Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-05 / 267. szám

§ DÉLMAGYARÖRSZÁG Szegecl, 1915. november 5. niálban kihirdette a ihadiállapotot és megtil­totta, hogy Albániából akár Szerbiába, akár Montenegróba eleséget vigyenek. Visszatér a lakosság a hóditott területekre. Bukarest, november 4. A Minerva kikül­dötte egyik munkatársát, ihogy az Orsova— Klado va-vonallal szemben (folyó harcokról tudósítást adjon. A (tudósító Turo-Severinbő! a kővetkezőket jeleníti: — Az osztrák-magyar katonai hatósá­gok, a szerb-román, batár mentén hódított te­rüli eteken a lakossággal a legelőzékenyebb módon járnak el. Kladovóban és ia határimenti egyéb szerb községekben a lakosság legna­gyobb része román anyanyelvű és ezért az osztrák-magyar katonai hatóságok bánáti ro­mánajku katonaságot küldtek erre a vidékre, afciik a harcokban hősiesen vettek részt és a vidék lakosságával nemzeti nyelvükön érint­kezhetnek. A Kladovóban kinevezett uj pol­gármester is bánúti származású román em­ber, mert a város lakossága is román. Az osztrák-oniagyar katonai őrjáratok, amelyek a környéken cirkálnak, szintén románajkuak és a lakosságot román nyeliven1 mindenütt arra szólítják fel, Shogy Romániába menekült hozzátartozóikat hívják vissza elhagyott tűz­helyeikhez, mert ugy vagyonúiknak, mint éle­tűiknek a legmesszebbmenő védelmet biztosít­ják^ A menekültek tényleg visszatérnek a fa­lujukba, Legutóbb mintegy hétezren költöztek vissza. Az olaszok heves rohamait Ismét visszavertük. Budapest, november 4. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Az ol a szóiknak a görzi feiídfö ós szomszédos szakaszok, elleni támadásai még tartanak. Tegnap a legkeve­sebb rohamaikat a Zagora, Podgora magas­latok és a Monté San Mteihele ellen irányí­tották. Az ellenséget újra mindenütt vissza­vertük. Podgora magaslatokon egyes árkok birtokáért még folyik a harc. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Az olaszok haragszanak. Lugano, november 4. Turinban. igen láto­gatott tani iógy ülés volt. A kormány nevében Rosadi államtitkár és Ruífiimi szenátor be­széltek, akilk a 80.000 főnyi olasz tanítóságot arra ösztönözték, hogy a tanulóifjúságot az ámbár "tudományos, de erkölcstelen és illojá­lis ellenfél, iaz egész civilizáció ellensége, va­lamint a német ikulltura, mint a világháború és a íbelgiuitra borzalmak bölcsője elten- való gyű­löletben nevelje. Molmenti szenátor, műtör­ténész is a modern barbárokat ostorozza, a kik ia fölöttük álliló latin fajok ©Mén- !való teke­tcíilen dühükben ezeknek .műremekeit elpusz­títani '-törekedinek. A tudósok ilyetén szellemi zavarával szembeni figyelemreméltó a Pro Itália rórniaii társaságnak viselkedése, a meny­nyiben kategorikusan megtagadta a német­ellenes ligáboiz való csatlakozásit. A iPro Ita­lra társaság elnöke nyilatkozatot adott ki ar­ról, hogy a; társaság ham csinál semmiféle németellenes porpagandát, sőt hogy csak azt a nagy gazdaságii érdeket szolgálja, amely, akárhogyan (alakuljon is imajdi az európai helyzet, a háború rután mindenütt uralkodóvá lesz. minden szép reményünk jogosult. Ez a had­sereg el van tökélve, hogy a háború befejezé­séig a forgandó hadiszerencse minden szaká­ban rendithetetlen kitartással, hidegvérrel és megingathatatlan nyugalommal a haza érde­kében minden áldozatot meg fog hozni, le­gyenek azok még oly kegyetlenek és. fájda'­masok is. Az a nagy erkölcsi íenköltség, amely ti­zenöt hónapon keresztül ment a tűzpróbán, arra indítja a kormányt, hogy fontolóra ve­gye a cenzúra kérdését. Ugy kell megoldani azt, mint ahogy egy idő óta a megoldást ke­resték, hogy (tudniillik a sajtó kész az ország védelme érdekében magát alávetni az ellen­őrzésnek, amelyet önmaga kívánt, a kor­mány pedig a sajtóval egyetértésben fogja alkalmazni a törvényeket és a demokrácia je­gyében meg fogja találni a kellő engedmé­nyeket, amelyek tiszteletben, tartják a véle­mény szabadságát