Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)
1915-11-06 / 268. szám
Szeged, 1915. november 6. Í)ÉLM ACxYAR 0 R S'/.A 6 7 i) n a • a • a • • • VASS mozeo TELEFON 807. SZÍNHÁZ TELEFON 807. Szombaton és vasárnap S Csak két napig • • m B m fi H B EUGEN SNE regénye után a sa a ra ts m m • a a 5 részben. ® a a a m m a ® M a • • a m s s m a ss a i • S0 1 Csak két napig! a a • a a a 1 Előadások 5, 7 és 9 • | orakor, vasárnap d. u. a • 2 órától folytatólag. m a m áas SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 SZÍNHÁZI MŰSOR: SZOMBAT: először A korzó szépe, énekes bohózat (páros). VASÁRNAP délután: Molnár és gyermeke. VASÁRNAP este: másodszor A korzó szépe, énekes bohózat (páratlan). Újházi Ede. A Nemzeti Színház nagy gárdájából, amelyet még Payhnj Ede igazgatott, már csak Jászai Mari, Csillag Teréz és Márkus Emília vannak életben. Egymásután dőltek ki a nagy magyar színészek, akiket most a legnagyobb, az utolérhetetlen, .a meg nem közelíthető: Újházi Ede követett a sorban. Ö még az úttörők közé tartozott, akik lelkük lobogásaval, a pálya iránt való nagy tisztelettel, a mesterség megbecsülésével egyengették .a magyar színészeti művészet — hajdan göröngyös - útját. Ö még azok közé tartozott, akik — Gárdonyi Géza szerint — a magyar kúriák szülöttei, akik nem azért választották ,a pályát, hogy kenyérkeresethez jussanak, de lelki szükségből, .a művészet szent imádatából. Magyar színész nagyobb rátermettséggel, .alakváltó képességgel és ábrázolási tehetséggel nem lépett színpadra, mint Újházi Ede, aki értékben, művészi megnyilatkozásokban egy sorba állítható bármely nemzet szinész nagyságaival. Pályafutásában a tapogatódzó,snak nyomára sem lelhet akadni. A kezdés időszakában mint kész szinész jelentkezett és egy-két évi vidéki működés után felkerült az ország első színházába: a Nemzeti Színházba, ahol rövid idő alatt az összesség élére került. Minden egyes kreációját siker kisérte és a siker, aminek értéke volt mindig és sohasem volt mondva csinált, majdnem félszázados művészi pályáján nyomon követte. És ezek a sikerek nemcsak művészi nagyságát alapozták meg, de megalapozták a darabok (felszínen maradását, műsoron 'tartható,sát. Szint, életet, levegőt adott a daraboknak a. szereplése, amiből az értelem, a felfogás érettsége sugárzott ki lés a kiviteli képesség páratlan nagyszerűsége. Nagy színészek közös átka a szerep éhség, •a kiadós, nagy szerepek után való törtetés. Újházi Ede ezt az éhséget sem érezte sah a. Nem kívánt a mások rovására szerepelni, sohasem nyújtotta ki kezét oly szerep (után, amelyet másnak kivá.ntak osztani, amelyben más érvényesíthette a színjátszó talentumát. Nemcsak páratlan szinész volt, de páratlan kollega is, aki boldog volt, ha pályatársai sikerét élvezhette. Ember tudott lenni, a szó nemes értelmében vett emberséges ember, akinek elementuma volt a jót tevés. Nem azért adott, hogy kapjon, de hogy egy percnyi örömet, baldogságot szerezhessen embertársainak eloszlassa azt a kinos érzést, amit -a nmesetlenség szokott okozni. Ezer és ezer ember volt élvezője a szive jóságának és ezer, meg ezer ember sütkérezett a nagysága árnyékában. És .százezrek voltak gyönyörködő! a kivételes művészetének. Ez a művészet arannyal vont be mindent, nem voltak foltjai, osak makulátlan tisztaságai és szépségei. Aki élvezője lőhetett az ő öreg bírójának .a Pártütőkben, Tiborcának, Ránk orvosának, Kn.abe Farkas Jeremiásának, Constantin abbéjának, Grampton mesterének, Lebonárd apójának, .az öreg grófjának a Lemondásiban, Shyloekjának, Péter apostolának, Mathiasának a Lengyel zsidó-ban, a rabbijának a Péntek este-ben, majd Bölcs Nájtihárijának, Gonosz Pistájának, Vén bakájának, Chevria.l bárójának az Egy párisi regény-ben, Csorna Bálintjának, Zalameai bírójának, Göre Gáborának stb., annak fogalma lehet a színészi alakváltó képességéről, az ábrázolás grandiozusságáról, a játék és a beszéd emberi természetességéről és mindarról, amit szépségnek ismerünk a szinészeti művészetben. Az ország közönsége elismerte, hangoztatta kiválóságát, nagyságát és művészete iránt való hódolatát mindig megmutatta, A közönség kitüntetésben nem részesítette, de minden kitüntetésnél értékesebb kitüntetést adott neki a Mester titulussal. Blaha Lujzát a „nemzet csalogánya" jelzővel tüntette ki, Újházi Edét a Mester elnevezéssel. Tényleg, mestere vol: a színpadi ábrázolásnak, a színpadi beszőnek és mester volt a művészetében. Vig, játékos kedvű 'bohém volt, az életben mókákra hajló, kedvre derítő tréfák elkövetője. A mesterségében azonban nem ismert tréfát. Tisztelte a foglalkozását, aminek a részére megszereztet a mások tiszteletét. Nem volt maradi ember, modern volt a szó nemes értelmében, de a szinházak világában nem szerette azt a mocskos áramlatot, ami a francia ágyas darabokból tört elő és amitől .féltette a magyar színpadok — tradíciókon alapuló — tisztaságát. Szép, harmonikus életet élt ós élvezni tudta az életet. Napáldozója szomorúsággal volt tele, sőt nélkülözésekkel, de ezt, is békén viselte, némán, férfiasan. Élete alkony,at-át bearanyozta az az akció, amit a szegedi színház (kezdeményezett és aminek az lett volna a célja, hogy a nélkülözés gondjaitól, ha ideig-óráig is, megszabaduljon a Mester. Az öregséggel kapcsolatos betegség kínjaitól szabadult meg ma virradóra, gyászba borítva a magyar színészetet, amelynek nálánál nem volt nagyobb művésze és apostola ... Az Ujhá?i-est. A szép gondolatot megvalósította a /Szegedi >sz in társulat és a mai estét mér nem Újházi Ede javára rendezte, hanem nemes emlékezet,éneik szentelte. Szomorú fűzése a. sorsnak, hogy Újházi Ede az nap virradóra .hunyta le örök álomra jóságos szemét, amikor az ország vidéki színészete az ő javára kívánta megtartani a mai előadást; amikor a magyar vidéki színészet a miai válságos, időben segitő jobbját kívánta a Mesternek nyújtani, éreztetni, vele <a szivek •melegét, a lelkek háláját. U.ilházi-est volt, de ~VWT Szombaton és vasárnap Vidám história 3 felvonásban. Főszereplő: SABO OSCAR. I Az amerikai A. B. gyár legújabb büntígyi drámája 2 részben. Előadások: 5, 7 és 9 órakor, vasárnap délután 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásokon érvényesek. 9 órai előadáson számozott helyek