Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-16 / 274. (276.) szám

Saeged, 1915. (november 16. tőke és kereskedői utánjárás; szükséges, akként intézkedtem, -hogy annak bevásárlá­sával egy nagyobb helybeli kereskedőt bíz­tam meg, ;azon kikötéssel, hogy a város ré­szére még november ,hónapban megérkező tiz vaggon rizst köteles kicsinyben is kiiog­rammcnkint egy korona 65 fillérért árusí­tani. A hatóság négy vaggon burgonyái vá­sárolt ezideig s olcsó és jó burgonyát állan­dóan keresünk. Sikerült már egy vaggon ba­bot is beszereznünk, amelynek árusítását a hatóság azonban csak január hónapban fogja megkezdeni. A városi közüzemek részére szükséges szén szállítása a vaggonhiány miatt nehézsé­gekbe ütközik, ugy hogy már csaknem köl­csön kellett szenet 'kérni, azonban erre még sem került a sor, mert többszöri távirati sür­getés után épen az utolsó órában kaptunk szenet, s ugy a bánya vezetősége, mint <a. vas­úti igazgatóság kilátásba helyezték, hogy fokozatosan állandóvá teszik a szállítást. — Megtekintettem a sintér tavat és a fdhéntavat s arról győződtem meg, hogy előbbinek'lefo­lyása nem lévén, az annyira földuzzadt, hogy a szomszédos 'földeket elöntéssel fenyegeti. A Fehértó vize szintén oly -nagy, hogyha ahhoz még az őszi esőzések és. a íió olvadása is hozzájárul, az esetre tavasszal szintén el­öntéssel fenyegeti a szomszédos földeket. Ezért a mindkét tónál elöállható veszély el­hárítása érdekéből a város tanácsát megfelelő intézkedések megtétele végett megkerestem. Végül jelentem, hogy megtekintettem a köz vágóhidat is s azt tapasztaltam, hogy an­nak forgalma marim és sertés tekintetében csökkent, ellenben juhvágás tekintetében, különösen sz által is, hogy a katonaság is a juMpgyasztásra fért át, növekedés állott be. A vágóhidon sok javítani valót találtam, — azonban a mostani nehéz viszonyokra való tekintettel csak a háborús állapot megszűnte után fognak helyreállíttatni. Dr, Páljfy József árvaszéki elnök a követ­kezőket jelentette: Az árvaszéknóL a kiskorú ajk és gondnokoltjaik pénzéből eddig 144,370 koro­nát jegyeztek hadilkö.lesaö.re. Ezzel a szegedi árvák hadikülosőnjegyzésének összege 654.370 koronára emelkedett. Hadiárvák tartására ujabban vállalkoztak: Bach Jenő 1, Bach Miik­sa 1, Fodor István és neje 1 (örökbefogadás), a (Szegedi Jótékony Egyesület nevében dg. So­mogyi Szül v-esZte v polgármester 5, Wagner Gusztáv- á Gsányi Sándor J, iSpmodi Andrásaié 1 (örökbefogadás), Bánssflky György 1 (örökbe­fogadás), Saifes Lajos 1 (örökbefogadás), Sze­gedi szabadkőműves páholy 1, Kocsis Savanya József 1 (örökbefogadás), Papp Pereme 2 .(örök­befogadás), Papp István 2 (örökbefogadás), özv. Erdélyi Ignácné 6. Br. W-olff Ferenc tiszti főorvos jelentése szerint a mult -havi közegészségügyi viszonyo­kat részben kedvezőtleneknek lehet mondani a szaporodást illetőleg, amennyiben e hónapban 8 születési esOttel .kevesebb volt, részbe® ked­vezőbbnek, amennyiben a halálozási esetek szá­ma 45-el 'kevesebb voLt. A ragályos betegségek közül .a vörheny ős .a hasi hagymáz jelentke­zett sűrűbben, de a lehető legenyhébb alakban s már apaidóban vwi. A népesedési mo^galoin eredménye a következő volt: Élve született 96 fia, 112 leány, összesen 208. Meghalt 107 fiu és 100 leány, összesen 216. A .népességi szaporulat 8, a mult hónapban plusz 20. Páljfy József árvaszéki elnök a tanyákon szokásban levő halotti torok ós. virrasztások betiltását kéri, mert ezek terjesztői a járvá­nyoknak. Ezenkívül az iskolák bezárása is ajánlatos. A főorvos azt válaszolja, hogy az iskolák bezárására nincs szükség s. a < torok