és megóvják az államha­talom tekintélyét. A nemezt közvéleményéből merítjük mi erőnket ás a törvényhozás bizalma a mi te­kintélyünk forrása. Ebben a tudatban •kérjük; a .népképviselet támogatását, mely akkor ér­tékes lesz ránk nézve. Bízunk benne, hogy a törvényhozás, nem fogja tőlünk megtagadni •ezt a segítséget, mi pedig ígérjük, hogy tel­jesíteni fogjuk kötelességünket és minden fe­lel ősséget szívesen vállalunk. Mindig szivün­kön fogjuk viselni, liogy megkönnyítsük a népképviseletinek a parlamenti ellenőrzés ne­héz kötelesslégét és minden alkalmat meg fo­gunk ragadni, liogy a törvényhozást állan­dóan tájékoztassuk, amennyiben rendszere­sen kivárnunk a bizottságokkal, illetőleg ma­gával .a parlamenttel összhangban maradni s .minden fölvilágosítást megadni, amelyet a törvényhozásnak követelnie joga van. (MTI.) Paris, november 4. A kamarában a vita folyamán Briand ,miniszterelnök egyhangú bizalmat kért, a mi szükséges ahhoz, hogy eredményesen! kormányozhasson. Mielőtt a béke kérdéséivel foglalkoznánk, — mondotta — a Franciaország kebeléből -kiszakított tar­tományokat kell visszaszereznünk. Az állan­dó béke csak akkor lesz lehetséges, ha Fran­ciaország és szövetségesei a népek szabad­ságát visszahódították. Végül a Ház 651 szavazattal egy ellené­ben bizalmat szavazott az uj kormánynak. (M. T. I.) férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. -— :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. A francia kamara bizalma! szavazott az uj kormánynak — Briand nyilatkozata. — Paris, november 4. A Havas-ügynökség jelenti: Az a kormánynyilatkozat, amelyet 'tegnap délután -a képviselőházban Briand mi­niszterelnök, a szenátusban pedlig Viviani igazságügyminiszter olvasott fel, igy hang­zik : — Uraim, ne várjanak tőlünk hosszú nyi­latkozatot. Az óra cselekvésre int, cselekedet­re kell minden erőnket megfeszítenünk. Men­ten mindem ingadozástól, minden habozástól és minden formaságtól, gondolatainkat tiszta, élesen körvonalazott és gyors 'elhatározások­ra s azoknak sürgős megvalósítás ár a irányit­juik s. ennek a feladatnak szenteljük 'minden tetterőnket. A kormány főfeladata most a nép min­den élő erejét a háború igényeinek megfele­lőleg okosan berendezni és kihasználni s e végből azon fáradozik a kormány, liogy a közélet minden megnyilvánulását és intézmé­nyét összefogja és egyesítse. Fáradhatatlanul és vállvetve kell küzdenünk, hogy megnyer­jük a háborút. Teljesítse mindenki kötelessé­gét legjobb tudása szerint. A haza létérdekei ellen elkövetett vétségeket és legyelemsze­gést a legszigorúbban meg fogjuk torolni. A legcsekélyebb hibát is a törvény teljes szigo­rával fogjuk -sújtani. Ezeken az alapelveken alakult meg az uj kormány, amely most bemutatkozik. Az a célja, hogy a haza minden polgárát egyetér­tésben tömörítse és jó ösztöneit érvényre jut­tassa ellenségeinkkel szemben. Az összes, pár­tok liivei elfeledik most a pártellentéteket, összefognak és csak egy gondolat lebeg sze­mük előtt: a haza védelme és egyetlen ©gy cél: a győzelem. (Nagy tetsizé's.) Sohasem volt dicsőbb hadseregünk, — győznünk kell. A (kormány a képviselőház tá­mogatásával minden eszközt meg fog adni hőseinknek, akiket büszkén és meghatottan üdvözlünk. Katonáink és vezéreik, kölcsönös­bizalommal egymás iránt, versenyeznek a (hazaszeretetben, az áldozatokban és .a. bátor­ságban, fajunk minden szép tulajdonságát harcba -viszik a csatanuezőköm és lövészár­kokban. Minden nap ujabb fényes haditet­teikkel növelik Franciaország dicső történel­mét és hősiesen küzdenek a kitűzött cél el­éréseért, nagy vezéreik mesteri hivatottságá­ban föltétlenül és vakom bizUak, osztják azok­nak rendíthetetlen bizalmát a végső győze­lemben s mindvégig harcolnak. Ilyen nagy­szerű hadsereggel, amelynek élén kipróbált vezérek állanak és egy tengeri haderővel, a mely olyan 'hatásosan segíti a halsereget,

Next

/
Thumbnails
Contents