Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-07 / 242. szám

10 bÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. október 3. Harc az élelmiszeruzsora ellen. (Saját tudósítónktól.) ,A szerdai heti­piacon termelök és kofák ismét szemérmet­len k ed tek és 'uzsoráskodtak. Csak két, fölötte jellemző esetet mondunk el. Egy úriasszony csirkét akar vásárolni. A kofa hat koronát kér párjáért. A közelben rendőr van., azt mondja: — Tessék megmérni. Nem ugy néz ki, mintha hat koronát megérne. Joga van hoz­zá a naccságámak. A naocsága a csirkét megméri és kide­rül, 'hogy 'a maximális ár alapján csak 4 ko­rona 60 fillért 'ér. Persze most önök drámai fordulatot várnak; a kofa gorombáskodott, >a niaccsága kitért, a rendőr fölirta a kofa nervét. Tévedés. A naocsága — okos, tapasz­talt ós praktikus asszony — szépen vissza­adta a csirkét. Nem veszi meg. Azt mondja: — Most ezt a pár csirkét megkapnám a rendes áron, de legközelebb ez a kofa sem­mi pénzént se adna. A piac 'karakter isztikumálhoz tartozott ma. hogv nagyon drága volt a 'burgonya és a kukorica. Az egyik termelő hallani sem akart arról, 'hogy a kukoricát ne adiia jóval' drágábban, mint a maximális ár. Neki bizony nem' parancsolnak a portékájában — elége­detlenkedett. Mert ha igy folytatják, be se hozzák, a kukoricát a piacra. A 'drágaságról tudvalevőleg a szeptem­beri. közgyűlésen nagv vita ifolyt. Ismeretes az a 'határozat, amelyet a közgyűlés hozott és ihogy a hatóság a polgárság kezdteménye­zése folytán most ikésziti elő egy élefm'ezési szövetkezet megalakítását. Ismeretesek azok az ideák, amelyek az élelmiszeruzsora letö­résére fölmerültek, ismeretes a tanács javas­lata és az az indítvány, amelyet a 'közgyűlés határozattá emelt. Leközöljük most egész terjedelmében azt a javaslatot, amely Buda­pest pénteki közgyűlése elé ikerül ebben a kérdésben: 1. a főváros kérni fogja a kormánytól, hogy minden egyes élelmicikk dolgában részletes tájékoztatást adjon, amely a fővárost az élelmi­piac helyzetével teljesen megismerteti: 2. kéri a főváros a legfontosabb élelmi­és háztartási cikkek országos maximálását ak­képp, hogy az ármegállapítás a termelő, a nagy­kereskedő és a kiskereskedő forgalmára egy­formán kiterjesztessék. 3. kéri a főváros, hogy az ármaximálás ne izoláltan egyes cikkekre, hanem az élelmezési és háztartási cikkek egész komplexumára vo­natkozzék : 4. A maximálással együtt ki kell mondani az eladási kényszert is a termelőre, nagykeres­kedőre és a detailistára egyformán szigorú bün­tető rendelkezéssel olyanformán, hogy a beje­lentett készlet eladását készpénzfizetés ellenében megtagadni senkinek sem szabad, a kiskeres­kedő sem tagadhatja meg a minimális mennyi­ség kiszolgáltatását a megállapított ár ellenében. 5. Az eladást megtagadó ellen a hatóság­nak joga legyen teljes hatalommal eljárni, a készletet lefoglalni, elkobozni és az illetőt meg­büntetni. 6. Ha a hatóság a maximális ár kiszabása körül visszaélést tapasztal, joga legyen azonnal kényszer rekvirálást végrehajtani, még pedig az eredeti árnál jóval alacsonyabb árban. 7. A törvényhatóságoknak jogot kell kap­niok arra, hogy a maximális ár alá nem került élelmezési és háztartási cikkekre helyi érvényes­ségű árakat szabhassanak meg ugyanolyan ela­dási kényszerrel, mint az országos maximálás és ez a helyi árszabás a termelőtől a kiskereskedőig minden faktort kötelezzen az eladásra és a továbbadásra. 