Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-14 / 273. (275.) szám

Szeged, 1915, -november 14. DÉLMAGYARORSZÁG sen a háború eldöntetlensége, vagy a ki nem elégítő béke felé. A -hadvezetés tehetetlensé­gének következménye az is, hogy Görögor­szág és Románia semleges marad (Helyes­lés.) Követeli, hogy Frenchet küldjék nyuga­lomba és -a magasabbrangu tiszteik hetven százalékát távolítsák el. Balfour védi ia korimániyt ás azt mondja, hogy a kormány ;ugy is megtesz mindent, ta­légi védelem fejlesztése 'érdekében, de a Ház­nak tudomásul kell venni azt a szerencsétlen körülményt, h-ogy -London: védelmére nincs elég ágyu. (M. T. I.) Felesleges a sok belga miniszter. Zürich, november 13. A Neue Zürcher Zeitung jelenti Genfből: Elvben elhatározták, hogy a 'belga 'kabinet tagjainak számát tízről ötre leszállítják. Az elhatározás oka egyrés-zt takarékosság, másrészt -az -a körülmény, hogy az ország tizen'kile-nchuszadrészét a-zi ellenség tartja- megszállva, -minek következ­tében- az egyes minisztériumok munkája je­lentékenyen- cs-ökkem-t. (M. T. I.) Román ítélet Bulgáriáról. Berlin, november 13. A Voss. Ztg.-na-k ezt jelenti bukaresti tudósítója: A bolgár vi­szonyok -egy alapos ismerője ezt- mondta nekem: — Bulgária (katonai és politikai helyzete ma kitűnő. Az ellenségeskedés megkezdésének időpontja a hadiszer szűk v-olta miatt némi­képpen válságos- volt Bulgáriára nézive. Ma azonban-, miután megteremtet ték -az ösz-e­kött-etést a (központi hatalmaikkal, -bőven van muníció és Bulgária kitűnően felfegyverzett és kiképzett csapatokkal rendelkezik nagy és kiváló tisztikar vezetésével. Bulgária és Tö­rök-ország ma- olyan hatalom, amely gond nélkül szembenézhet minden kívülről jövő támadással. Az ang-olo'k és a -franciák a -bol­gárokkal való összeütközések alkalmával, nagyon csekély rátermettséget tanúsítottak és taszító erejük s-okkal kisebb vo-lt, mint ta szer-beké. Bulgária belsejében teljes az egyet­értés, minden pártviszály megszűnt és Bul­gáriában ma már nincs oroszbarát. A nem­zet minden ereje a nemzeti ideál- zászlaja alatt csoportosul. 'Bulgária -gazdasági hely­zete igen kielégítő, a nép gazdag -és az or­szág 100.000 vaggon- gabonával rendelkezik a 'kivitel -számára. A kivitel már meg is kez­dődött. A Görögországhoz való viszony egy­re barátságosabbá válik és szemlátomást jó a Romániához való viszony is. Semmi sem vall arra, mintha Románia abba akarná hagyni eddig 'követett oko-s és óvatos politikáját és mintha vállalni- akarná azt -a reménytelen kockázatot, ho-gy megmentse a négyes 'szö­vetségnek -elvesztett balkáni (helyzetét. Nis a bolgár uralom alatt. Szófia, november 13. Nis városában tel­jes csönd van. -Dr. Dimitrov, az uj bolgár pre­fektus, volt -belügyi államtitkár, már -Nisbe érfcez-ett. A város-bán' ismét -megkezdődött a rendes élet. A lakosság élénken kifejezést ad Péter király és a Pasics kormány ellen való fölháborodásának. Az a körülmény, mi­szerint szerb katonák -s-ok üzletet -és- ráktárt -kifosztottak, arra vall, hogy a városban nem­rég amarkia -uralkodott. Nis városa sértetlen, csak a külső -részen szenvedett -néhány ház a gránátoktól, Ankét a szegedi piac helyzetéről. — Alilgen orvosszereket tudnak a