Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-28 / 285. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG MO Szeged, 1915. november 28; Harcvonalunkat teljesen tartjuk az olasz támadásokkal szemben. Budapest, november 27. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az olaszok tüzérségi és támadó tevékenysége tegnap az egész tengermelléki harcvonalra kiterjedt. A Mrsli Vrh-en kézitusában részben akadályaink előtt az ellenséget súlyos vesztesége mellett vertük vissza. A tolmeini hidfö előtt tüzérségünk az ellenség minden támadási kísérletét elfojtotta. Plavát is hasztalanul támadták az olaszok. Leghevesebbek voltak a harcok a görzi hídfőnél. Oslaviánál a 22. számú dalmát gyalogezred osztagai az ellenségnek hat rohamát utasították véresen vissza. Ugyanez volt a Pevnia és Podgora magaslat ellen irányított erős támadások sorsa is. Görz városa a nehéz tüzérség állandó tüze alatt áll. Egyik repülőink légiharcban az ellenség egy duplafedelü repülőgépének lezuhanását idézte elő, mire tüzérségünk a San Sorenzo di Mostaban lezuhant olasz repülőgépet öszszelötte. A diberdói harcvonolan a Monté san Mlchele észak lejtőjén folyó küzdelem a hancvonalurtk teljes megtartásával végződött. A hegy déli lejtőjén az ellenség támadó mozdulatai már tüzérségünk tüzében akadtak meg. A tiroli harcvonaíon a Dolomitokban elszigetelt támadás] kísérletek meghiúsultak. Höfer altábornagy a vezérkari főnök helyettese. Az orosz fronton csönd van. Budapest, november 27. (Közli a miniszteretoöiki sajtóosztály.) Az orosz hadszíntéren nincs újság. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Berlin, november 27. A inagy főhadiszállás jelenti: A nyugati hadszintéren nincs különös esemény. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) „Elég a véronfásból I" Amsterdam, november 27. A londoni Labour Leader írja: A franciaországi, egyre növekedő békevágyat élénken tükrözi vissza a néptanitók egyesületének legutóbbi kongreszszusa.A c'h-arentei kiküldöttek manifesztumot intéztek a kormányihoz, melyben ugyan Franciaország és Belgium védelmét szent óéinak Berlin, november 27. A nagy főhadiszállás jelenti: A keleti hadiszimtóren nincs különös esemény. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) nevezik, mégis igy fejezik be a föliratot: „Elég a vérontásból!" A kongresszuson ez a fölirat szavazás alá került. A pátiisi tanítók kiküldöttei pedig egytől-egyig a charentei manifesztum mellett szavaztak. A párisi kiküldöttek indítványát tehát leszavazták. Az általános munkásszövetség képviselőit fölszólították, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a semleges és hadviselő államok munkásegyesületeinél a béke előkészítésére és a népjogok biztosítására. A kongresszus fölkérte tagjait, akik a francia szociálista ipárthoz tartoznak, hogy igyekezzenek pártjukban és a pdrtsajtóban propagandát teremteni a béke érdekében. nélküli szaktársáé. (Gúnyos célzás arra, hog> Barzilai ia felszabadítandó tartományok minisztere.) És bárki bármily következtetéseket levonhat. Ebben az ütemben hat hónapon bélül 10 milliárddal lesz dolgunk, ha a költségeket és nem csupán a kiadásokat tekintjük. Azt mondják, hogy volt 'honnan. Persze, amig él >az államadósság nemes intézménye, nincsen veszve a reménység. Azonban az adósságot is meg kell fizetni és egy milliárd kamata 50 millió, ahány milliárd annyi millió. És 'Itália oly gazdag, hogy szívesen fizet négy-ötszáz milliót, a hadifelszerelés, felújításának költségeiből .'függetlenül. A kormány ia demokrácia támogatásával megteszi majd; intézkedéseit. Megadóztatják a cukrot, a bélyeges papirost, a szivarokat. A pénzügyminiszter takarékosságot rendel el a minisztériumok számtalan tisztviselői sorában. Persze, legelőször azok kerülnek sorra, kiknek volt néhány óra ráérő idejük májusban "otthagyni hivatalukat, hogy tüntessenek az intervenció érdekében... Persze, mert