és virrasz­tások úgyis ei vonnak tiltva. Tőrös Sándor kir. tanácsos pénzügyi gaz­gató azt jelentette, hogy októberben a> fitelt év októl>eréhez ikéi*eslr egyenesadóban 37.32Q koro­na 84 fölér, hadiméntesaégi díjban 325 korona 56 fillér emelkedés- történt. Eszerint a fönti ágak jövedelmezősége ia mult. év októberénél 37705 korona 40 fii] érrel kedvezőbb. Októberben, előírtak egyenesadóban 3346 korona 92 fillért, BÉLMAGYAR0B9ZAG Országos betegápolási pófewlóban 93 korona 97 fillért. Tárgy változás óimén töröltek: egyenes adóban 16039 korona 66 fillért, országos beteg­ápolási póbadóban 808 korona 45 fillért. ílázadó­mentes-séget hat esetben állapítottak mag, vé­gül tiz szegedi lakos részére 3872 korona 29 fillér erejéig engedélyeztek fizetéshalasztást, vagy részletfizetést, Dr. Harsányi Elemér kir. vezető ügyész jelenítése szerint a királyi törvényszék foghá­zában rend és tisztaság van, az élelmezés ki­fogástalan, szökési eset nem fordult, elő. Jánossy Gyula tanfelügyelő jelentette, hogy a tanítás mindenütt a legnagyobb ambícióval indult meg s hogy Szeged kisdedvédekiii in­tézményeinek szánna a közel jövőben szaporod­ni fog. A város támogatása mellett négy uj állami ovodát fognak felálLitani, melyek egy­előre ideiglenes épületben nyernék elhelyezést. Alexander Lajos főállatorvcs jelentéséből kitűnik, hogy az .állategészségügyi viszcpyok októberben nem rosszabbodtak. A város egész területén elhullott 16 ló, 1 szarvasrnarlta, 73 sertés. A közvágóhídon leöltek ós közfogyasz­tásra alkalmasnak találtaik 409 marhát, llfi nö­vendékmarhát, 196 szopás borjut, 1354 sertést, 3088 juhot, 244 bárányt és 8 lovat. A vasúton kül- és belföldre elszállitottak 279 szarvasmar­hát és 702 sertést. Ragóry Kálmán gazdasági felügyelő Sze­ged októberi mezőgazdasági viszonyairól a kö­vetkező jelentést tette: Az időjárás a hó folyamán áfiandóap hű­vös, borult volt, gyakori esőzéseikkel, a^D i az őszi szántás-vetési .munlkáLatokat annyira; meg­akasztoltta, hogy a szokásos ter.ületeknefk ez­ideig még a fele sjns bevetve. Ha a kedvezőt­len időjárás még huzamosabb ideig tart, ugy a gazdák nem lesznek képesek szokásos terü­leteiket ősziekkel bevetni. Súlyosbítja a hely­zetet a férfi munkaerő és .igás állat hiánya. Homoki .területeken, ahol korán sikerült el­vetni, már szépen kikelt rozsokat lehet látni. A takarmányrépa szedése megkezdődött s általában jó termést adott, a gumók széfek és egészségesek. A itakarmánykésalet általában elegendő. Az állatállomány egészségi állapota jó, a nyár folyamán bőségesen lévén legelő, jó erővel mennek a telelésbe. é legelők még mindig- kde-és elégendő táp­lálékot nyújtanak az állatállománynak. % Az első angol-magyar háború. Hetekkel azelőtt a Morning Post .k,tadój.a és a Pester Lloyd főszerkesztője, Vészi Jó­zsef között vita indujt meg, amelyben Vészi rámutatott azokra az okokra, .amelyek követ­keztében a magyarság oly nagy mértékben és hősiesen veszi ki részét a mostani világhá­borúból, persze, — s ez az, ami az angolok­nak annyira fáj, — szövetségesei cldaíán. A Morning Post kiadójának a leveléből ugyan­is kitűnt, ihogy az antant kalkulációinak egyik súlyos tétele az volt, Ihogy Magyaror­szág felhasználja az alkalmat állami önálló­ságának és f ügget letiségéniek a teljes kivi vá­sára, oly tormán, hogy oldalba és hátiba tá­madja Ausztriát ős 'Németországot. Be mint sok .mindenben, ugy ebben is ép .az ellenke­zője következett be annak, amire ,az antant számított. Most a Novoja Vremja is beleszól a Mor­ning Post és Pester Lloyd vitájába és novem­ber elsejei szánjában ezeket irja: — A Pester Lloyd