Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-18 / 276. szám

IÁ DÉLMAGYARÖRSZÁG. Szeged, 1915. november 14. Másfél óra alatt véget ért a novemberi közgyűlés. (Saját tudósítónktól.) A törvényhatósági bizottság szerdán délután négy órakor tartotta meg rendes hiavi közgyűlését dr. Cicatricis Lajos főispáni elnökiéséval. Egészen csöndes, mondhatnánk: szótalan közgyűlés volt ez, amelyen felszólalás is akadt, dr. Kószó Istváné, aki a szülésznőknek kívánt háborús segélyt adni — némileg érthető okokból, azután dr. Dobay Gyuláé, Torday Imréé és Bokor Adolfé, akik szintén két városi alkalmazottnak drágasági pótlék iránt beadott kérelme mellett szólaltak fel. A közgyűlés a tárgysorozatnak minden pontját elfogadta, nem is igen akadit abban, mihez hozzázó'lni. Igy ma megtörtént, ami emberemlékezet óta aligha, hogy >a törvényhatósági bizottság közgyűlése az első napon már délután fél hat órakor véget ért. Dr. Cicatricis Lajos főispán megnyitotta a közgyűlést, majd Rock Lipót jegyző a polgármester havi jelentését olvasta M. Utána Mihalovics Dezső linterhléMáiciója köv-efezett, Mihalovics Dezső interpellációja arról szólt, hogy az élősertés piaci árusítását mióta és miért tiltották be. A főkapitány azt válaszolta, hogy a Sertésvész miatt tiltották be az árusítást. A közgyűlés tudomásul vette a főkapitány válaszát. Dr. Fajka Lajos tudvalevőleg inditványt adott be a közgyűlésnek, amelyben az orbánc és vész ellen a sentésoltásmak szabályrendelet utján való kötelezővé tételét kéri. Az inditványt dr. Szalay József főkapitány ismertette. Az indítványozó szerint a járványos betegségek isok kárt okoztak ia gazdáknak s ezzel magyarázható ia nagy hus- és zsírdrágaság. A város tanácsa az indítvány elutasítását kérte, mert az oltóanyag csiak a sertésorbánc ellen használ s a szegedi sertésállományban inkább a sertésvész pusztít. A város hatósága azonban maid kér a kor közgyűlés a tanács javaslata értelmében határozott. Taschler Endre főjegyző ezután bemutatta a legtöbb adót fizetők 1916. évi névjegyzékét, amelyet a közgyűlés tudomásul vett. A főjegyző bejelentette továbbá, hogy a második, harmadik és a 9/a kerületben hét bizottsági tagsági hely üresedett meg, melyekre a. választásokat december '12-én fogják megejteni. A második kerületben a Dugcmics'HUtoai polgári leányiskolában, ja harmadikban a javadalmi hivatalban s a 9/a kerületben a Feketeszéli iskolában lesznek a szavazó helyiségek. Még a irmrlt havi közgyűlési utasította a szervező bizottságot, ihogy a tanítóik fizetési előlegére vonatkozólag tegyen javaslatot. A szervező bizottság pedig — mint megírtuk, — nemcsak a tani toknak, hanem mi ndazokook a városi alkalmazottaknak kiván előleget adni, akik eddig nem kaphattak. Az előleg-kiutalást azonban szigorúbb feltételekhez kívánja kötni, elsősorban is öt évi szolgálati időhöz, a nős alkalmazottaik feleségei szintén magánjogi kötelezettséget vállalnak. A tanács a szervező bizottság javaslatát pártolólag terjesztette a közgyűlés elé, a mely azt el is fogadta. Elhatározta a közgyűlés, hogy az Oltványi-féle kórházalapitványból huszonkétezer koronát hadikölcsönre jegyez. Dr. Gaál Endre azt jelentette, hogy a városi felsőkereskedelmi iskola első osztálya annyira népes, hogy egy párhuzamos osztályt kell felállítani. A törvényhatósági bizottság hozzájárult