Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-13 / 247. szám

_J Az antant Romániával kísérletezik. Zürich. Október 12. A Gazette de Lanzanus jelenti Párásból : Az amtia'nit ojalbb ajánlatot óhajt tenni Romániának, melyben keskeny bolgár fölsávot ígér a Dunától egész az Égei-tengerig, hia Románia hátbatámadja Bulgáriát. Amerika tiltakozása az angol blokád ellen. Páris, október 12. .Washingtonból jelenti a 'Petit Párisién tudósítója, hogy Amerika tiltakozó jegyzéke az angol blokád tárgyában már meg van szövegezve és a jövő hét folyamán fog elmenni. A jegyzék kifejti, hogy az angol blokád eddrig nem volt tényleges, mert nem akadályozta meg a hajóforgalmat a német birodalom és a skandináv államok között. Tiltakozik, hogy Anglia meg akar ja akadályozni a háborúban részt nem vevő államok kereskedelmi forgalmát a semleges kikötőkkel ós hangoztatja, hogy Angliának nincs joga puszta gyanúra rés feltétlenül biztos bizonyítékok nélkül kereskedelmi hajókat zár alá yenni, mielőtt azoknak rendeltetési helyét megáliaipitaná. Az amerikai jegyzék hangja határozott, azonban barátságos. (Af. T. !.) Délmagyarorszáö tói egészen eltérő irányra bírhatná, sőt még annak a lehetősége sincs kizárva, hogy a király rövid idő múlva a leszerelést elrendelje. Az antant csapatok garázdálkodnak Szalonikiben. Bukarest, október 12. Szalonikiből érkezett hírek szerint, az ott partraszállott angol csapatok, amelyek nagyobbrészben 'gyarmati katonaságból, állanak, teljesen megfelelnek annak a Ihirnek, amely jöttüket megelőzte. 'Mindenki el volt készülve arra, Ihogy ezeket a fékezhetetlen, emberekből álló csapatokat nagyon nehéz lesz rendben tartani. Erre vonatkozott a görög kormánynak legutóbbi jegyzéke, amelyben garanciát kértek aziránt, ihogy a csapatok görög polgárok életét és vagyonát nem bántják. A most érkező jelentések szerint Szaioniki környékén, az utolsó három napon számos betörés történt, amelyeket az idegen katonák követtek el. Magában Szalonikiben is több magánlakásba és üzletbe törtek be és fosztogattak. A gyarmati katonák, az utolsó napokban sok védtelen nőt is megtámadtak az utcákon ós a környék faivariban:. A lakos'ság körtében ezök a legmélyebb íöiháborodást keltik. A görög kormány ujabb felszólítást intézett a csapatok parancsnokságához a szigorú .rend ifentartása, illetve helyreállítása iránt. Szeged, 1915. oktober 13. következő érdekes, nyílt levelet intézte Take Jonesouhoz: — Amit ön nekünk mesél, 'nagyon érdekes és hasznos a diplomáciai történelemre. De még sokkal érdekesebb volna tudni, hogy mit beszélt ön jBercihtold gróffal lAüsztria-Magyarország és Románia politikai viszonyáról. Akkor 1913 küszöbén állottunk és a magyar nyomás testvéreink egyházára és iskolájára a tetőpontját érte el (?). A lefolyt tárgyalások előtt néhány nappal gróf 'Berchtoid viszszat'ért Szinajából, ahol tanácskozása volt Károly királlyal. 'Beszólt ön erről a tanácskozásról:? Mit mondott ő? Mit ígért nekünk? Volt-e illúziója nemcsak az Olaszországgal való titkos szövetségre, hanem velünk valóra is? Az ön visszaemlékezéseiben van ugyan egy mondat, .amely erre vonatkozik, ez azonban oly lakonifcüs, Ihogy nem világosit fel bennünket. Ön ezt mondja: „'Beszélgettünk a nagy politikai ,kriziisiről, amelyet éppen átéltünk." Melyik politikai kriz'isröí? Az európairól, vagy a mienkről? Őszintén megmondom önnek, hogy az én véleményem a következő: Önök a kérdésről nam beszéltek többet, mivel •Berchtoid gróf 1912. évi missziója titkos volt. ,Valószínű azonban, Ihogy .egyes'egyédüi Carp, aki az osztrák-magyar—német1 politika hasznosságáról át van hatva és meg van győződve, volt mindig .tájékozva. Hogyha ön azt mondja, hogy Berchtoid missziójáról 1912-ben Szinajában tényleg nem beszélt semmit, ugy .még mindig sokat fog nekünk mondani, m'ert akkor még tisztábban fogjuk látni ama külső politika alkotmányosságát, amelyet nálunk követtek és követni fognák. Egy bizalmas dolgot közölhetek; önnel, mivel az a történetihez tartozik. Azi 1913. év végén Károly királlyal a gróf Berchtoid missziójáról beszélgettem. Azt mondtam neki, hogy elérkezett annak az ideje, miszerint Erdélyben enyhüljön a politikai •uralom. Károly király azt válaszolta1 nekem, hogy. gróf Berchtoid csakis egyszerű udvariassági látogatást tett. Én megértettem és hallgattam. A „visszaemlékezések" formája alatt nem mondhatna el nekünk valamit arról, vagy ennék még nem érkezett el az ideje? Az olasz harctéren nincs változás. •Budapest, október 12. (Közli .a •minisztereloöki 'sajtóosztály.) Az 'olasz hadszintéren nincs változás. