Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-10 / 245. szám

Szeged, 1!)15. október 10. DÉLMAGYARORSZAG 5 Uj közegészségügyi intézmények Szegeden. Dr. Hollós József kórházi főorvos a következő nagy koncepciójú beadványt intézte a tanácshozTekintetes Városi Tanács! A világháború nagy emberpusztitása a tuberkulózis-kérdést az eddiginél is aktuálisabbá teszi. Mindenekelőtt jelentékenyen megszaporítja a tüdővészesek számát és pedig relatíve ezáltal, hogy az egészséges férfiak kipusztulnak, mig a gümőkór miatt harctéri szolgálatra alkalmatlanok megmaradnak, abszolúte pedig azáltal, hogy a lappangó gümőkónban szenvedő harcosok a háború fáradalmaitól elcsigázva tüdő vészes állapotban kerülnek haza, mialatt az i'tthonruaradottak nagy része a fokozott munka, gondok és hiányosabb táplálkozás miatt a gümőkóros fertőzésnek könnyebben esik áldozatul. De alituálitásában nyert e kérdés azáltal is, hogy ia lakosság megritkuilása s a születések csökkenése a 'természetes halálozás kevesebbedése által volna 'ellensúlyozható. Utóbbira kitűnő példát szolgáltat Németország", ahol a születések szánra az utolsó 3 évtizedben visszaesést mutat s mégis a szaporodás jelentékenyen emelkedett a halandóság gyors csökkenése folytán. Már pedig egyetlen betegségben sem szenvednek és halnak meg annyian, mint a csecsemőbetegségek kivételével a tuberkulózisban, Írisz hazánkban minden (hatodik ember tüdővészben pusztul el s igy e betegség pusztításának korlátozása a közegészségügy legfontosabb föladata, teljes kiirtása pedig a mindnyájunk által óhajtva remélt nemzeti föllendülésünk egyik legerősebb alapja lenne. Az orvostudomány mai állása feljogosít bennünket annak a kijelentésére, hogy a tüdővész tökéletesen megszüntethető. E népbetegség- jelentékeny csökkentésére példaként utalhatunk Angliára, ahol 80 év alatt évi 162 ezer tüdővészhalálozás 52 ezerre redukálódott, avagy Németországra, ahol az utolsó 25 év alatt e betegségben elhaltak száma 50 százalékkal csökkent. Mindkét ország előrehaladott kulturális, soeiálpolitik.ai és közegészségügyi intézkedéseivel érte el ezen irigylésneméltó eredményt. Mi, kultúrában, soeiálpolitikában és közegészségügyben egyaránt elhanyagolt ország, még sokáig nem remélhetjük e nyugoti nemzeteknek e téren való utolérését s a tüdővész szinte nemzeti veszedelemmé menő pusztításainak ily módokon való megszüntetését. Vannak azonban ma már oly módszerek is, amelyek segítségével — legalább egy kisebb területen belül — a tüdővészt nemcsak évrőlévre csökkenteni, de aránylag rövid idő alatt teljesen kiirtani is lehetséges. Az alábbiakban bátorkodo-m előterjeszteni erre vonatkozó javaslataimat és részletesen ismertetni azon módokat, amelyek segítségével, csekély anyagi áldozatok árán, a tüdővész Szeged város lakossága köréből meggyőződésem szerint 20 év alatt teljesen kiirtható. A tüdővész leküzdésében a következő négy szempontot kell figyelmünkre méltatni: I. Meg kell akadályozni, hogy a baeillusokat termelő tiidö\ eszesek környezetüket megfertőzzék. II. A lappangó gümokórban szenvedő egyéneket specifikus kezeléssel (oltásokkal) megkell gyógyítani, hogy a tüdővész kitörését megakadályozzuk. III. Fokozni kell a gyengébb egyének ellentálló képességét. IV. Meg kell -szüntetni a folytonos fertőzések lehetőségét s azokat -a behatásokat, amelyek az ellentálló képességet állandóan és különösen csökkentik s -ezáltal a fertőzésre való hajlamot növelik. Az egyes pontokat részletesen kívánom kifejteni. I. Minden tüdővészes, kinek köpete bacillusokat tartalmaz, egy-egy állandó forrását képezi a