Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-14 / 248. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG i Szeged, 1915. október 14. A doberdói fensikon az olaszokat kiűztök fedezékeikből. zássail helyesnek ismerte tel. Ha nem tenne szerződésünk Szerbiával, akkor érdekeink arra késztetnének bennünket, hogy mindun­talan kilépjünk semlegességünkből, valahány­szor valamely állam a ml rovásunkra akarna területben gyarapodni. Nem arról van szó, v-ajjon háborút viseljünk-e, vagy sem, hanem tudniillik tói, 'hogy mikor kell 'háborút kezde­nünk. Semmiesetre sem szabad megengedni, hogy Bulgária leverje Szerbiát, mert ha ez sikerülne a bolgároknak, akkor később min­den erejükkai bennünket támadnának meg. A görög népi élekben meggyökeresedett az a meggyőződés, 'hogy Görögország érdekében össze kellene zúzni Bulgáriát, mert ha Bul­gária győzne, akkor teljesen megsemmisítené a hellenizmust. Azzal végezte felszólalását Venizelosz, ihogy vajha az uj kormány politikája jobbnak bizonyulna, mint volt az övé. (M. T. I.) a. „Ütőit a büntetés órája," Szófia, október 13. A reggeli újságok köz­lik Zsekov tábornok főparancsnok felhívását, amely kernelei a pillanat jelentőségét, emlé­keztet a bolgár fegyverek régebbi győzel­meire és a szövetségesek árulására. Most ütött a büntetés órája. Zsekov a bollgár kato­nákat a büszke Balkán gyermekeinek nevezi. A német kormány tiltakozása Athénben a szaloniki-i partra­szállás ellen. Athén, október 13. A német követ jegy­zéket adott át a görög kormánynak, amely­ben Németország tiltakozik a szalonikii csa­patszállitás ellen és kifejti, hogy a négyesszö­vetségnek ez az eljárása a görög semlegesség megsértése. A jegyzék végül azt mondja, hogy Németország várja, milyen lépést fog tenni a görög kormány az antanttal szemben. A görögök fegyverrel védekeznek a gyarmati katonák ellen. Szaloniki, október 13. Miklós 'herceg, Sza­loniki katonai parancsnoka rendeletet adott ki, amelyben a lakosságnak megengedi az ál­landó fegyverviselést és sullyos büntetést ró (mindazokra, akik a szövetséges, csapatok le­génységének, különösen a gyarmati katonák­nak erőszakoskodásai ellen nem kelnek a pol­gári személyek védelmére. A rendelet a kö­vetkező parancsot tartalmazza: Az erősza­koskodó idegen katonai személyekkel szem­ben szükséges esetben mindenki használhatja fegyverét. Szerbiát a sorsára kell hagyni. Lugano, október 13. A Corriere della Sera jelenti Nisből: A szerb vezérkar a négyes szö­vetségtől legalább kétszázezer főnyi segítsé­get vár. A lap megjegyzi, hogy 'ha lehetetlen ekkora katonai erőt a Balkánra juttatni, ak­kor legjobb volna Szerbiát egyelőre sorsának átengedni és a döntő csapást ismét a nyuga­ton megkísérelni. Annak a lehetősége elé, hogy legalább 300—350 ezer főnyi katonaság a Vardarhoz és ötvenezer főnyi orosz sereg a Fekete-tenger felől 'Bulgáriába dobassák, óriási akadályok gördülnek. A négyesszövet­ség ez akadályokat leküzdhetné, de hogy ez 'megtörténhessék, .el kellene némul ni ok az akadékoskodásoknak, aggályoknak és pár­toskodásoknak, amelyek a diplomácia részé­ről tapasztalhatók. Budapest, október 13. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Az olaszok tegnap nehéz és középkaliberül lövegekből a lafrau­ini-fensik ellen élénk tüzérségi tüzelést kezd­tek. Az ellenség tüzérsége a tengermelléki harcvonalon egyes szakaszai ellen is foko­zott tevékenységet fejtett ki. Az olasz gya­Berlim, október 13. A nagy főhadiszállás jelenti: Hindenburg tábornagy hadcso­poríja: Dünaburgtól nyugatra az oroszok tá­madásai ágyuiüziinkben összeomlottak. El­lenség ama kísérletei, hogy a Madzíolsiónak részünkről megszállott szigetét hatalmába kerítsék, meghiúsult. Smorgontól északkeíeí­re az oroszok támadását, amely akadá­lyainkig jutott, visszautasítottuk. Egyik lég­hajónk az elmúlt éjjel erre a megerősített és csapatokkal megrakott városra bőségesen hajított bombákat. Lipót bajor herceg táborszernagy hadcsoportja: Semmi újság. L in singen tábornok hadcsoporfja: Az ellenséget elűztük. Rudka Biels'fco—Wol­skaja melletti állásaiból és az Alexandria A francia lapok a balkáni ügyről. | Hága, október 13. A