főszerkesztőjének za­varos és .sablonos érvei az elmúlt, évszázad angol pszichológiára támaszkodnak és ma­gától értetően a legcsekélyebb benyomást sem fogják kelteni a jelenkor Angliájában. Mindazonáltal jellemző, hogy a Pester Lj-oyd régi szokás szerint ismét előtérbe tel ja a pánszlávizmus és eloroszitás rémét és, annak a kimutatásán fáradozik, hogy sehol sem ke­5 fűlhet a sor az angol és magyar érdékek ösz­^zeütkozésére, A véres valóság büntetőén su.it ie a hazugság ezen tételére és pedig be­szédesebben, mint az szavakkal kifejezhető. Még mielőtt a Morning Post olvasói végére jutnak Vészi ur cikkének, a szerb hegyek kö­zött már összeütközésre kerül a sor az angol karcnak és magyar csapatok közt és ez az angol—magyar háború, az első ezen államok fennállása óta, halomra dönti bizonyos angol körök összes számításait, amelyek azon ala­pultak, hogy az angolok a magyar népben szövetségesekre fognak találni. Bizonyos, hogy Anglia a múltban sokat tett Magyaror­szágért. Kossuth Lajos menedéket talált An­gliában, amikor 'az egész európai szárazföl­dön folyt reá a vadászat. A magyar diktátor­nak Angliában való fogadtatása a kossuthiz­musuak reális politikai érteket adott. Mindez feljogosította az angolokat arra, hogy bizo­nyos reményeket .tápláljanak a magyar nem­zet egy részének belátásával szembem Most azonban elmúlt az i'lluzfiók korszaka. Az a íüzes csárdás, amelyet Vilmos császár 1896­ban Mohácson cigányzene mellett járt, nyil­vánvalóan sckkM nagyobb mértékben' kapta tr.eg a magyarok fantáziáját, mint az a kö­rülmény, hogy néhai Vll. Edvárd király elő­kelő magyar családok sarjait meghívta ven­dégeiül vadászatra. Az első angol—magyar háború szerb, földön Szerbia államiságáért folyik. Minden valószimiség szerint ugyanott el fog dőlni a magyar államiság problémája is. •uuimuihuiuuuuhahimuuuwimmuni HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezö­tapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) A hadikölcsön sikerének jelentősége. November 17-én zárul a harmadik osz­trák kölcsön, jegyzése még pedig előrelátha­tólag teljes sikerrel. Már az eddigi milliós jegyzések összege mintegy másfél milliárdra rag és igy .meglehetős biztossággal lőhet arra számi tani, hogy a közép és nagy jegyzések­kel együtt a végösszeg legalább egy milliárd­dal fogja meghaladni a második osztrák ha­dikölcsön 2.6 milliárdnyi végeredményét. Most, amikor előttünk vari ugy a német, mint az osztrák harmadik hadikölcsön fényes si­kere és annak ellenségeinkre lesújtó, bennüii­ket pedig felemelő .hatása: nem. lehet eléggé hangsúlyozni a magyar közönség előtt, hogy az időbeli sorrendben legutoljára záruló .'har­madik magyar hadikölcsönnek a .siker fekiit­tetében most is állnia kell társaival a ver­senyt, tehát jóval/ nagyobb eredményt kell felmutatnia, .mint az előző két alkalomkor. A hadjkölcsöuök természetrajzához tartozik, hogy nem csupán a hadviselés költségeinek fedezésére szolgátok, harrertt végösszegük­ben >és összetételükben, legjobb fokmérői a harcban álló nemzetek erkölcsi és anyagi erőinek, rugókonyságának, a végső győzelem hajthatatlan akarásának. Rendkívüli tehát a hadikölcsön sikerének hatása különösen mos­tan, amidőn a háború 16-ik hónapjában két­ségtelen nagy 'harctéri sikereink következté­ben az antant vezető, álíamíérfiai sikertelenül vérző hon-fitársaiknak mást biztatásul nern nyújthatnak, mint a kitartásra, türelemre való intést és erőnk elapadásával, kimerült­ségünk bekövetkeztével való hitegetést. Ily köri huények között könnyű elképzelni, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents