Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-17 / 275. szám

Szeiged, 1915, november 17. DfiLMAGYÁRÖRSZAS ~ " r 5 csak nagyon rövid ideig, tartott. Este kilenc órakor indultunk és már fél tizenegykor Ve­lence fölött voltunk, ahol csak egy negyed óráig (lebegtünk a város fölött. Tizenkét óra előtt már megint ott voltunk kiindulási he­lyünkön. HÍREK oooo A török Vörös Félhold képesIevelezíP lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bl zottság, (Budapest, képviselőház.) Löw, a magas rabbi emlékműve Prágában. — A Gólem legendás hősének emlékezete. — A berlini Weltspiegel irja: Nemrégiben Prágában egy fölötte sajátságos, monumentá­lis emléket lepleztek le, amely érdekes mű­remekkel szaporítja ennek a száztornyu város­nak világszerte ismeretes zsidó régiségeit és látnivalóit. Azon a helyen, ahol évszázadokkal azelőtt az ó-város és a zsidó-város határosaik voltak egymással, most az nj városháza emel­kedik, miután a mólt század kilencvenes évei­ben lerombolták a gbettót. A városi tanács szimbolikus módon akarta az uj épület portál­figuráival ezt a történelmi határt kifejezésre juttatni és aira a gondolatra jutott, bogy egy mondaszerü lovagnak az alakjával kifejezi a keresztény ó-várost és Löw rabbi emlékművé­vel a gbettót. És valóban a ghettó szellemét messze felül­múló személyiségek közül nem választhattak volna a régi zsidó-városból mankansabb jelen séget, mint a „magas rabbit". (Hoher Rabbi). Születésére nézve póseni. Prágában 1573—'1584., aztán 1588—1595. s végül 1597—1606-,ig élt. A köz­benső évek bem szülőhelyének főrabbi állását töltette be, majd egész Nagy-Lengyelország fő­rabbija volt. Löwneik, mint theológusnak a jelentősége rendkívüli volt, de jelentős volt a Ilire mint mathematikusnak és csillagásznak ös. A szó tulajdonképpeni értelmében azonban népszerű­vé azon kabbalisztikus tanulmányai által lett, amelyek egyéniségét egész mondakörrel övez­itek, amely póseni, de főleg prágai működésé­hez fűződik. A legismertebb bizonyára a Go­lemről szóló monda, amely arról az agyagfigu­ráról szól, amely Löw különös varázslata foly­tán megelevenedett és amelyhez a miitbosz Simson és Góliáth emberfölötti erejét költötte hozzá. Igy nem is szabad csodálkoznunk, bogy ez a nagyszabású tudós, akihez a monda- a legmagasabb problémának, az ember mester­séges teremtésének a mithoszát kapcsolta, arra a helyre jutott, amely amaz időkben a magiz­musnak és az asztrológiának a. középpontja volt, nevezetesen 11. Rudolf német császárnak és cseh királynak az udvarába. Löwnek a csá­szárnál való (kihallgatása történelmileg •kimu­tathatóan 1592. február 23-án mént végbe. A ki­hallgatás állítólag Ticho de Brahes közvetiité­sével történt, aki — ,miként Kepler — a császár udvaránál működött.. A magas rabbinaik a prá­gai zsidóság élére való megliivatásábam is állí­tólag része volt II. Rudolfnak. Szerencsés gondolat volt a művésztől, f rabbit eszményi alaknak ábrázolná, vonatko sásban életének számos mondaszerü eseményé vei. Löw rabbi igen magas kort ért el. Alapos kabbala-ismerete folytán mindig úrrá tudott lenni a halál fölött, ahányszor az csak köze­ledett feléje. Egyszer .azonban a halál egy gyö nyörli, sötétpiros rózsa alakját öltötte magára. Löw Teányunoikája nyújtja azt neki. Ez barát­ságosan, de a bekövetkezendőnek bizonytalan sejtésével elfogadja tőle a virágot és ezzel a lialál hatalmat nyer fölötte. Ezt a jelenetet iparkodik a szobrász meg­rögziteni. A rabbi lábaihoz egy kutya kuporo­dik, merev