Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-13 / 247. szám

Szeged, 1915. október 13. DÉLMAGYARORSZÁG 7 Korzó-Mozi Igazgató: VAS SÁNDOR. ^ Telefon: 11—85. ^ r | u Előadások 5, 7 és 9 órakor. ••• Szerdán és csütörtökön Dán film ! Dán színészek! Egy modern házasság törté­nete 4 felvonásban. — Fő­szereplő: Emil Gregers, a Dán mark-gyár kiváló szinésze. Nagyapó történele, Gyermekmese. Előadások: 5, 7 és 9 órakor. Gyermekjegyek csak az első előadásokon érvényesek. A háztulajdonosok viseljék a beszállásolási költségeket. (Saját tudósítónktól.) A legutóbbi közgyű­lésen — mint jelentettük — két óra hosszáig tartó vita keletkezett dr. Kovács Józsefnek egy indítványa fölött, amely azt kérte h.atároaati­lag kimondani, hogy a katonai beszállásolási költségeket ne osak a belterületi háztulajdono­sok viseljék, hanem e teherben osztozzanak a lakók is. A beszállásolási terheket vagy ves­sék ki póladóban vagy fedezze a város a saját pénztárából, mint junius l-ig tette. A közgyűlés e kérdés megoldására egy bi­zottságot küldött ki, amely kedden délután ült össze a városházán dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével. A bizottság nem találta igazságosnak a háztulajdonosok kí­vánságát s hosszas vita után ugy határozott, hogy a mostani ál'laipot fentartását fogja java­solni a törvényhatósági bizottságnak. Az ülést délután négy ória után nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester. Dr. Tóth Mihály katonaügyi tanácsos ismertette | dr. Kovács indítványát s indítványozta, hogy í a jelenlegi módszert tartsák .fenn továbbra is, mert. ez felel meg a törvény szellemének és mert ujabb megterheléseket a város közönsége nem hirn.a el. Dr. Kovács József azt vitatja, hogy a ter­mészetbeni lakásért a házbirtokot terheli a be­szállásolási törvény, de a beszállásolási költsé­gek közös terhek. Ez ne terhelje egyedül a ház­tulajdonosokat, mert .az építkezési kedv külön­ben sem nagy Szegeden. Pásztor József a tanács javaslata mellett emel szót.. A nagykörúton kívüli háztulajdono­soknak még kevésbé rózsás .a htlyzetiik, mint a belváros iáknak. .Szerencsétlenségnek tartaná, lia a pótadót emelnék. Akik a. /beszállásolási törvényt meghozták, azoknak .azokat a proguesz­sziv adózási elv vezérelte. A várostól nem lehet követelni, hogy e költségeket viselje. A tanács javaslatát fogadj/a él. Scultéty Sándor főszámvevő előadja, hogy ha pótadöban akarnák a. beszállásolási költsé­geket kivetni, a pótadót tíz százalékkal kellene emelni. Dr. Kovács József: Nem tartja igazságos­nak, hogy csak a háztulajdonosok viseljék a terheket, noha a házbirtok alig hoz négyes kamatot. Szegeden az a .szokás, különösen a hírlapírók szokása, hogy a vagyonos osztályt stigmatizálják. A vagyonos osztály minden közteherből kiveszi a részét ,s nem riad vissza semmiféle tehertől, csak igazságos legyen az. Pásztor József elismeri, hogy Kovács Jó­zsef főorvos mindig igen szépen részt vett a közterhek viselésében, ezeket a költségeket pót­adóban kivetni azonban .mégis képtelenség. Lendvay Sándor szerint iá törvény csak a háztulajdonost kötelezi a terhek viselésére. A háztulajdonos a bérleti összegbe minden terhet beleszámít s igy a bérlőt nem lehet kétszeresen terhelni. A bizottság a törvény szellemétől tér el, ha Kovács d.r. indítványát fogadja el. Sze­geden u főtisztviselők bérlik a legszebb lakáso­kat s ezeket nem lehet tiz százalékos ujabb pót­adóval megterhelni. Indítványozza, hogy Sze­ged város területén minden házat adóztassanak meg, beleértve a tanyai házakat is. Dr. Tóth Mihály: A törvény megengedi, hogy a természetben való beszállásolás terhe arányosittassók, de csak ipótadó utján engedi ezt. Lendvay indítványát, ha határozat lenne I belőle, nem .fogadná el a kormány. Lendvay Sándor: A törvény nem tesz kü­lönbséget tanyai ház és városi ház között, ha­nem azt mondja, hogy minden házbirtok viseli a beszálliásolást. Dr. Tóth Mihály: A törvény szerint nem minden háztulajdonost terhel a beszállásolás kötelezettsége, csak azokat ia házakat, melyek a laktanyáktól két kilométernél nincsenek na­gyobb távolságban. Kéri a bizottságot, hogy a tanács álláspontját tegye a magáévá, mert /a pótadó igaztalanul olyanokat is terhelne, aki­ket nem illet. Bokor Adolf: Kicsinyes dolognak tartja, hogy a világháborúban ilyen kérdéssel foglal­koznak. A törvény azért is jogois, mert sok olyan háztulajdonos van, aki nem járul a köz­terhekhez. ügy tudj/a azonban, hogy olyan házakba is történt beszállásolás, amelyek után megváltást fizettek. Dr. Somogyi Szilveszter: Ez csak kezelési rendetlenség. Dr. Kovács József: Attól irtóznak, hogy 10 százalékkal felemeljék .a ipótiadót s ez esetben azok is részesüljenek a költségekben, akik a csirkéket megdrágítják ... Pásztor József: De azok i,s részesülnének benne, akik egész héten krumplit esznek. Dr. Kovács József: Igy azonban azt akar­ják, hogy az egész 30—40 percentet a háztulaj­donosok viseljék. A bizottság végül nagy többséggel ugy ha­tározott, hogy a tanács álláspontját javasolja elfogadásra a közgyűlésnek s kéri a mostani állapot fenntartását. A bukaresti ruszofilek kudarca. Bukarest, október 12. A russzolfl agitá­torok arra a fairre, Ihogy az antant Szófiát el­hagyó követei Bukarestbe érkeznek, falraga­szok és röpiratok utján felhívták Bukarest népét, ihogy rendezzen az érkezők tiszteletére impozáns fogadtatást annak dokumentálá­sára, hogy Románia rokonsztenve az antant mellett van. Az agitáció csúfos kudarccal vég­ződött. A fogadtatásnál alig 100—200 ember jelent meg, de számottevő ember ezek között sem volt. Hogy a felsülés még teljesebb le­gyen, az antant követei sem érkeztek meg, mert az orosz követség tagjainak kivételével Dedeagacs felé vették utjukat. Angol-francia egyezmény a muníció gyártására. Genf, október 12. Thomas, a francia mu­niciós államtitkár Londonból visszaérkezett és a Malin munkatársának elmondotta, hogy Londonban Lloyd George miuniciós miniszter­rel egyezményt kötött, amely szerint mindkét állam kötelezi magát, ihogy a nyerstermékét a honvédelem részére szükséges gyártásra engedi át. A magániparra csak másodsorban lesznek tekintettel, még iha nagy gazdasági érde'k is fűződik azi egyes gyárak teljes üze­mének ifentartásához. Az egyezmény igen nagy fontossággal bir Franciaországra néz­ve, amely nyersanyagokban: nem igen bővel­kedig. A nagy francia gyárak katonai célokra dolgozó üzemüket Anglia és Amerika támo­gatásával állandóan tökéletesíteni fogják. A Délmagyar ország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81;

Next

/
Thumbnails
Contents