Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-11 / 272. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. novemiber 19. Amíg Szerbia lekerül a térképről. — Morafh őrnagy cikke. — Szerződés Szeged liszt­szükségletének biztosítására. (Saját tudósít ónktól.) Szeged tudvalevő­leg (megállapodást létesített a Haditenmény Részvénytársasággal a városnak liszttel való ellátása ügyében:. A miniszter adott ugyan fcevásárálási engedélyt ia városnak, de az nem tudott oly nagy készletet beszerezni, a mekkora egész évi szükségletét biztosítaná. Ga.bona.bejelentések csak kis számban tör­téntek s igy a város kénytelen, volt a Hadi­termény Részvénytársaságihoz fordulni, a mely azonban szintén nem biztosította Sze­ged egész évi szükségletét. A lisztellátás ügye tehát nincs végleg elintézve s Szeged1 hatósága még kénytelen lesz azzal ia bevá­sárlási joggal élni, amelyet a miniszter a vá­rosok részére engedélyezett. Ebben az ügy­ben a tanács a következő határozatot hozta: — A város tanácsa tudomásul veszi és Szeged város közönsége nevében elfogadja a Haditelrmény Részvén y társaságnak folyó évi november 2-án kelt következő ajánlatát: — Hajlandó a nevezett részvénytársa­ság Szeged város részére folyó hó 1-től kezdődőleg három havi lisztszükséglete fede­zésére havonkint 60, azaz Ihatván vaggon lisztet a mindenkori maximális ilisztárakon az egyes lisztfajoknak aránylagos beosztása mellett szállítani. Egy-egy havi szállítmány lebonyolítása után a város tanácsának meg­keresésére egy további hónap kontingensére szerződhetik, illetve Iha fez előre nemi lát­ható körülmények folytán tehetetlenné vál­nék, ez esetben a várost értesíteni fogja, Ihogy a vállalt időn tul már nem ujitbatja meg szerződésünket. — Igyekezni fog a részvénytársaság a lisztet lehetőség szerint a törvényhatóság­hoz legközelebb fekvő malomból kiutalni. A lisztet a vasúti vagy hajóállomáson való át­adás napján és pedig a feladási állomás tör­vényhatósági területén érvényes maximális árakon számítja. — Az árak nettó s'ulv után a feladási állomásra szállítva értendők; ia zsák ára, melyet a részvénytársaság önköltségen fog számi tani, a vevő várost terheli, úgyszintén a fuvarköltségeket és egyéb dijakat is a vevő viseli. Minden küldemény a feladás .napján; a fuvarlevél másodpéldánya ellenében kész­pénzben előre fizetendő. Ami a szállítást il­leti, fentartja a részvénytársaság a szabad dispözició jogát az iránt, hogy az általa sza­vatolt szállítási időn belül belátása szerint ossza meg a szállítást, de lehetőség szerint mindenkor fog gondoskodni arról, hogy Sze­ged városa hiányt ne szenvedjen s a szük­séges mennyiség idejében álljon rendelke­zésre. — Megjegyzi végül, hogy a (megrende­léseket csakis a minisztérium előzetes enge­délyezése alapján — amely engedélyeket a feléknek kell beszerezniük, — tfoganatosit­hatja. — Minthogy pedig ezen .ajánlat szerint a város llisztszükségletének 1916. február hó 1-től teendő további biztosítása (érdekéből szükséges, Ihogy a város az egy-egy havi szállítmány lebonyoiitásia után megkeresse a részvénytársaságot további egy havi kon­tingensek szállítása iránt; fölkérjük a polgár­mester urat, miszerint ez irányban, annak idején a szükséges íntézekedéseket megtenni szíveskedjék. — A Haditenmény Részvénytársaság át­iratának azon részét illetőleg, hogy a meg­rendeléseket csakis a minisztériumi előzetes engedélyezése alapián foganatosíthatja, meg­jegyezzük, hogy a ím. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 69175/1915. számú leiratával Szeged város részére 91.000 (métermázsa buza bevásárlási jogát már engedélyezte. Végül átirattál felkérjük a Haditenmény Részvénytársaságot, miszerint a havonkint szállítandó lisztet lehetőleg a Back-miatam­bó1 szíveskedjék kiutalni. A semleges lapok egész sora megállapítja, hogy ellenségeinknek ,a háború folytatásához való akarata látszólag nem (Csökkent és hogy a jelszó: „Győzeleni nélkül nincs béke." A világ­háború ezen nagy drámájának tehát folyta­tódnia kell. Franciaország, Orosz- és Olasz­ország kormányaiinak nyilatkozataikban szük­séges, hogy többé-keviésbbé a győzelem remé­nyét hangoztassák, niert népeik között legalább is vannak erős pártok, amelyek félrevezettet­ve ós megcsal atva irányváltozás esetén meg­buktatnák. Eme bárom ellenséges államnak azért sem .szabad a béke felé hajolniok, mert szerződésileg kötelezték magukat arra, hogy lemondanak önrendelkezési jogukról annak az államnak a javára, mely közülök legtovább birja ki a háborút: Anglia javára. Ellensé­geink hangoztatjuk „rendSthe-tetlen egységü­ket", mely imost érte el szerintük tetőpontját é.s mégis előmerészkedik náluk a kritika. >Az egyik csoport egy „legfőbb haditanács" kine­vezésére gondol, hogy igy tegyék