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Sonnino a főhadiszálláson, Berlin, október 12. A Tagliclhie Rundschau 'tudósítója jelenti 'Luganóból; Salartdra olasz miniszterelnök a főhadiszállásra utazott, 'hogy ott értekezzék a királlyal. Szerdán ismét Rómába akar lenni. A sajtó véleménye szerint a tanácskozásnak aligha lehet más tárgya, mint az, Ihogy milyen formában és milyen mértékben vesz részt Olaszország a balkáni vállakózásban. Adakozzunk a rokkantaknak és a világtalan katonáknak! uaaaaaaiaaaaiaaaaaaaaiaaasaaaaaaa.BaiaaaaaaBiaaBaal A bolgár királg azt üzeni a franciáknak, hogy gyorsan kössenek békét. Bukarest, október 12. Az Adeverul szófiai tudósitöja, aki Panatieu francia követtel elutazása előtt beszélgetett, szó szerint közli, hogy mit mondott a bolgár király a búcsúzás alkalmával a francia követnek. — 'Nagyon vigasztalan vagyok, — mondotta Ferdinánd király, — hogy ön is elhagyja 'Bulgáriát. Az én ereimben is francia vér folyik s igén fájdalmasan érint, hogy köztünk és Franciaország között ennyire jutott a dolog. De nem tehettem másként. Németország győzni fog. iRérem, jelentse be Parisban figyelmeztetésem, hogy kössenek minél előbb békét, mert csak ez mentheti meg Franciaországot. ' , ; Bolgár katonák — német tisztek. Kapenhága, október 12. A Daily Telegraiplh bukaresti tudósítás alapján azt irja, hogy a bolgár kormány megkereste Romániát az iránt, hogy 'Németországból, Magyarországból és Ausztriából érkező 6000 bolgárt bocsásson át a román határon és hogy utjuk szabad folytatását biztosítsa Az antant képviselői felkérték a (román Ikiormlányt, hogy az átutazó bolgárokat jól viz'sgálja meg, vájjon nem némete tisztek-e. Görögország leszerelés előtt. Genf, október 12. A iGazette de Lausanne jelenti Parisból, ihogy német részről modus vivendit találtak a szófiai és az athéni kormány számára, mely szerint 'Bulgária kötelezte magát arra, Ihogy a legcsekélyebb provokálást vagy vigyázatlanságot is mellőzni fogja, amely Görögországban elkedvetlenedést keltene és sem most, sem a jövőbén Kavalla, Szer rész és 'Dráma városokra neirn támaszt igényt. Bulgária e kijelentése a Zaimisz-kabinetet a semlegesség eddigi irányáGörögország és Románia nem ellenzi Macedónia megszállását. Szófia, október 12. Ideérkezett olasz lapok szerint a bolgár kormány a román és görög kormánnyal megegyezett arra nézve, hogy ezek nem fogják ellenezni Macedónia szerb részének a bolgárok által való elfoglalását. Ez a hír Olaszországban igén: nagy elkeseredést keltett. „Szláv testvéreink, a pápuák, a zulukafferek" ., . Szófa, október 12. A Buducsnost, a szerb szocialisták lapja, az antant-csapatok Szalonikiben való partanszállása ügyében ezt irja: Az a ritka szerencse ért minket, hogy tanúi lettünk a szláv testvériség felséges megnyilvánulásának. Vendégekként jönnek drága szláv fajrokon testvéreink Algírból, Kongóból, Indiából és Transvaalból, továbbá unokatestvéreink a marokkóiak, a szenegál négerek és a zulukafferek. Nekik kell majd a szerb lradsorokat kitölteni és velünk együtt Oroszország közös szláv anyánk zászlaja alatt a bulgáriai és törökországi germánok ellen a szent háborúba vonulniok. Ha aztán az ázsiai és afrikai hősöktől vezetve legyőzzük az ellenséget, akkor ezi, a kereszténység diadala lesz az izlám fölött, a fehér szláv lelkek győzelme a durva, barbár germánság felett. E diadal érdekében üdvözöljük drága testvéreinket, a marokkóiakat, a szenegáli négereket, a zulukafiíereket, a pápuákat és indusokat az elnyomott szlávság és kereszténység e fáradhatatlan védelmezőit. (iM. T. I.) Románia és a Monarchia. Gróf Berchtoid 1912. évi missziója Sinajában. Take Janes'cu, az ismert bukaresti ruszszoifil vezéri lapjában, a Roumaine-ben két beszélgetést publikál, amelyeket 1912. •szeptemberiében folytatott Berchtoid Lipót gróf akkori külügyminiszterrel. Ennek kapcsán most Disescu, az ismert román politikus a