Temps, az Echo de Paris, a Petit Párisi enne, a Petit Journal, a Guerre Sociale és a Journal mind azt írják, hogy a szövetségeseknek a középhatalmak •példájára minden1 téren egyértelműen kell el­járatok. Mint diplöiftáciai, ugy 'katonai téren is 'keresztül kell vinni ezt az. egyöntetűséget. A középhatalmak offenzívája Szerbia ellen azt igazolja, hogy nagy expedíciós sereget kell Macedóniába küldeni. Franciaországnak, amely eddig az lefajta expedíciók legnagyobb részét vállalta, most nem szabad és nem le­het frontját gyöngíteni, mert tartalékaira Franciaországban van szükség. Sem Olasz­ország, sem Oroszország .eddig nem nyilvá­nították s'zándékaikai a balkáni expedíció dol­gában. Egyik állam sem tagadhatja meg azonban közreműködését. Olaszország, mert nagy tartalékok állanak rendelkezésére és Oroszország, mert közreműködésének nagy •erkölcsi értéke volna. A sajtó nem tudja lep­lezni bosszankodását Oroszország és Olasz­ország részvétlensége fölött, valamint amiatt, hogy Franciaországnak isimét főrészét kell vállalnia a Balkán-expedicióban. M'égis azt kell remélni, Ihogy most Pétervár és Róma minden rendelkezésükre álló eszközzel fognak hozzájárulni a, sikerhez, A legvilágosabban Clemenceau fejezi ki ezt a nézetet a L'homme Ench,ai,n"-ben, aki ezt írja: — Sem; Oroszország, sem Olaszország •nem tudatta, 'hogy részt akarnak-e venni az •expedícióban. Mindenütt beszédes 'hallgatásba botlunk. Ebből líe lehet vonni a következtetést. Ugy •Oroszországnak, mint Olaszországnak nagy érdekei vannak a Balkánon. Ép ezért Franciaországtól, amelynek területét az ellen­ség részben elfoglalva tartja, nem lehet kí­vánni, hogy ellenálló erejét gyengítse Szerbia kedvéért, ahol csak közvetve van érdekelve. logsági osztagok ama kísérletei, hogy a vrsici és a tóiméba hídfőt megközelítsék, meghiúsultak. A doberdői feiisik északnyugati részén az ellenséget meglepetésszerű tüzeléssel tá­madva meg, arra íkényszeritettük, hogy elöl levő fedezékeit, menekülve hagyja oda. Hőfer altábornagy, major és az e majortól ész'kra húzódó ma­gaslatok közti vonalon tul visszavetettük. Bothmer gróf tábornok hadserege: Német csapatok az ellenséget H'aíjvonOÉkától északnyugatra (Burkonovtól délnyugatra) több állásából kivetették. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Budapest, október 13. (Közli a minisz­terelnöki •sajtóosztály.) Burhanownál, Strypa mellett, a tegnapi jelentésiben említett táma­dások során osztrák-magyar és német zász­lóaljak a negyedik támadást is visszaverték. Egyébként északkeleten nincs jelentő­sebb esemény. Hőfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Még ha Szerbia •pillanatnyilag vereséget szen­vedne is, ott vannak az ő hegyei, ahol az el­lenséget még sokáig sakkban tarthatja. A szerbek azt hazudják, hogy feladták Belgrádot. Bukarest, október 13. A szerbek október 9-én kiadott hivatalos jelentésükben azt a va­lótlanságot állítják, hogy Belgrádot kiürítet­ték s nem is védték ,a várost, hogy a bombá­zástól megkimélijiék. ,A nyilvánvalóan füllenté­seket örömmel kapták föl az oroszbarát bu­karesti lapok s a telhetetlen, düh és irigység hangján, igyekeznek a szövetséges központi hatalmak katonai műveleteit lekicsinyelni. A russzofil újságok saját tudósítói azt a rend­szert követik, hogy hősi küzdelemről irnak akkor, amikor a szerbek valahol ellenállának, ellenben egyszerűen átsiklanak az eseményen akkor, ahol a szerbek engedni kénytelenek. Ebben a (rendszerben az az érdekes, 'hogy a Nisből küldött tudósítások aránylag nem tor­zítják el annyira a valóságot, mint azok, ame­lyeket a 'határszélről, Turn-Szeverinből kül­denek. Hét görög hajót elkoboztak az olaszok. Róma, október 13. Az itteni zsákmány­biróság jogosnak ítélte Ihét görög 'hajó elkob­zását. 'E hajók: az Elena, Oratombos, Hősei­den, Plattitera, St. Konstantin, St. 'Nicola és Spiridon, állítólag megsértették a blokádot. (M. r. i.) György király és Poincaré találkozása. Genf, október 13. A Matin közli, hogy Qyörgy angol király november első felében j találkozni fog Pincaré elnökkel1. A találkozás | Calaisban fesz. Meghiúsult orosz támadások.

Next

/
Thumbnails
Contents