8. A visszaélések ellen uj büntető rendel­kezéseket kérnek a kormánytól. 9. Generális felhatalmazást kérnek a kor­mánytól arra, hogy a főváros a közélelmezési rendelkezések ellen vétők eljárását a maga ha­táskörében kihágásnak minősíthesse s ellenük teljes szigorral járhasson el. 10. A városok ellátására élelmezési központ felállítását kérik, különösen a külföldi áruk be­szerzésére, a beszerzett készletek szétosztására az állam megfelelő anyagi hozzájárulásával. Ehez még cs'aik' annyit, hogy ujabban a nagyobb vidéki városok hatóságai egyre eré­lyesebb intézkedéseket foganatosítanak. Te­mesvárott például már rekvirálják a z'sirt, Aradon most készülnek rá. Aradon egyéb­ként a nagyobb vidéki városok egyöntetű föllépését várják attól az értekezlettől1, ame­lyet október 18-ra hivtak oda egybe. Szegedi kereskedők a cukorár felemelését kérik. (Saját tudósítónktól.) Azt a 'harcot, ame­lyet Szegeden folytatunk az élelmiszeruzsora ellen, a termelők kétfyszeritették ránk. ők azok, akik a legszükségesebb élel'micikkeket nem hozzák be a piacra, ha nem adhatják el nekik tetsző árakon, ők azok, akik a leg­maximálisabb maximális árakkal is elégedet­lenek, oki és kedves kofáik azok, a'kiik bűnös és börtönre megérett perfidiával kérnek egy darab tojásért 18 fillért. Az élelhiiszeruzso­rások másik csoportja ellen nincs 'módunk­ban küzdeni, de végez ezekkel a kormány, amely nemrég állapította meg a cukor maxi­mális árát. A miniszteri rendelet utasításai­hoz hiven a hatóság megszabta a cukor sze­gedi árát, de a kereskedők ezzel elégedetle­nek és most a következő beadvánnyal fordul­tak a tanácshoz: A fogyasztási cukor maximális árának megállapítása tárgyáben 37,113—915. tan. szám alatt hozott tanácsi határozatban lehe­tetlen megnyugodnánk és ezért azt á tiszte­letteljes kérelmet terjesztjük elő: hogy a fönti, reánk nézve fölötte sérelmes határoza­tot az alábbiak méltányló figyelembevételé­ve! megfelelően módosítani, esetleg eme ké­relmünket felebbe'zésnek tekinteni és azt má­sodfoka elbírálás végett fölterjeszteni mél­tóztassék. A tanácsi határozat a cukor nagyban való eladásánál a süvegedkor alapárát 101 koronában állapítja meg. Kénytelenek va­gvunk kijelenteni, hogv amennyiben a tek. Tanács a cukor 'alapárának ezen 'megálla­pításához ragaszkodnék, a cukor beszerzését s árusitosát sajnálattal bár. de be kellene szüntetnünk. Mert ilyen alapár mellett nem­csak miniden haszon nélkül kellene árnsita­nnrik .a cukrot, hanem tetemes összegeiket fizetnénk reá. A cukor beszerzési ára ugyanis méter­mázsánként ezidőszerint 98 korona, a beho­zatal fuvardija 80 fillér, a behozatali vám 16 fillér. Minthogy az államvasutak a cukor­gyáraknak csak nyilt kocsikat bocsáthatnak rendelkezésére, ezeknek deszkatetővel való beifödése vaggenonként a méltókéit levél szerint 55 korona, 'métermázsábként telhát 55 fillér. A helyben való kiifuvarozás dija méter,mázsánként 50 fillér. Egy métermázsa cukorra tehát az összes készkiadások össze­ge 100 korona 1 fillért tesz, ki. Ehlhez járul még. hogy aiúint a Magyar Álalános Hitei­bank csatolt leveléből is 'kiviláglik, a gyár sem a sulyhiányért, sem egyéb kárért sza­vatosságot nem