drágaság ellen a nők. — (Saját tudósilónktól.) A háború során itthon maradt közép- és -munkásosztályt ter­mészetesen a drágaság problémája foglal­koztatja legélénkebben. Köztu-do-másu, hogy ez a társadalmi o-sztály: a kisemberek hatal­mas csoportja rótta -le legáldozatkésiz-ebben kötelességeit. Vérez a harctéren 'törhetetlen hűséggel királya és hazája iránt; jótékony­kodik kifogyhatatlanul; és jegyzi a- hadiköl­csön nagyobbik részét. Nagyon is érthető te­hát, ha ;a kormány és közigazgatási hatósá­gok molett a sajtó is fáradhatatlanul dolgo­zik azon, hogy a drágaság gordi-usi csomója isik-eresen -legyen -megoldható. A-hol az ár-a-k emelését a helyzet indo­kolja, ott mindén harc és munka meddő. Ahol az áremelkedés- indokolatlanul) áll elő, ot-t meg -kell találni a -módot, amellyel ez -a- zsa­rolási manőver lefegyverezhető. Hol sikere­sen, hol sikertelenül kísérletezik ennek érde­kében a sz-egedi hatóság -és. közgyűlés is, A Délmagyarország szerkesztősége -most ab­ban a reményben, h-ogy -a kérdés helyes meg­oldásán lendíteni fog vele, -szegedi úrnőket szólaltat meg ia drágaság kérdéséről. Azon -a véleményen vagy-unk, h-o-gy csak mindnyá­junk mulasztásából késhetett -ez eddig is és hogy a nőket -meghallgatni — drágaságról -lévén szó — üdvös- és- tanácsos lenne még akkor is, ha nem szolgáltatták volna nxár számos -esetben- bizonyítékát annak, hogy az érzelem- mellett a logika, -az anyaság mellett a munka, az ábrándozás mellett a tudás fegy­vereinek is erőskezű forgatói. Kérdéseink a következők voltak: Kérjük szi-ves nyilatkozatát 1. a drágaságról' általában; 2. továbbá -arról, hogy szükségesnek tartja-e a fogyasztók szövetkezetének -meg­alakítását ; 3. -mi-kép lehetne elérni, hogy ia- közönség a maximális ár-on felül -ne vásárolj-on; 4. hogy lehetne Szeged tejellátását biz­tosi tani ; 5. -hogy lehetne szövetkezeti forma nél­kül biztosítani a -termékek nagyobb behoza­talát. A válaszok a- beérkezés, sorrendjében a következők: Legyen szövetkezeti bolt, de protekció nélkül, ugy, mint a hatósági' bolt. A maximá­lis árak rekvirálás nélkül -semmit s-em érnek. Amig nem rekvirálnak, -nemi lehet elérni, h-ogy a közönség maximális áron fölül ne vá­sároljon, -hacsak azt nem kívánják az embe­rektől, hogy éhenhaljanaik. Szeged .tejellátását -csak ugy lehetne biz­to-sitani, ha -megtiltják a túró, vaj és tejföl készítését. A termények nagyobb behozatalát a rekvirálás -mellett csak kedvezményekkel, például a vámnál, lelhetne biztosítani. A ható­ság nem is gondolja, ho-gy a kofáknak meny­nyire kellene a közönség érdekéből a karszaí­lag. lovag Scossa Dezsőne -bárt:a vári Bartuska Miksáné. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Először is fo­gadja bálás köszönetem -nyilvánítását. Helyes és üdvös az a-sszonyok véleményét kikérni a drágaságról. Ők teszik ki ,a fogyasztó közönség nagyobb részét, ők tapasztalják első-sorban a piaci visszaéléseket, az élelmiszeruzsora üzel­meit, ő rájuk nehezedik a. legsúlyosabban a nehéz megélhetés inindenuémü gondja. 