a párhuzamos osztály felállításához. A íMáv. leszámoló tisztviselői nevében Ke-rner Lajos, ezenkívül dr. Somogyi Szilveszter polgármester azt kérik, hogy a Korcsolyázói-teret Sznkováthy-iténnek nevezzék el. A közgyűlés egyhangú határozattal elfogadta a javaslatot. Végül még a háborúból visszatért szegény sorsa egyetemi hallgatók részére szavazott meg 200 koronát a törvényhatósági bizottság és ezzel a közgyűlés fél hat órakor mányitól oltó anyagot a gazdák részére. A véget érit, aaacasnaftaiwscansirazaanaacMEaeca* RgaBagasBHBsaiiRSKaBsssseinassiiziiRaasHaBDsaHssBaeaaEi! HiBBiBiiiiiuHiiaii Hatvan nap alatt Cadorna 22 meteorológiai jelentést adott ki. K német és az osztrák-magyar harctéri jelentéseket a józan tárgyilagosság jellemzi. Maguk a harctéren végbemenő események képezik tartalmukat. Csak ritkám emelnek ki egy-egy csapattestet, amely különösen kitüntette magát, máskor meg egy-egy nagyon is szembeszökő tévedését igazítják 'helyre az ellenséges harctéri jelentéseiknek. Nem régiben azonban kissé epés volt az osztrák-magyar jelentés az olasz harctéri helyzetről. A hivatalos olasz jelentések időjárási viszonyait tette szóvá, amelyek oliász állítás szerint sokban járultak hozzá ahhoz, hogy ;a kudarccal járt harmadik Isonzó-menti offenzívában szünet állott he. Cadorna időjárási jelentései ezzel először fordulnak elő .a mi vezérkari jelentéseinkben, ami aktuálissá tette, hogy az olasz főhad iszállás meteorológiai megfigyeléseivel egyszer kissé bővebben foglalkozzunk. Az általános kedvezőtlen időjárási viszonyok ellen a legutóbbi 60 nap alatt háromszor panaszkodik. Október 17-én az olasz csapatoknak „a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikerült az ellenséges lövészárkokig jutni ok"; október 29-én „sikeresen folytatják iaz ellenséges terep akadályai és az időjárás mostohasága ellen támadásukat és november 5-én megtudta a világ, hogy „a rossz időjárás a harctéren tovább tart." Nagyon kellemetlen .lehetett a mondott rövid idő .alatt az olaszoknak az eső, mert négyszer is tesz róla említést Cadorna: október 4-én az Isonzó-területen lehulló erős eső nem volt képes csökikeniteni ,az olasz csapatok hadi készségét és nem tudta feltartóztatni .az árkászok munkáját 4» november 4-én is „váltakoztak a merész támadások a megközelítési munkálatokkal, amelyeket megnehezített .a tartós eső", másnap ,ya szakadatlan eső dacára is fárad hatatlanul folynak .a meghódított területen a.z erődítési munkálatok." A köd nyolc bét alatt hatszor .szerepel Cadorna jelentéseiben mint esemény. Szeptember 10-én „teljesen összeomlott az osztrák-magyar támadás, habár a köd és sötétség kedvezett neki." Szeptember 15-én „folytatódik az ellenséges (osztrák-magyar) tüzérségi akció, melyeit, időnkint .a köd akadályoz," Október 1-én „gyakori és ®ürü köd akadályozták ugyan a. tüzérség tevékenységét, ele lehetővé tette kisebb gya. fogsági osztagok merész támadásait." Október 17-án „a köd kedvezett a. vakmerő olasz csapatoknak .abban, hogy a drótakadályokhoz köze fedhessenek." Október 20-án reggel „a köd miatt kedvezőtlen légköri viszonyok mellett az állasz légjárómüvek egyik r.aja bombázta az aisovizzai repülőtereit." Végül november 4-én „a harctér heggyel borított: részein sürii és tartós köd megbénította a tüzérség működését." Arról a körülményről, hogy