vállal és az állam,vasutak is a háború tartama alatt a szállítás 'minden veszélyét a címzettre hárítják. Hogy a ve­szély és kockázat áthárításának a nagyke­reskedők szempontjából mi a jelentősége, annak illusztrálására csak néhány példával bátorkodunk 'szolgálni: Az a rozoga fatető, amelyet a gyárak selejtes fadeszkákból tákolnak össze, nem alkalmas arra, hogy a aukorszállitmányt akáír az időjárás viszontagságaitól, akár bűnös kezek megdézshiálásától megóvják. Igy történt többek között, Ihogy a Beregi Lajos cég részére érkezett egyik vaggon beázott és majdnem az egész szállitmány hasznavehetetlenné vált. Aigner József cég részére jérkezett tegyik iciukiorszállitmányból 50 zsák, 500 kg. porcukor hiányzott. Schle­singer Mór cégnek egy alkalommal 8 süveg­nyi, Danner János cégnek pedig 6—7 süveg­nyi hiánya származott. Nem is szólva arról, ihogy kisebb mennyiségű hiányok kivétel nél­kül minden szállítmánynál fölmerülnek. iHa imég megemlítjük azt, hogy az álta­lános üzemköltségek a Iháboru kitörése óta legalább 100 százalékkal emelkedtek és bogy a cukornak időre kifizetett ára legalább kiét hónapig kamatozatlanul hever, ami vaggo­nonkiánt szintén 40—50 koronát tesz< ki, ak­kor meg vagyunk győződve arról, hogy a tek. Tanács nem fog elzárkózni ama 'méltá­nyos kérelmünk elöl, hogy a cukor fönt ki­mutatott beszerzési aráihoz, amennyibe t. i. nekünk a cukor raktárunkba szállítva tény­leg kerül, a szállítás kockázatának és veszé­lyének viselése, a kétszeresre fokozódott üzemköltség, a kamatveszteség és némi va­lóban aránytalanul csekély haszon cimén, mim.-ként 3 koronát hozzáadni és ily módon a süvegicukor nagyban való eladásának alap­árát 103 koronában megállapítani és a többi cukorfajok árát is arányosan fölemelni mél­tóztassék. Bár meg tudjuk érteni a 'magyar keres­kedő (elkeseredését, mégis helytelenitenünk kell azt, liogy 'a szegedi kereskedők a cukor árusításának bes'züntctéséSvel fenyegetőznek. Lényegileg igazuk van. Bármennyire sze­retnők az olcsóságot, nem harcolhatunk érte azon az áron, hogy a kinálat — akár keres­kedő, akár termelő — ráfizetni legyen kény­telen arra, hogy nekem árut adhasson. A hiba valószínűleg ott van, hogy a kereskedők nem; bocsájtották a hatóság rendelkezésére, mielőtt a maximális árakat 'megállapitotta, azokat az ad'atokat, amelyeket beadványuk­ban elsorolnak. A helyzet felismerése után a tanács bizonyára nem fog elzárkózni a ke­reskedők méltányos 'kérésének teljesítése elől. Olaszország is résztvesz a balkáni háborúban. Lugano, október '6. A „Secolo" egy su­galmazott cikkében, amelyet feltűnő helyen, római távirat formájában közöl, bejelenti, hogy Olaszország a balkán háborúban: is szö­vetségeseinek oldalán fog állani. , Hölgyek figyelmébe! t \Jan szerencsém szives tudomására adni a n. é. hölgyközönségnek, hogy az ŐSZI és TÉLI ffiO­DELLKALAPOK megérkeztek. Raktáron tartok elsőrendű, eredeti modellkalapokat. Alakitások gyorsan, pontosan és jutányos áron eszközöl­tetnek, valamint kalapformák külön és hozzávaló diszek is kaphatók. Berényi és Társa Takaréktár-utca 8. sz. alatt :: (Szeged-Csongrádi uj palota.) :: legolcsóbb beszerzési forrása Viederker Pál Szeged, Tisza L.-körut 87. Telefon 13-16. Kovácsszén és faszén napi áron kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents