hogy a községek és városok áltat fentartott tanintézeteik alkalmazottai ési a közegészségügyi alkalmazottak is kapjanak rendkívüli segélyt. Különösen súlyt kiván helyezni arra, hogy az elemi iskolák tanszemélyzete is megfelelő segélyt kapjon, Benedek János: A törvényjavaslatok mondat tanilag és szerkezetileg nem egészen felelnek meg a magyarság követelményeinek, erre vonatkozólag példákat hoz fel. A javaslatok szövegét legalább ti'szta magyarsággal kellett volna megszerkeszteni. Teleszky János pénzügyminiszter reflektált ezután Holló Lajos felszólalására. A legfontosabb, a minek hiányát Holló Lajos felszólalásában kifogásolta, tudniillik az elemi iskolai tanítók segélyezése, bent van a javaslatban. Felemlíti azt a pontot, amelyben ez a rész beníoglal tátik. Ez a javaslat különben az összes városi és közigazgatási alkalmazottakra is vonatkozik, kivéve a városi alkalmazottak egy csoportját; mlég pedig az üzemi alkalmazottakét. Ezek azonban más helyzetben vannak. Szabó István szólalt fel ezután. Dacára annak, — úgymond', — hogy pártja ezt a javaslatot általánosságban elfogadja, be kiéld vallania, ihogy a párt vidéki tagjai nem magy •szimpátiával viseltetnék a fizetésemelések iránt. Helyteleníti, hogy <az összes tisztviselőket egyforma arányban segélyezzék. A kis fizetésből a tisztviselőknek nem lehet megélni; nem helyes, hogy a nagy fizetéseket ugyanolyan arányban emeljék, mint a kis fizetéseket. Antal Géza előadó több módosítást terjesztett elő, amely után a Ház a javaslatnak egyes szakaszait az előadó módositásával elfogadja. Következett ezután a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények ujabb kiegészítéséről szóló törvényjavaslat, amelyet Illyés József előadó terjesztett 'be, ismertetett és elfogadásra ajánlott. Csermák Ernő a függetlenségi párt nevében kijelenti, ihogy a törvényiavaslatot elfogadja, mert a mai nehéz időkben ilyen felhatalmazásra feltétlenül szükség van. Arra kéri a kormányt, hogy a magánosok érdekeire nagyobb tekintettel legyen és a gazdák vagy termelők, akiknek jószágát vagy terményeit rekvirálják, kellő időben megkapják annak ellenértékét. Návay Lajos: A háború kitörése óta élénk figyelemmel Ikiséri a drágaság alakulását és azt kell mondania, hogy bármenynyire szidják Is a közvetitő kereskedelmet, a termelőnek a fogyasztóval való találkozása: a közvetitő kereskedelem kizárásával igen nagy nehézségekbe ütközik. Korántsem akar ezzel a gazdaosztály ellen szólani. A .gazdaság vitele, elismeri, hogy nagy nehézségekkel jár ma, dé a gazdaközönség ennek dacára is. kitűnő merkantil érzékikei dolgozik. Amikor az árakat maximálták, Gsanádmegyében és azt hiszi, másutt is az volt a helyzet, hogy megvoltak az alacsony árak, de nem volt áru a piacon. A tejkérdésről és a tejtermelésről beszél, továbbá a termelők és a fogyasztók egymáshoz való viszonyáról. A fogyasztók helyzetén okvetlenül segíteni kell. Örömmel látja a törvény rendelkezését, amely uj 'dolog a mi judikaturánkban, mert a pénzbüntetést az illegitim haszonnak és az okozott kárnak kétszeresében állapítja meg. Návay beszédét az eigész munkapárt Tiszával az élén élénken megtapsolta. Nagyatádi Szabó István: felszólalása után gróf Apponyi Albert szólott a javaslathoz. Arra vagyunk hivatva, úgymond, Ihogy bíráljuk a kormány tevékenységét, de nem arra, ihogy egyes társadalmi osztályok szempontjait tartsuk szem előtt. Helytelen dolog volna, ha ez a Ház az egymást vádoló társadalmi osztályok színhelyévé válna. A kormány hatályos közbelépésétől vártuk az orvoslást kívánó kérdéseik megoldását. A kölcsönös vádaskodást ki kéli küszöbölni ebből a Házból, nem szabad épen innen a nemzeti szolidaritást megzavarni. Gróf Tisza István: miniszterelnök: Nagyon helyes! Gróf Apponyi Albert: Helytelennek találnám, ha a kormány bírálata helyett itt más szempontok érvényesüfoének. (Általános helyeslés.) Gróf Tisza István miniszterelnök Szabó Istvánnal