őszutóján a magas hegységekben már hideg v.an, Cadorna csak kétszer emlékezik meg. Október 1-én panaszkodik „a rendkívüli, zord évszak miatt még fokozott nehézségek" ellen, október 28-án pedig csodálkozó örömmel jelenti, bogy „ a mínusz 10 fokos nagyon zord hőmérséklet nem csökkentelte az olasz csapatok tevékenységét és támadási kedvét." Szokatlan, ép azért természetszerűen kellemetlen az olaszoknak a hó, amelyről Cadorna háromszor tesz említést, mint amely mindanynyiszor „bőségesen" fordult elő. Szeptember 4-éa az olasz csapatok tevékenysége és tüzérségi harca a bőséges hóhullás dacára szabályszerűen folyt le" és október 3-án ,ya magas hegységben, ahol már havazik" nem volt harc. November 5-én sincs megelégedve ,/a magasabb régiókban bőségesen hulló hóval." Sajnos szélcsend sincs mindig. Október 3-án megtudjuk, hogy „a magas hegységben szélviharok dühöngenek." Az október 21-i:ki „heves szél" alkalmait szolgáltatott neki arra, hogy az olasz repülőket helyezze kedvező világításba. A harmadik szél áramlat, amelyről Cadorna megemlékezik, szintén növeli az olasz repülők hirét: „November 3-án éjjel az egyik olasz léghajó dühöngő vihar közepette bombázta az ellenséges tábort Görz sikján." Zivatarról, érthető okokból, hisz már késő ősz van, csak egyszer esik szó: Szeptember 1-én „az ellenség nagy zivatarban .két heves támadásra vállalkozott." Hatvan nap alatt tehát Cadornának 22 meteorológiai megfigyelésre kínálkozott alkalom. A többi napokon bizonyára nagyon szép lehetett az időjárás. Terjed a szegedi gyermekvédelmi mozgalom. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes .az a minden bizonnyal országos jelentőségre emelkedő mozgalom, amely a nagymérvű csecsemőhalandóság csökkentésére Szegeden megindult. Legutóbb dr. Szalay József főkapitány azért liivott össze ebben az ügyben értekezletet, hogy a nagyon ás szétágazni kezdő mozgalmat egységesítse és ilyen kereteik között biztosítva minden illetékes tényező közreműködését. A gyermekvédelem ügyévél — ugy látszik — foglalkozni fog az ország minden nagyobb vidéki városi. Legutóbb a Kecskeméti Gyermekvédő Egyesület tartott elnöki értekezleteit. Az egyesület — mint Kecskemétről írják — sok fontos feladat végrehajtását óhajtja az anyaés osecsemővédelem érdekében. Legfontosabb feladatául tűzte ki az értekezlet egy szülőház felállítását, .aliova a szülés előtt néhány héttel nemcsak az anya méhet be, de magával viheti gyermekeit is, ha azokat otthon felügyelet és gondozás nélkül kellene hagynia. Felújítja és kiterjeszti az értekezlet tavaszra .a Gyermekvédő Egyesület .azon rég bevált, üdvös intézményét, bogy a csecsemők felügyeletére házakhoz járó felügyelőnőket alkalmazott. E célra tanítónőket fognak felkérni. Miután a kecskeméti gyermekmenhely tapasztalatai szerint azon csecsemők gondozása esik legtöbb kifogás alá, akiket .az Állami Gyermekmenhely kötelékébe befogad, de gondozásra anyjánál hagy s ez annak a körülménynek tulajdonátható, hogy a havi 10 korona táppénz nem teszi lehetővé az anyának, hogy munkáramenés helyett csecsemőjét gondozza, a táppénz megfelelő felemelése érdekében kérvényt intéznek a belügyminiszterhez. Másik fontosabb kívánság a nagyobb gyermekek fokozottabb védelme a itiidővész ellen. A Tüdővész Ellen Védekező Egyesületnek e tekintetben erőteljes akciót kell kezdenie s