1. A drágaságról már annyit irtaik, -szóno­koltak, sopánkodtak, deputációzfcik, hogy ujat mondani már nem igen lehet. Okai is köztudo­másúak: a fogyasztás nagyobbodott, viszont a produkció a megfogyatkozott munkaerő követ­keztében csökkent A behozatal korlátozott, a termékek egyenletes elosztódása néhézségek-be ütközik. A pénz értéke osök-kient. A piacot -és kereskedelmet elözönlötte -az ügynökök, köz­vetítőik pénzsóvár, haszonleső légiója, -üzélmeik ellen a fogya-sztóközönség nincs kel-lően szer­vezkedve, hogy a kormány és hatóság -erélyes inltézk-edéisei-t követelné, nyomáss-al kierőszakol­ná é-s a rendeleteknek érvényt tudna -szerezni. 2. A fogyasztási szövetkezet megalakítását szükségesnek látom; mulasztás, hogy eddig még nem létesült. A Szabó Gyula kereskedelmi és iparkamarai titkár által létesített fogyasz­tási szövetkezet a közönség csak egy részének állhat rendelkezésére, nem vállalhatja az egész nagy közönség szükségleteinek fedezését. Egy­két szövetkezet felállítására sürgős szükség volt és megalakításuk még ma sem veszítette el teljesen a fontosságát, egyáltalán nem 'tekint­hető még elkésett intézkedésnek. Létjogosult­ságuk volt és lesz még békeidőben is a fogyasz­tási szövetkezeteknek. A szervezkedésnek óriási jelentőséget tulajdonítok, irigylem a némete­ket rengeteg -számu fogyasztási szövetkezeteik­ért. Ezeknek központi -szervezete a „Gentr.al­verband d-eutscher Konsumvereine", a német birodalom fogyasztóközönségét egy nagy tá­borba egye-siti, amely igy egy egységes, szoli­dáris érdekcsoportot alkot. Nagyváradi miniá­ra, Szegednek is meg kellene szervezni a „sze­gedi fogyasztók szövetségét", amely a fogyasz­tók érdekeit volna hivatott megóvni Ez alakí­taná meg — ugy mint Nagy várad >n — a „Fo­gy r vítási Szövetkezetet" is 3. Csak nagyobb behozatallal éraetnők el, hogy a közönség a maximális áron felül ne vásároljon 4. S'tged közönségének toji'lá-'isát a mos­tani itcjhiány mellett nem lehet biztosítani. A fő a gyermekek és betegeik tejjel v-aiá ellátása. Ezt az élelmi bizottság határozatai hivatottak eszközölni. Fontos, a határozatok legorélye­sebb kivitele, a rendszabályok szigorú betar­tása, mert különben minden intézkedés hiába­való lesz. 5. Az élelmicikkek árának országos szabá­lyozása és -a. szükséghez mérten való elbírálá­sa. Kiiünő tisztelettel: Dr. Turcsányí Imréné. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Szives felszó­lításának készséggel teszek eleget és a hozzám intézett kérdésekre szerény véleményemet az alábbiakban fejtem ki, hab-ár a tűrhetetlen és elviselhetetlen élelmiszer-uzsora ellen annyi vé­lemény hangzoitt már el, oly sok ankétezés és bizottsági ülés volt, hogy -az emberek joggal kezdik már unni ezt a sajnos mindnyájunkat oly közelről érintő kérdést, -mert már nem gyűlésekre, véleményekre van szükség, hanem gyors és radikális segítségre, liogy -a jelenlegi állapoton a már meglevő és hozandó törvények és miniszteri rendeletek alapján segítsünk. ii;s» már majdnem minden fontos tob éuol­mi cikktől meg vagyunk fosztva, nélkülözzük a linst, tejet, tojást, aprójószágot, igen s>k fő­zelékféléi (pár hónappal ezelőtt -kenyerünk sem volt; A húsra azt mondják, hogy a kato­naságnak kell (köztudomás szerint a katonái: oőven is vannak hússal ellátva), tejet nem lehet kapni, mert r.iucs tehén, drága a takar­mány, és inkább levágják, hogy a husái, érté-

Next

/
Thumbnails
Contents