szemmel, mintegy védekezésre ké­szen. Ez a kutya a leigázott és ép ezért két­szeresen szaporodó gbettó-zsidóság jelképe. Az emlékmű készítője: Sa.loun László, prá­gai tanár, a nemzeti művészet egyik elismert mestere. A Prágában most felállítandó Husz­szobra, mutatja az ő erősein színezett nemzeti művészetét, amelynek Szmetana és Dvorált zenei müveikben tudtak oly művészi kifejezést adni. A mesternek ezt a. szokásává vált szláv tipizálása bizonyos értelemben megvan a Löw­emléken is, amely egészen a művész fantáziá­jából keletkezve, remekmű. Ezzel az emlékkel Prága egyúttal virágzásának legnagyobb korát is megörökítette, a művészetkedvelő Rudolf­nak a korát, aik,i ebben a régi, történelmi em­lékek szellőjétől áthatott városban egészen meg tudott feledkezni arról, hogy a kedvelt városon kiviil van egy Német-birodalom is, amelynek ő a császára. — A belügyminiszter délvidéki utja. Temesvárról jelentik: Sándor János belügy­miniszter délvidéki útjáról visszajövet, ismét Temesvárira érkezett. Orsova felől jött a mi­niszter és vele vett két fia, dr. Magyary 'La­jos titkár, Joanovich Sándor kormánybiztos, üispán, valamint Niamessny Mihály orsz. Képviselő, polgári biztos. A miniszter tiszte­ebére egybegyűlt a józsefvárosi pályaudva­ron: Ferenczy Sándor alispán; Geml József kir. tan., polgármester, Hoitsy Gedeon Máv. iizfetvezető, Mandics határrendőrségi kapi­tány és Mikes Gábor tb. főkapitány. A 'külön­vonat megérkezte után ,a perronon Geml Jó­zsef kir. tan,, polgármester üdvözölte a mi­nisztert, aki szívélyesen mondott köszönetet és mindjárt az első percekben élénkem érdek­lődött Temesvár város háborús közviszonyai, különösen, pedig az közélelmezési állapotok iránt. Joanovich Sándor kormánybiztos, fő­ispán és Geml József polgármester szolgál­tak felvilágosítással, utalva arra, hogy jelen­leg a 'legnagyobb aktualitással bír Temesvá­rott is a tej-kérdés, továbbá a téli vetemé­nyek, bab, lencse, valamint a kukorica be­szerzése. A miniszter látható érdeklődéssel hallgatta a közélelmezési helyzet ismerteté­sét és kijelentette, hogy hajlandó lenne Te­mesvárnak is megadni azt a1 jogot, amely Budapesten érvényben van, t. i. hogy a vaj­gyártást eltilthatja a város. A polgármester erre megjegyezte, hogy Temesvárott nem gyártanak vajat, hanem a készleteket a kör­nyékbői hozzák be. A miniszter kijelentette, hogy készen van már a belügyminisztérium­ban egy uj rendelet, amely három-négy nap múlva leérkezik a városhoz és amellyel mó­dot nyújtanak a városoknak arra, ihogy bizo­nyos élelmiszereket beszerezhessenek, a mennyiben eladási kényszer lesz statuálva, A részletekről még nem nyilatkozhatik a mi­niszter, de a kérdés fontos és lényeges része az, hogy a városok közélelmezését az eladási kényszerrel is igyekszik a kormány javítani. Esti tiz óra öt perckor hagyta el a miniszter Temesvárt a budapesti személyvonattal, a melyhez hozzákapcsolták a szalonkocsikat. A miniszter szívélyesen mondott bucsut a tár­saság tagjainak és két fiával, valamint titká­rával folytatta útját. Sándor miniszter Sze­gedig jött éis még azon éjszaka leutazott a Bácskába. Ljvidéket, a bácskai községeket, a dunamentá részeket szemléli meg ott a mi­niszter és Belgrádot is fölkeresi. — Leszállították a maximális árakat. Dr. Szalay József főkapitány kedden 'délután öt órára ülésre hívta össze a közélelmezési bi­zottságot, amely a maximális árak mérsék­léséről tanácskozott. Mint a főkapitány mon­dotta, egyes, élelmiszerárak csökkentek s