Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-10 / 245. szám

IJÉLMAGY AROR SZAG Szeged, 1915. október 10. Katonai készülődések Romániában. Rotterdam, október 9. A Reuter-ügynökség jelenti: A romániai határon nagy katonai készülődések foJynalk. A fransitó forgalom Románián keresztül. Bukarest, október 9. Románia az egészségügyi anyagokat és az automobilokat akadálytalanul átengedi Bulgária Iszámára. Figyelmeztetés a russzofil román politikusoknak. Berlin, október 9. Take Jonescut, Filipescut, Constantinescut megfelelő formában figyelmeztették, hogy Brattanu miniszterelnök erélyesen vissza fogja utasítani a központi hatalmak ellen való kelemetlenkedéseiket. Zaimisz és Venizelosz tárgyalása. Genf, október 9. A Havas-ügynökség jelenti Athénből: Hir szerint Zaimisz tárgyal V eriize losszal, hogy a kamarában bizalmi szavazatot szerezzen.. Zaimisz kijelentette Venizelosznak, hogyha a kamara nem szavaz bizalmat a kormánynak, hanem csak egyszerűen tűri azt, a kormánynak nem lesz meg a .szükséges tekintélye, hogy a jelenlegi súlyos problémákat megoldhassa. A görög nép nem akar háborút Berlin, október '9. A Berliner Tageblatt atlhiéni .tudóshója táviratozza: A görög lakosság, határozottan állást foglal az ellen, hogy az ország háborús kalandokba keveredjék. A lakosság mindenütt gyűléseket tart, amelyek napirendjén, a háború elten való állásfoglalás szerepel. Szerbia segitségére mennek az olaszok. Berlin, október 9. Párisi .lapok jelentik, hogy a görög kormányválság semmi befolyással sincs az antant-csapatok partraszállására. A csapatokat a lakosság helyeslése mellett hajózzák ki. Hir szerint olasz csapatok állanak készen, hogy egy nap alatt átkeljenek az Adrián és Szerbia segitségére menjenek. . ^J^S Bulgária nem fél Oroszországtól. A Neue Züricher Zeitung levelezője beszélt a római bolgár követség egy bizalmasával, aki kérdéseire a következőket felelte: — Oroszország jöhet. Kiköthet a 'Feketetenger partján. Várjuk s nem félünk. A nép elkeseredett és; tisztában van vele, hogy Oroszország érette soha semmit sem tett önzetlenül. Mindig mindent csak a maga érdekében cselekedett. Románia felöl igy nyilakozott a ibenfentes bolgár: — Ma talán jobban ismerjük a románokat, mint valaha. Ha Németország rosszul állana, akkor Románia tudná, hogy mit tegyen. Emlékezzen vissza, hogyan bánt el velünk Románia, mikor módja volt rá, elérni azt, amit fáradság nélkül elérhetett. Ma ugy véljük, itt végre az idő, hogy visszavegyük Szerbiától a magunkét. Az alkalom soha nem kínálkoznék többé. _ A támadásra vonatkozólag, amely Várna és Szaloniki felől fenyeget, igy nyilatkozott a bolgár benfentes: , — Ne higyjen a varnai mesében. Az- antant .titánjainak felvonulásában Szalonikinéi. Oroszországnak nincs hadserege e célra s ha volna is, ez már riég Tirádában állana a török ellen! Ugy vélem, az antant nem éppen rózsás ágyon pihen. A bolgár keményen áll. Semmii aggodalom! ,Az uj háborúnak jönni keltetett, a második Balkán-háború eredményébe belenyugodni nem lehet. Jöjjön, aminek jönnie kell! Egyet ,ne feledjen: Macedónia ellen harcolunk. A nép szilárdan áll királya mögött. , Filipescu vereség árán akarja Erdélyt. Bukarest, október 9. A Moldova irja ezeket a maliciózus sorokat: „Fi'iipesou ur nemrég levelet irt a párisi Le Journal szerkesztőjének, amelyben, kifejezést ad azon meggyőződésének, hogy immár elmúlt a kedvező alkalom Románia akcióba lépésére. Azt hiszik, hogy most már elér (kezett a pillanat Románia megverőíósére és ennek a meggyőződésének kifejezést is ad. Filipescu uir szerint ugyanis Romániának verést kell kapnia, imiert Így szerezheti még magának Erdélyt. Önök azt hiszik, — irja a Moldova, — hogy ez tréfa? íNem! Ezek a nagy államférfiú 'tulajdon szavai. És 'Filipescu ur történelmi példáikat is talál állításának igazolására. „Hát Piemontot nem verték meg többször 'és Olaszország egységét mégis nem teremtették-e meg?" — kérdi.' Ez a megoldás csodálatra méltó és Filipescu ur győzelmesen boldog." Az antant görögországi erőszakoskodása. Bécs, október 9. A Fremdenblatt rámutat a nagy különbségre, amelyet a németek eljárása 