Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-10 / 271. szám

Szeged, 1915. november 10. DÉLMAGYARORSZAG 7 Ha Oroszország nemzeteket akar fölszabadítani, szabadítsa föl az általa leigázottakat. Az 56 milliónyi orosz több mint száz millió népet tart rabigába. Mily szép volna az a statisztika, amelynek segítségével ki lehetne mutatni, hogy Oroszország a világ népeinek legnagyobb elnyomója, mely száz milliónál több nép rabigáján épült fel. De az orosz birodalomban, midőn sok gazság lehetséges, a gazságok egyik legnagyobbika az, hogy az önkény és a nép butasága folytán ez a leghamisabb statisztika a világon. Az apró népek százai elhallgatva, csak a tudósok kutatásaiból tudjuk, hogy vannak, a meglevő számosabb népek számadatai meghamisítva, hogy ellehessen mondani a hires orosz mondást. Oroszország az oroszoké, azt akarván ezzel kifejezni, hogy Oroszországban csak az orosznak lehetnek jogai, pedig tudvalévő, itt még orosznak sincs joga. Oroszország millió népeket szabaditott föl, hogy igája barmává tegye őket — minket és testvéreinket is föl akar szabadítani, de ismerjük a mult barátságának történetét és ennek testvéreinken meglátszó árát! Visszautasítjuk a gálád lelkii barát ajánlatait és lábát törjük, ha hozzánk látogatóba jönni merészel. Megyünk a felszabadító szent háborúra Oroszország ellen és visszaigázzuk testvéreinket a besszarábiaiakat. Olaszország tarthatatlan helyzete az antantban. Zürich, november 9. A Corriere della Sera legutóbbi számában; az antant-lbatalimiaik helyzetét felette jellemző vita folyik. A lap petrogradi levelezője közli a Novoje Vremja vezércikkét, amely Olaszországgal foglalkozik. Az orosz félhivatalos békekötéssel és cserberihagyással fenyegeti az olasz szövetségest. A nlémet birodalmak ellen hadat viselő népek között Olaszország különleges helyet foglal el. Oroszország, Franciaország, Szerbia defíenziv háborút folytatnak: sémim! követeléssel nem léptek fel Németországgal szemben. Anglia, amely Belgium védelmére fogott fegyvert, ugyancsak nem ikövet támadó célokat. Olaszországot ezzel szemben Ausztria-Magyarország nem támadta meg: nemzeti eszménye nevében, az olasz földek egyesítésére fogott fegyvert. — Hogy megvalósítsa, el kell vennie a Habsburg-monarchia uralma alatt álló területeket: tehát támadó háborút folytat. Ezt a megkülönböztetést az úgynevezett „reális" olasz politikusok kijelentései alapján tesszük. Ezek igy szólnak: „Olaszország számlára annak lehetősége kínálkozik, ihogy egyesítsék a felszabadítandó földeket; közvetlen és egyetíleo ellenségük tehát Ausztria: csak vele kell küzdeniök. A többi népek, amelyek Ausztriává1! küzdenek, megkönnyítik Olaszország feladatát és igazi szövetségesei. De ez a közösség csak a Habsburgmonarchiára vonatkozik, anélkül, hogy szövetségeseire kiterjedne. Ausztria szövetségeseitől nem akarunk semmit, nem vagyunk velük háborúban és nem is akarunk lenni. Az antant hatalmai elégedjenek meg; azzal, hogy segítünk legyőzni ellenfelüket, de ne kívánják, hogy túllépjünk közvetlen feladatunkon, amely az, Ihogy az osztrák csapatokat a Trentinóbál és Isztriából elűzzük." De, nyilvánvaló, — irja az Orosz újság, — hogy a feliadat véghezvitele ucim függ kizárólag Olaszországtól, hanem a közös háború folyásától. Tegyük fel egy pillanatra, hogy a hármas-antant kormányai elfogadható békét kötnek, anélkül, hogy az európai válság felidézőjét megsemmisítették volna, Milyen lesz akkor Olaszország helyzete, a mely kivonta magát az antant közös kötelezettségeiből? A békekötés után visszatér Ausztriába és Németországba az a sok százezernyi fogoly, amely most Oroszországban, Franciaországban, Angliában és Szerbiában van, iNeim világos-e, Ihogy Ausztria milliónyi pihent harcosával a barát és szövetséges nélkül maradt Olaszországra veti .magái? A saero egoismo érmének meg van tehát a másik oldala. Szerbia hathatós támogatását, tehát az olaszoknak saját érdekük parancsolja. Genf, november 9. Sir Arttor Evens a szerb katonai körök véleményére hivatkozva, kifejti a Time s-ben, hogy Üszküb elvesztése a legnagyobb csapás, amely eddig a szerbeket érte, mert nemesük a Morava és a Varüar völgye közötti összeköttetést 'szakította meg, hanem1 elzárta a IKossovo