az elárusítóik egy része a maximális: árak miatt nem adja olcsóbban az áruját. A bizottság felkérj a város hatóságát, hogy elsősorban tojásról gondoskodj'ák, azután a káposzta eladást szigorúbban ellenőrizze. A főkapitány az ülés folyamán bejelentette, hogy a ható­ság nagyobb gondot ikivám fordítani a haf­ámsitásra is. A maximális árakban a követ­kező mérséklések történtek A hizott liba kiló­ját 3 koronáról 3.40 koronára, a sovány libáét (élősúlyban) 3 koronáról 2.50 koronára, a hizott kacsáét 3.50-ről 3-ra, a sovány kacsáét 2.80-ról 2.50-re, a liba, vagy kacsa aprólék kilójának árát 2.50-ről 2.20-ra, a csirke kiló­ját 3-ról 2.50-re, a pulykáét 3-iról 2.70-re, a sertés karaj vagy comb kilójának árát 6-ról 5.40-re, a sertés oldalasét 4.40-ről 4.20-ra, a sertés fej és láb kilóját 3.20-ról 3 koronára mérsékelte a bizottság. A többi árak a régi, tekintélyes magasságban maradtak. — Ferdinánd bolgár király és Radosr­lavov távirata Kecskeméthez. Kecskemétről jelentik: Kecskemét város polgármestere a uralt (havi közgyűlés határozatából kifolyólag táviratban üdvözölte városunk .közönsége ne­vében uj szövetségesünk, a bolgár nemzeit ural­kodóját és minisztereLnü'két. Az üdvözletre Ferdinánd király magyar .nyelvű táviratban válaszolt, mely tegnap este érkezett meg s igy hangzik: Nagyságos Polgármester Urnák, Kecskemét. Őszinte örömmel fogadtam Kecskemét város közönségének szeretetteljes üdvözlé­sét és szerencsekivánatait. E történelmi pillanatban hozzám Intézett szavai engem mélyen meghatottaik. Azt a barátságos jó viszonyt, mely vér rokon népeink közt ed­dig is fenntartott, még .szorosabbra fűzi a ini igazságos és .közös küzdelmünk. Kérem a polgármester urat, bogy a város lelkes közönségéivek hü emlékezése 'megnyilvánu­lásáért legmelegebb kösz ön etemet tolmá­csolja. Ferdinánd. Radoszlavov bolgár miniszterelnök német nyelvű táviratának magyar forclitásia igy szól: Kecskemét Polgármesterének. "Üdvözlet és köszönet önnelk és a szép Kecskemét város városatyáinak a szívélyes é,s bátorító szavakért, melyek abban a pil­lanatban érkeztek hozzám, amikor 'közösen óhajtott célokat vassal és vérrel együtte­sen óhajtunk elérni. Dr. Radoszlavov miniszterelnök. — Glattfeíder előadása Makón. Csanád­falva javára háborús délutánt rendez a makói Vöröskereszt november 20-án délután 5 óraikor a megyeháza dísztermében. E háborús délután­nak minden eddigit messze felülmúló művészi programúi ja mellett szenzációs érdekességet biztosit Glatifclder Gyula megyéspüspök, aki előadást tart. A művészi programoiti Juhász Gyula alkalmi prológja vezeti be. — Kitüntetés. Balassa István 21. tábori ágyusezredbeli önkéntes tűzmestert az ellen­séggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül ezüst vitézségi éremmel tüntet­ték ki. — Egy levél betüröl-betüre. Kommentár nélkül — mért nem szorul reá — közöljük szó­rói-szóra, betüröl-betüre az alábbi, Szegedre ér­kezett- levelet: Kelt Cleveland, 1015. Október ho 18-án. tisztelt kedves Józsi barátom tudósít lak hogy a levelet meg kaptam a mit i,r tál nékem apám levelibe és meg értetem aszt bogy kérded hogy meg kaptámé a sok újságot a mit külté én meg kaptam és nagyon szépen köszönöm a szivesé­gedet és most is szépen köszönöm hogy nem felejt kosztéi el rólam és kedves barátom meg értetem a levél bői hogy ben maratál katoná­nak s Jozsibarátom ot jotanuj mert latod most ha nem vona jo vezérek nékünk meg a német­nek akor igen régen töngre verték vona a ha

Next

/
Thumbnails
Contents