már akkor sejtették a novemberi rendeletet. Meglátjátok, addig megy vígan, szegetszegre verve, amíg a hurok megszorul, de akkora a felelősök talán fölszedték már a sátorfájukat. Sarrall kétségbeesetten várja az olaszokat és angolokat. Bern, november 27. A Guerre Sociale tegnapi vezércikkének cime: Mentsük meg Sarrailt! — Ha csapatainknak —irja Hervé a cikkben —• vissza kellene vonul ni ok görög területen át és a bolgárok üldöznék őket ISzialoni'kiig, a görögökkel nem törődve, nem kell stratégának lenni, hogy a sarkukban levő ellenség tüze alatt a visszaszállás a hajókra nem lehet kényelmes feladat! Ami azt a szerencsétlen esetet illeti, 'hogy .a görögök lefegyvereznék Őket, Konstantin, azt lesheted! Inkább meghalnának az utolsó emberig, a lefegyverzésükre jött görögökre vétve magukat, abban a tudatban, hogy páncélosaink oly rettenetesen bosszulnák meg halálukat a görög városokon, hogy nyugodtan aíbatnák utolsó álmukat! Mi másra gondoljanak hát bakáink, mint a megerősítésekre, amelyek kimenthetik őket veszedelmes helyzetükből. Ezt várva, Sarrailnak egyik-hétről a másikra el kell készülve lenni a balgdr és osztrák-német hadseregek zömének megérkezésére, amikor ezek Montenegróba vagy Albániába szorították a szerb hadsereget. Látják gyülekezni a vihart, de remélik, hogy a megerősités nem marad ostobán, lábhoz tett fegyverrel nyugati frontunkon. Várják az angol hadtesteket. Várják az -olasz hadtesteket. Tudják, hogy nem 100.000, hanem 300 ezer emberük volna ott, a németbarát -görög tisztek nem gondolnának lefegyverzésükre, ha 500.000 volna, akkör a görög sereg fegyverestül mellénk állna. Lázasan várja mindenki A múmia fifka detektlvdrámát. Török hivatalos jelentés. iKonstantinápoly, -november 27. A főhadiszállás jelenti november 24-éről: Irak-front: November 22-én és 23-án az ellenség Komától északra és a Tigris- mentén fekvő KutteLAimara vidékén előretört állásaink ellen. Tiz hadihajó ágyúinak védelme alatt uj erősítéseket vont harcba. Csapataink jelentékeny veszteségéket okoztak az ellenségnek halottakban és visszavonultak főállásaikba. Az ellenség folytatni akarta az offenzívát, de kísérlete meghiúsult. Csapataink elleniben ellentámadást intéztek ellene; egy gépfegyvert és két lőszerrel megrakott kocsit zsákmányolták és több foglyot -ejtettek. — 'Ugyanott egy negyedik ellenséges repülőgépet zsákmányoltunk. i -Kaukázusi front: Nem történt jelentős esemény. * i Dardanella-front: Tüzérségi ós bombahar-c. Tüzérségünk Anafortanál és Ari-burnunál néhány ellenséges állást elpusztított; 4 gépfegyvert és boimbavetőt zsákmányoltunk. Az Ariburnu kikötőhelye körül helyezett nagyobb szémiu ellenséges csapatot tüzérségünk tüzelése megölt. Anafortanál egy nagykaliberii ágyút, -melyet az ellenség Kirecstyre ellen akart felállítani, továbbá egy lőszerkocs'it hatásosan lőttük. Az egész kiszolgáló legénység meghalt. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Olaszok a háború és a kormány ellen. Bern, november 27. Az Avan-ti írja: A Gazzetta Ufficiale nem ir szárnyaló prózában. De ha az -olvasó a számokat látja benne, önkénytelenül az erszényéhez nyúl. Az olasz polgár megtudja, hogy mennyi pénzt adott ki a kincstár a háború alatt és a Ihábor-ura. Jól vigyázzunk, nem arról- van szó, hogy mibe került tényleg -a 'háború, mert ezeken a kiadásokon kiviil még sok ismeretlen költség van. Ezek szerint, 1914. júliusától 1915. szeptemberig -az olasz kincstár 3 milliárd és 664 millióval többet -adott1 ki, mint a múlt év hasonló szakában. Itt megá-llapithatnánk, magára hagyva az olvasót, hadd örvendezzen kedve szerint. Ez ugyanoly hazafias kötelesség, mint a Barzilai tüzijátékos beszédeinek olvasása. A pénzügyminiszter is vén garibaldista, az ő szava is megérdemel negyedórányi népszerűséget, annál is inkább, mert stílusa világosabb és érdekesebb, mint a tárca- és foglalkozás A nyugati hadszintéren nincs esemeny.