Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-02 / 264. szám

Szeged, 1915. november 2. ÜELMAU YAKOR8ZAO 3 HÍREK oooo Frigyes. | (Saját tudósítónktól.) Érdemes, nagy munkásságu polgára halt meg Szegednek az éjjeli órákban. Stelczel Frigyes is eltávozott azok után, akik szerették ezt a várost, akik munkálkodni tudtak és akartak az előhuladásán s akik akkor voltak boldogok, iha a város érdiekében való munkásságuknak az eredményeit láthatták, élvezhették. Noha régen betegeskedett és nem vehetett már részt a város életének irányításában, mégis állandóan érdeklődött minden dolog iránt, ami a •város közigazgatásával volt kapcsolatos. Elsőrendű szakképzettsége, páratlan energiája és alapos tudása minden dologban érvényesült, amihez hozzáfogott Azték közé tartozott, akik hivatásuk magaslatán állnak, a kik a rájuk bizott felad atoikat mindeneket kielégítő módon Végezték el. Nyájas, lekötelező modora, a humanitás iránt kifejlett érzéke polgártársainak tiszteletét szeréltét szerezte meg számára, munkássága pedig többször részesült királyi kitüntetésben. Jelentős szerep jutott néki társadalmi téren; is. ö volt a megalapítója a szegedi Képzőművészeti Egyesületnek és a tisztviselők „Otthon"-ának is. Éveken keresztül volt a szegedi üzletvezetőség helyettes főnöke, maid főnöke és az üzletvezetőség tisztviselői kara nemcsak ajbumánus főnököt szerette benne, de atyai jóbarátját is. Halála nagy vesztesége Szeged közéletének, amelynek egyik legértékesebb munkása volt. — Életrajzi adatai a következők: Nagykanizsán született 1848-ban. Technikai tanulmányait Gráeban, majd Bécsben végezte. A déli vasút építési munkálatainál működött mint mérnök. 1872-ben ;az alföld-fiumei vasút szegedi o.sztály;főnökségéhtez nevezték ki. 1876Iban a gombosi komp-mérnökség vezetésével bízták meg. Gomboson ő alapította .az első 'magyar vasutas iskolát. A boszniai hadjárat idején szerzett kiváló érdemei 'jutáimázásául a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a .király. 1884-ben az .alföld vasút államosítása után mint 'főmérnök a Máv. igazgatóságához került. 1885-ben .a szabadkai üzletvezetőség pályafeut.aríási osztályának főnökévé, 1888-ban pedig, •amikor az üzletvezetőséget Szögedre helyezték, felügyelővé és helyettes üzletvezetővé 'nevezték ki. Ebben a minőségben a román csillagrend lovagkeresztjével tüntették ki. 1904-ben szegedi vasúti üzletvezetővé nevezték ki. Csak négy évig működött az üzletvezetőség élén, 1908-ban nyugalomba vonult. Nyugalom'bavonulása alkalmából udvari tanácsossággal tüntette ki a király. '1910 óta betegeskedett, azóta véglegesen visszavonult a közéleti szerepléstől. Három övvel ezelőtt szélhűdés érte. Agglegény volt, nővérével, özvegy csáfordi Tóth Aiadárnéval lakott együtt, — Stelczel Frigyest kedden délután 3 órakor temetik a Tisza Lajos-körut 9. számú gyászibázból. A belvárosi temetőben helyezik örök nyugalomra, a város által adományozott díszsírhelyen. — Gyűlések a hadikölesön érdekében. Vasárnap három gyűlésen is agitáltak lelkesen' á hadikölesön sikeréért. Felsőtanyán dr. Thuróczy Mihály .elnökiésévei látogatott népgyűlést, délután Szatymazon! s a Dugonicsutcai polgári leányiskola tornaterimében hangzottak el beszédek arról, 'amennyire kötelesség a hadi,kölcsönre való jegyzés, annyira jó üzlet is. — Gyászünnepély a temetőben. Mindenszentek' napján Szeged közönsége megható, kegyeletes érzéssel zarándokolt el a hősök sírjaihoz. A négyszáz uj ibalom fehér krizantémokkal és őszirózsákkal pompázott s aki arra járt, gyertyát égetett, vagy 'virágot dobott a hősök örök nyugvóhelyére. Délután 3 órakor gyászünnepség volt a bíróiknál. Várhelyi József belvárosi apátplébános újra beszentelte .a .sírokat, a tanítóképző énekkara pedig gyászdalokat énekelt. Az ünnepségnél dr. Somogyi 'Szilveszter polgármester vezetésével megjelent a város tanácsa s díszes koszorút helyezett a sírokra. Később >az internátusok és iskolák is megkoszorúzták a katona-sirokat. — A szegedi színtársulat mint mindig, Mindszentek napján, ma is testületileg felkereste a szegedi 'temetőkben nyug-vó kartársai sirját és koszorúkat helyeztek a sióban tokra. Makó Lajois, Békefiné, Kükmezey Vilma, Mezey Péter, Csóka Sándor, Éltető Gyula, Szathmáry Árpád és Csajági sírjára helyezték az emlékezés és a hála koszorúit. A síroknál Almássy Endre, Körmendy Kálmán, Ungvári Mór és Szilágyi Aladár mondottak beszédet. — Tauszk Ferenc halála. Mély gyász érte az orvosi tudományos világot Tauszk Ferenc .egyetemi '.magántanár halálával. A nagytudásit orvos és nemesleM emberbarát 50 éves vcOt. Temetése kedden délelőtt lesz. — A feministák békeelőadása. A városháza közgyűlési termében, vasárnap délután a feministák szegedi egyesülete békeelőadást tartott, nagy közönség 'jelenlétében. Az egyesület elnöknője, Turcsányi Imre dr.-né tartalmas beszéddel nyitotta meg az ülést, majd Mellemé, Miskolczy Eugénia, a budapesti feministák politikai bizottságának elnöke tartotta meg érdekkel hallgatott előadását a nemzetközi nőszövetség békemozgalmáról. A feministák nyíregyházai egyesületének elnöke. Groákné, Halusy Piroska a háború szociális tanulságairól beszélt vonzóan és érdekesen'. Az ülés közreműködőit zajos tapsokkcl jutalmazta a (hálás (hallgatóság. — A Szegedi Kereskedők Egyesülete vasárnap délután Steiner Bernát alelnök vezetésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés Valihora Istvánt egyhangúlag elnökké választotta. Az. uj elnököt küldöttség hivta: meg az egyesület (helyiségébe, ahol ünneplő szeretettel fogadták. A közgyűlés megbízásából Steni Ignác üdvözölte Valikor át, a ki nagy tetszéssel fogadott, rövid beszédben értékes elnöki programot adott. — A szegedi szocialisták a drágaság ellen. A szegedi szociál demokrata párt vasárnap délután a Munkásotthonban népgyűlésen tette szóvá az 'élelmiszer drágaságot, de ellene semmi uj orvosságot nem tudott ajánlani. Volt egy-két ügyes szónoiklat, de 'amit mondtak, máimind hallottuk a városiháza közgyűlési termében s ami intézkedéseket követelnek, javarészüket .t.ég'en végrehajtotta a hatóság, vagy most tesz lépéseket a végrelhajtásuk iránt. A népgyűlés első szónoka Ábrahám Mátyás volt, aki a következő határozati javaslatot terjesztette elő: — Az 1915. évi okt. hó 31-én a szegedi Munkásotthonban tartott népgyűlés sajnálattal konstatálja, hogy a város ,hatósága a n.épólelmezés tekintetében nem tett eleget, aminek következtében a drágaság elviselhetetlenné vált. Ezért felszólítja a város hatóságát, hogy .alakítson egy népéielmezési 'bizottságot, amelybe a munkásosztályból is vonjon be képviseletet, amely osztály , a drágaságot legjobban érzi. — Gondoskodjék a város hatósága arról, ihogy Szeged város lakossága hússal az .egész háború tartamára el legyen látva, az árak magasabbra ne mehessenek, állítson fel e célra sertáshizlalókat és a baromfitenyésztést se hanyagolja el. — Lépjen érintkezésbe a tejtermelőkkel és kössön szerződést velük, liogy Szeged város lakosságának ,a tejszükséglete ibiztosifcv.a legyen. — Követeli a népgyűlés továbbá liogy a termelő és fogyasztó közötti közvetítőket, akik a drágaság okozói, kiküszöbölje. Ezt a határozati javaslatot elfogadták és hétfőn átnyújtották dr. Somogyi 'Szilveszter polgármesternek. Varsandán László beiszélt még. — A szegedi zsidó hitközség vasárnapi közgyűlésén előterjesztette az elöljáróság az 1916-ik évre szóló költségvetést. A költségvetés a háború jegyében született és megérdemli, bogy mint a nehéz idők egyik jelével foglalkozzunk vele. A bitközság közvetlenül érezte tisztviselői karában a háború hatását, amennyiben helyettes főkántora, jegyzője, egy előimádkozó~ regenyes színmüve = négy fölvonásban. Lion csodarabbi . . . Lea a leánya .... Josna, Lea vőlegénye A falu bolondja . . . Konstantin nagyherceg . az &ij Fenyvesi Emi! iá kő Amália Fodor Oszkár Ráfkai Cárion Virányi Sándor Előadások 5, 7 és 9 órakor. M