és. Noivibazár felé vezető utat, ami által a dunai és a macedóniai szerb seregek el vannak vágva egymástól. — Ezért Üszküb visszafoglalása a pillanat legparunesolább szükségszerűsége. A legjobb mód erre az, amelyet lord Gromer ajánl, aki iazt mondja, hogy a szerbeket Albánián, Durazzón át keli kisegíteni. A Daily 'News katonai munkatársa ezzel szemben megállapítja, Ihogy ez az ut katonailag használhatatlan. Az öszvéreket is ikézen fogva kell vezetni számtalan helyen. Ezzel szemben jó ut vezet Sauli Quaruutából Delviinou, Koritzan át íMonasztirba. Ez az ut Epirusznak azon a részén vezet keresztül, amelyet a hatalmak Albániának Ítélte oda, amelyet azonban Görögország tart elfoglalva. Az átvonulás azonban mégsem volna a görög semlegesség megsértése, mert a hatalmak nem ismerték el a görög foglalás érvényességét. Ha tekintetbe vesszük azt, ihogy Görögország képviselőket választatott Epiruszban és visszaemlékeznék arra, amit többek között Gustave Hervé állapit meg a Guerre Sociaieban (mindazoknak, akik egy kissé ismerik Európa különböző népeinek nemzeti szenvedelmeit, az a benyomásuk, hogy Görögország és Olaszország nem táplálnak egymással' szemben valami szívélyes érzéseket és hogy Görögország bizalmatlansága teszi Olaszországot a keleti harctéren tartózkodóvá), nyilvánvalóvá válik ennek az angol sürgetésnek a következése. Albánián keresztül csak Olaszország indithot expedíciót, ez pedig nemcsak a görög érdekeket, hanem a görög érzéseket is végkép csatasorba állithatja az antant ellen. •gBen.a.BaaaBB.B..aa..........as....a..a.aaaaaaas.a Szegedi katonák elfogtak egy páncélvonatot. (Saját tudósítónktól.) Egy honvédfőhadnagy, aki egyik szegedi kórházban! fekszik s egy páncélvonat géppuskájától sebesült meg, beszélte él'a következő izgalmasan érdekes történetet: — A Pinsk körüli harcokban történt, hogy századommal véres éjszakai 'harc után elfoglaltam egv orosz lóvé szánkót. Rögtön a rendbehozatal álhoz láttunk s igyekeztünk megerősíteni, hogy az előrelátható orosz ellentámadást visszaverhessük. E munkánk annyira lefoglalt bennünket, hogy az előttünk elterülő tereprészeket sem tudtuk elég tüzetesen átvizsgálni. Az orosz állások elég messze estek tőliinlk s igy nem volt okunk közvetlen meglepetéstől tartani. A délelőtti órákban egyszerire osak fiistfelhök tűntek föl a szemben levő orosz, állások felől és ez a füstfelhő folyton közelebb jött hozzánk. Alig tértünk magunkhoz meglepetésünkből, már ott is robogott előttünk az oroszok páncélvonatja és alig hetven lépésnyiről golyózáporral árasztotta el árkainkat. Ugy kuporogtunk árkainkban, mint valami mezei egerek s még csak nem is tüzelhettünk, hiszen úgyis hiábavaló lett volna. E pillanat izgalmas volt Toppant mód. Előttünk a már tovarobogott páncélvonat, amely kisvártatva: újból visszatér és amely ujabb golyózáporral fogja elárasztani fedezékeinket, mielőtt tüzérségünk még akcióba léphetne ellene. — E borzasztó percben kiugrott fedezékünkből 1K. István, fiatal zászlós s. ia páncélvonat sin pályái álhoz rohant. iNem tudtuk, ihogy unit akarhat, mert tudtunkkal nem volt •iövészárkunkbani robbanó patron. Az idő piílaniatgyosaságávai telt és már feltűnt a viszszia'térő páncélvonat távoli füstfelhője. A zászr lós még minidig a sinek között dolgozott s a borzalmas1 masina egyre közelebb jött hozzánk. Mikor már száz lépésnyire volt tőle, >a zászlós egyszerre kiugrott a sinek közül és a legnagyobb ellenséges tűzben rohant felénk. Még oda sem ért hozzánk, mikor irtózatos dörrenés hallattszott és a vasúti sinek közvetlenül a száguldó ellenséges páncélvonat előtt a levegőbe repültek. A következő pillanatban az előbb még sértetlenül .robogó.vonat oldalára dőlve, tehetetlenül pöfögött lövészLEJ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ¥ Telefon 872 SZÍNHÁZ. Szerdán, csütörtökön ff? m ® T @ 0 0 Telefon 872. [í ___ £ Szenzációs filmatfrakció! [• 0 Hajóágyúk tüzében, i Tengerészdráma a mai időkből 4 részben. Irta és rendezte: U/alter Schmidthássler. P-*ifa a A AIIAée? Amerikai vig- Ii Aktuális! ugy jo anas játék 2 felt. orosz várost bombázzák a törökök. Előadások 5, 7 és 9 órakor. — Gyermekje- I Szombat, gyek csak az első előadásokon érvényesek. | Vasárnap fellő-