'Belgiummal és az antant eljárása Görögországgal szemben feltüntet. Németország, mint tudjuk, kétszer is kérdezte Belgiumot, mielőtt átlépte a határt, sőt még Lüttich elfoglalása után harmadízben is, hogy az átvonulást hajlandó-e megengedni? Anglia és Franciaország, amely a belga neutralitás megsértése fölött botránkozását fejezte ki, sőt háborús oknak jelentette ki, egyszerűen kirakja Szaloniki kikötőjében csapatait, nem kérdve senkit is! Igy fest a dolog Venizelosz szerint. Majd csak meglátja a világ ebből is: mit jelent a kis népek védnökei szájából a nagyhangú frázis, Németország motivációja: „más ut a nagy nyugati erődítési vonal kikerülésével nem létezik", nem alkalmazható Franciaország és Angolország eljárásánál, mert ezek, Szerbiába más utat nem találhattak Albánián keresztül. Alapos a gyanú, hogy örömest választották ki a Görögországon át való tracet, mert igy plauzibilisabbnak néz k,i a Dardíanella-akció abbahagyása. Károly román király halálának évfordulója. Bukarest, október 9. Október 10-én, vasárnap lesz egy éve, hogy Károly román király meghalt. Az évforduló alkalmából Curtea de Argesben az elhunyt király temetési helyén, jövő vasárnap ünnepélyes gyászistentisztelet lesz, amelyre az özvegy királyné tegnap utazott el Szinajábók Erzsébet özvegy királyné a szinajai Foisor kastélyból elindulva, automobilon tette meg az utat Comarnicig, ahonnan külön vonaton utazott Curteade-Argesbe. 1 Másfél hadtestet vitt el az antant Gallipoliról. Berlin, október 9. A Vossische Zeitung tudósítója jelenti Konstantinápolyból: Azt közlik, hogy a Gallipoli-félszigetről egy vagy másfél hadtCsínyi ellenséges tábor már eltűnt. Angol hajók érkeztek már pár naip előtt és felvették a csapatokat. Élénk tevékenységet fejtettek ki a monitorok, amelyek a Dardanellák ázsiai partjait erősen, de siker nélkül ágyúzták. Az el távoli tott csapatokat Szalonikibe 'szállították. A Balkán nem harcolhat a németek ellen. Bern, október 9. A Stampa „Szfinksz" cimii erősen cenzúrázott vezércikkében azt irja, hogy a balkáni államok gyengék arra, hogy kétes siker reményében és ilyen rettenetes kockázattal magukra vegyék a megsemmisülés veszélyét, Ez csak akkor volna lehetséges., ha erősebb katonai segítségben részesitihetnék őket. Az az idea, hogy a Balkán keresztes hadjáratot indítson a teuton barbarizmus ellen, nevetséges. Angol lap a görög királyné ellen. A Morningpost Venizelosz politikáját ,a Balkán-ál!amcik függetlenségi politikájának nevezi, ami egyúttal a Szerbia iránt való szövetségi hűség jpolitikája. Népének 90 százaléka és a képviselők 60 százaléka mellette van. A királyné, ugy látszik, Görögországot egy kis német államnak tekinti, amelyet kényszeríteni lehet arra, hoigy a Hohenzollernek politikáját szolgálja. Jogunk van, hogy 'megkérdezzük az államokat, barátaink akarnaik-e tenni, vagy ellenségeink. Ha Görögország barátunk, akkor flottánk és a hadseregünk támogassa őt, ha ki van szolgáltatva egy politikai pártnak, ániely a nemzeti érdekeket nem tudja megvédeni, ugy segítenünk kell az országnak, hogy e párttól megszabaduljon, amennyiben hadsereget és flottát bocsátunk rendelkezésiére jNeim lelhet feltenni, hogy Görögország egészen elfelejti, hogy a tengerre van utalva és fiogy a tengeren Franciaország és Anglia uralkodik. A Zaimisz kormány politikája. Berlin, október 9. A londoni Star irja: Feltétlenül biztos, hogy a Zaimisz-ikormány homlokegyenest más politikát fog űzni, mint Venizelosz. Erre vall egyebeken kivül az is, ihogy Theotikisz, az uj kereskedelmi miniszter ,a leghevesebb ellenzője volt a görög-szerb szerződésnek. Miért bukott meg Venizelosz. Berlin, október 8. Venizelosz bukásáról a Vossische Zeitung a következőket tudta meg Athénből: , A király azt követelte Venízelosztól, hogy ne elégedjék meg formális tiltakozással a görög semlegesség nyilt megsértésével szemben, hanem tudassa az antanttal, hogy Görögország szilárdan el van határozva, hogy semlegességét fegyverrel is megvédi. Venizelosz vonakodott ilyen 'nyilatkozatot .tenni, mire a király kijelentette, hogy a miniszterelnök politikáját többé nem helyeselheti.