szemben azt hangoztatja, Ihogy az árdrágítók elleni javaslat módot nyújt; arra, hogy az, aki a törvényt kijátszsza, megfelelő anyagi kártérítésre is köteleztessék A biró a törvénytelen cselekménnyel elért anyagi haszon kétszereséit megállapíthatja kártalanítás gyanánt, tehát van mód a nagyobb bűnösök megbüntetésére is. Nem helyesli, hogy különbséget tesznek nagybirtokos és kisbirtokos között. Kéri a Házat, ne üljön fel olyan kósza híreknek, hogy a rekvirálást magáncégek részére csinálták, ihogy a rekvirált tengerivel a nagybankok üzleteket köthettek, sertéseket hizlaltak. Ez teljesen kizárt dolog. A rekvirált készletéket az emberi; élelem, céljaira és a hadseregnél erőtakarmány céljaira fordították és azok az üzleti körök, a melyeket a föktmivélésiigyi minisztérium bevont, a legnagyobb ellenőrzési alatt állottak s a rekvirált gabonán nemi nyerhettek semmi mást, mint províziót és költségüket. A rekvirá'lási munkának elvégzése nagy gabonakereslkedélmi feladati, amelyet állami: hivatal nem oldhat meg, mert nincs meg hozzá az üzleti jártassága és szakértelme. ( Hálás köszönetemet fejezem ki — mondta a miniszterelnök — Návay Lajos és gróf Apponyi Albert felszólalásáért. Halasszuk gazdasági téren is a szenvedélyesebb vitákat, amelyeket esetleg a nemzet érdeke fizetne rneg, máskorra, amikor az ilyen kérdések bírálata és megvitatása nem érinti a nemzeti •egyetértés szempontjait. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. A Ház ezután a javaslatot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyálás során Gróf Apponyi Albert a hadi özvegyek és árvák helyzetéről szól. A harcban levők családtagjairól minden körülmények között az államnak kötelessége gondoskodni. Az özvegyi ellátás, nálunk havonkint 9 korona s minden gyermek után: 4 korona. Ezzel szemben az özvegyi ellátás minimuma Németországban évi 400 márka. Ez teljesen tarthatatlan állapot. A rokkantakról való gondoskodás mellett az özvegyekről való gondoskodás egyik legfontosabb kötelessége a kormánynak. A hadiözvegyek dolgozni kívánnak. Itt alkalom nyílik arra, hogy az igazán felesleges közvetítők kiküszöbölésével az özvegyeik közvetlenül érintkezésbe léphessenek az államimul. Lehetővé kell tenni, hogy az özvegyek csekély nyugdijukat munkáival szerzett pélnzzel egészítsék ki. Nagyon kérem a kormányt, karolja fel ezt az ügyet és ha lelhet, minden szempont tekintetbe vételével gondoskodjék a hadi özvegyekről és hadi árvákról. (Általános helyeslés.) Rakovszky István csatlakozik Apponyi indítványához. Báró Harkányi János kereskedelmi miniszter kijelenti, ihogy az Apponyi által felvetett eszmét e hónap 3-án a honvédelmi kormánnyal egyetértöleg megvalósították és az intézmény, mint a magyar királyi honvéd központi ruharaktár és ruhakészítő osztálya már működik is. Egyelőre 400 hadiözvegyet alkalmaztak, de reméli, hogy a legrövidebb időn belül 1200-,at alkalmazhatnak és ezt az intézményt fokozatosam kiterjesztik a vidékre is. (Általános helyeslés.) A kormány már foglalkozott a hadi özvegyeknek adandó munkával'. Kötelességéneik tartja a hadi özvegyekről és árvákról való gondoskodást. Beöthy elnök javaslatára a csütörtöki illés napirendjére az árdrágitásról szóló törvényjavaslatot tűzték ki. A Ház ezután áttért az interpellációkra. Ábrahám Dezső a miniszterelnökhöz intéz interpellációt az uj cimer és zászló életbeléptetése tárgyában. Kérdezi, Ihogy vájjon érvényesülni fog-e a paritás. A miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy az ezredzászIóknál méltányolják ezt a szempontot és törekednek a paritás kidomboritására. Rakovszky István a cenzúra túlkapásait teszi szóvá. Az igazságügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a cenzúráért vállalja a felelősséget. Gál Testvérek Utódainál, Klauzál-tér. CSONTRA családi meglepetések játékszerekben és hasznos eszközökben, óriási választékban, meglepő olcsó áron Gál Testvérek Utódainál, Klauzál-tér.