lehetővé az elhatározások gyorsaságát. Ivét olasz lap, a Stampa és a -Seara ezt a legfőbb haditanácsot azonban veszélyesnek mondják és igazuk van abban, mikor rámutatnak arra, hogy csak a vezető tábornokok jöhetnének erre nézve szám­ba, ezek azonban nem ereszthetők el harcte­reikről. Ennek a kérdésnek a megvitatása köz­ben megtudjuk a Ruskoje -Sl-ovoból, hogy a inult év őszén, amikor az antant harctéri hely­zete jóvail kedvezőbb volt, mint most, „jelentős egyenetlenség" uralkodott .az antantban a há­borús célokat, (illetően ás .a 'Stampa .megerősíti, ezt, amikor arról panaszkodik, ihogy a négyes­szövetség politikájából hiányzott a szellem, a valóság iránti érzék és az előrelátás. Bizonyánál nem tévedünk, .ha .a Francia­ország és Anglia közti megegyezés csúcs­pontját egy uj expedíciós hadtest felállitásá­ba.n látjuk, amelynek a felhasználása ép ugy .a Balkán-államok területén, mint a török te­rület ellen lehetséges. A főkérdés azonban az, ki vállalja magára egy ilyen nagy expedíciós hadsereg emberanyagának :a; szolgáltatását. Anglia .sajtója kevés hajlandóságot mutat ar­ra, hogy azt Kitchener hadseregéből adják. De több jel azt is mutatja, hogy Franciaország sem akar tudni arról, hogy a (francia földön levő hadereje meggyöngittessék. A Morning Po.st már rámutatott arra, hogy Joffre nem az az ember, aki „rávehető arra, hogy főfront­ját meggyöngitse" és távoli harctereken má­sodrangú célokért küzdjön. Franciaországban már sürgős felvilágosítást követelnek arra vo­natkozóan, vájjon el akarják-e a saját harc­terüket hanyagolni Anglia érdekében és már ahhoz az eszközhöz nyúlnak, hogy rámutatnak egy Nyugaton készülő német offenzívára. Olaszország itt is kikapcsolja maga-magát a részvételtől. E pillanatban a legkevésbbé sem hajlandó arra, hogy haderejét másutt foglal­koztassa, mint a „saját harcterén." A most ismét kudarcot vallott harmadik offenzíva után erre még kevésbbé lehet gondolni. És ani­ve! nem mutatkozott hajlandónak arra, hogy a Balkánért feláldozza magát, szövetséges­társai részéről minden támogatás nélkül ma­radt .a ,ysaját" háborújában. Németországgal nem szeretne fegyveres érintkezésbe jutni, de egyáltalán nem bizonyos, elkerülheti-e ezt, mert tekintete lázas feszültséggel irányul Al­bániára. Görögország az északi és nyugati Epirusz­ban koncentrálta csapatait a Varia-Monasztir vonal mentén. Olaszország semmiféle körül­mények között sem akarja ezen .szomszédjá­nak a 'terjeszkedését az Adria partján. A szer­beket a montenegrói-albán határokra szorít­juk és a szerb főseregnek legföljebb egyes ré­szei fognak -albán területre lépni. Vájjon ily körülmények közt nem fogja Olaszország az Adria keleti partját megszállani? Ha ezt meg­teszi, konfliktusba, jut Németországgal. Értjük annak a félelmét, -aki nem trudja mitévő le­gyen. Fél a tettől, de még inkább ,a mulasztás­tól. Az olasz bírvágy most küzködik a betét elvesztésétől v.aló félelemmel. Olaszország já­tékos volt, amikor hadat üzent, most meg kár­tya've tő. A Popolo d'Italia igy panaszkodik: — Albániát most hármas veszély fenye­geti, az osztrák, ia bolgár és a görög. Olasz­ország beérné Valonávaíl, de nem tűnheti, hogy más hatalom beleüljön Albániába! Salandra és Sonnino remélhetőleg nem engedik, bogy az események meglepjék őket. Az a nézetem, hogy Olaszország most titok­ban örül, hogy Albánia oly (irtózatosan sze­gény közlekedési utakban. Mindig rámutatnak arra, mihelyt szóba kerül az, hogy Olaszor­szág Albánián keresztül vigyen segítséget Szerbiának. Eközben teljesen 'megfeledkeznek arról, liogy ugy az energikus Esszad pasa, mint a),céltudatos Zekhi pasa a -mag,a 13, illet­ve 15 ezer 'emberével a Balkán-háborúban Al­bánia hegyei között Janiimnál az uftalanság összes nehézségeit legyőzte és hogy később a szerbek tekintélyes utakat tettek meg az albán hegyvidéken. De a fönt jelzett okok miatt Olaszország' húzódozik a beavatkozástól, de ta­lán fél az albán téltől is, amely mindenesetre jobban befolyásolja a. hadműveleteket, mint az Isonzó-menti időjárás. Amellett előszeretettel mutatnak ;rá Uj-Görögországnak, vaigyis an­nak -a területnek az útviszonyaira, amelyet Gö­rögország a Balkán-háborúban szerzett meg magának. Egymagában Olaszország nem akar menni. Ezt (nem engedné meg Görögország­nak Olaszországra való féltékenysége; és vi­szont Olaszországé Görögországra. Ellenben Angliának ós Franciaországnak azt tanácsol­ja Olaszország, hogy ezeken az uj-görögorszá­gi utakon vigyenek a szerbeknek segítséget M'O.iiasztir és O-ehrida felé. S .asmig Szerbia barátai igy húzódoznak és jó tanáccsal szolgálnak egymásnak, addig Szerbia lassankint lekerül a térképről. Szombaton és vasárnap fellépése az Urániában. JEGYEZZEN HADIKÖLCSÖNT!

Next

/
Thumbnails
Contents