gümőkóros fertőzéseknek ,s ágy figyelmünket elsősorban ezekre kellene irányítani. S mégis azt tapasztaljuk, hogy mig pl. typhus, cholera, dyphteria s más fertőző betegségeknél a betegeket szigorúan nyilvántartjuk, lehető elkülönítésükről, kellő fertőtlenítésükről gondoskodunk. sőt ujabban pontos bakteriológiai vizsgálatok segítségével még az u. n. bacillusgazdákat (már meggyógyult, de még bacillusokat termelő s igy fertőző -egyéneket) is kiválogatjuk és elkülönítjük: -addig iá rengeteg giimőbacillust iiritő tüdővészesek -szabadon fertőzhetik családtagjaikat, műhely társaikat és a többieket. Kétségtelen, hogy a tüdővészesek nyilvántartása, a fertőző egyének izolálása vagy a fertőzés más irányú megakadályozása ép ugy szigorúan a város föladata, -mint más fertőző betegség leküzdése és ugyanazon elv sz-erint is kell történnie. Az izolálás kétféleképen eszközölhető. 1. Jobbn ódmknál, ahol a betegnek külön szoba állhat rendelkezésére s az illető és környezete elég értelmes is az -elháritó (pnaeventiv) intézkedések keresztülviteléhez, -a beteg a lakásán is elég jól elkülöníthető körültekiintő kitanitás és szigorú orvosi ellenőrzés mellett. 2. Mindazon esetekben, hol a beteg a környezet veszélyeztetése nélkül otthon nem hagyható, erre a célra berendezett intézetben helyezendő el. Szegeden a város külön any-agi megterhelése nélkül is bárom ily-en tüdővésakórház volna alapítható. És pedig az Alsóvároson az Oltványi-alapból létesítendő 100 ágyas kórház, Újszegeden a már is .fölállított barakkok egyike 56 ágygyal és fiókoson a -közkórház tüdőbeteg osztálya 23, illetőleg a Fölsővároson fölépülendő uj kórház hasonló osztálya 60 ággyal. Ilymódon állandóan 184, illetőleg (ha az uj közkórház fölépül) 216 ágy fog rendelkezésre állani fertőző tüdő vészes betegek elhelyezésére. Ezen ágyakon kizárólag csak Szegeden lakó betegek volnának elhelyezhetők, mely esetben 216 ágy segítségével már elérnénk -azt, hogy Szeged összes fertőző tüdővészesei, -akik otthon el nem különíthetők, kórházakban volnának elhelyezve. Ezen elkülönítés nem csupán az izolálás elvét szolgálná, de a humanismus szempontjából is a legmegfelelőbb, tekintettel arra, liogy a suiyos tüdővészesek már úgyis többé-kevésbbé munkaképtelenek és hozzátartozóiknak csak terhükre vanniak. II. A lakosság jelentékeny része gümőfcórra-1 fertőzött, la mindjárt látszólag nem is gümőkórosak. A fertőzés többnyire már a gyermekkorban történik, de évekig, néha évtizedekig is lappangó állapotban marad, bárkülönféle fejlődési, életműködés!, idegrendszeri és szervi zavarokat fejleszt ki, melyeket többnyire vérszegénységnek, ideges bajoknak, reumának és egyéb betegségeknek tartanak. Kellő szakképzettség mellett a gümőkóros -fertőzöttség már ezen lappangá-si vagy álcázott alakjában is föl ismerhető és megfelelő specifikus kezeléssel teljesen meggyógyítható. Ugyancsak meggyógyítható, bár jóval hosszabb idő alatt az esetek jelentékeny részében a már kifejlődött tüdőbaj is, annak kezdeti -szakában. Amennyiben a gümőkóros fertőzést a la-ppangási szakában nem gyógyítjuk nreg, ugy az egyén, hosszabb-rövidebb betegeskedés és esetleg a szervezet különféle törődöttségének visszamaradásával magától is gyógyulhat, nevezetesen, lia az egyén egészséges élet-módot folytathat és ismételt fertőzéseknek kitéve nincs. Vagy a fertőzöttség mindig csak ilyen álcázott állapotban marad s az egyén -élete végéig betegeskedik, avagy pedig kifejlődik a nyilvánvaló gümőkór képe, többnyire idült tüdővész alakjában. A tüdővész megelőzése szempontjából tehát elsőrangú fontosságú, hogy a gümőkórt már a legkoraibb szakában fölismerjük és meggyógyítsuk. A fertőzöttek óriási -számának gyógykezelését természetesen -egyetlen orvos nem végezheti. Szükséges, hogy a város négy részében, nevezetesen a Belvárosban, Alsóvárosban, Fölsővárosban és JJókuson egy-egy nyilvános rendelő intézet állíttassak fel, egy-egy speciálisan kiképzett orvos vezetésével. Ezen intézetek föladata volna: 1. A körletükbe tartozó összes tüdővásze-seket állandóan nyilvántartani s szükség szerint a kórházba való fölvételről, a lakás és fehérnemiiek fertőtlenítéséről gondoskodni. 2. Az összes hozzátartozók, nemkülönben a körletükbe tartozó, akár önként jelentkező, akár orvosoktól beutalt egyéb gümőkórosak specifikus kezelését eszközölni, -a betegeket és hozzátartozóit a fertőzés szempontjából kitanítani, a köhögéseket köpőcsészével ellátni stb. Elhelyezésük legcélszerűbben a következőképen történnék. Az alsóvárosi tüdő vészkórházban állíttatnék föl az alsóvárosi rendelés, a kórház leendő főorvosának vezetésével. A jelenlegi közkórházban volna -a rókr-si k-erület rendelője, illetőleg az uj közkórháziéin a felsővárosi rendelő az én vezetésem alatt. Ily módon csak 2 rendelőhelyiségről kell gondo-skodini. A belváros rendelését az uj szegedi tüdővész-barakk leendő v-ezetője látná el. Végeredményben rajtam k-ivi.il még négy tüdővészorvos működnék, akiknek a gyógykezelésbe való betanítását, az öszszes lüdóvészintézetek ellenőrzését, nemkülönben munkatársaim kiválasztását magamnak kívánnám fönntartani. A rendelőintézetek évi költségvetése a következő: Négy vezetőorvos évi fizetése fejeink-ént 3000 K összesen 12000 K Mellém beosztott segédorvos fizetése 2400 K Specifikus gyógyszer évi összege 320 K 2 rendelő intézet lakbére 2000 K Utóbbiak fűtése 400 R 4 segédszemély évi fizetése fejenként 1200 K összesen 4800 K egyéb kiadások 200 K összesen 25000 K Tekintettel arra, hogy a belügyminisztériumnak évente nagyobb összeg áll rendelkezésére, melyből 20.000 koronáig terjedő évi segélyt szokott egyes dispensaireknek segélyképen folyósítani, joggal számithatunk arra, hogy e 20.000 koronás segélyben ezen tüdővészintézményt is részesíteni fogja. III. Olyannyira fertőzött városban, mint Szeged, az emberek állandóan ki vannak téve gümőkóros fertőzésnek, és ezért szükséges, hogy a gyengébb ellentállásu egyének, valamint a már giimőkórban szenvedő, de még meggy ógyitható betegek ellentálló képességének fokozásáról külön is gondoskodjunk. Be bizonyult, hogy a napsugár nem csupán a hatásának közvetlenül kitett gümőbacillusokat képes igen rövid idő alatt elpuszttáta-ni, de ezt, hosszabb behatás után, az embeni szervezetben is megcselekszi, ha ezen élettani befolyásában a ruházattal meg nem -akadályozzuk. A napkura ezen kivül a vérképzést is elősegíti, a melynek minden fertőző betegség leküzdésében elsőrangú szerepe van. Ezen természtes -gyógyító hatást igen célszerűen felhasználhatjuk -s elérhetjük azt, hogy az ellentálló képességnek a nyári hónapokban szerzett fokozása a nálunk többnyire egészségtelen téli -klíma káros behatását -sikeresen ellensúlyozza. A négy városrésznek és rendelő intézetnek megfelelően négy nyilvános napjeur-ázó hely fölállítása válnék szükségessé. És pedig: a Belváros részére Újszegeden, a Tisza árterületén, a Fölsőváros részére a népliget szélén, a Rókus részére -a régi temető mellett és -az Alsóváros részére később megállapítandó helyen. A napkurázás az illető kerület tudóvészorvosán-ak rendelése alapján és felügyelete mellett történnék. A napkurázó helyek egyszerűen deszkapalánkkal elkerített terüle-