Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-07 / 242. szám

Í«*rkcsztöség Kár&o-ittea 8. KtdeftBaHcámt 385. Eteres mám Éra 19 KB&r. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K I2-— negyedévre K fr— egy hónapra K 2*— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K 14.— negyedévre K T— egy hónapra K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-atca í Telefonszám: 81. Egyos szára ára 10 fillér. Sieged, 1915. IV. évfolyam 242. szám. Csütörtök, október 7. Eu 3 • Küszöbön áiS a hadüzenet. — Megdördüllek már a bolgár ágyuk. — A görög király Venizelosz Lugano, október 6. Az itteni lapok jelentik Pétervárról: Bulgária az orosz ultimátumra kedvezőtlen választ adott. A hadüzenet küszöbön áll. Szófia, október 6. Az eddigi szófiai német katonai attasé a frontra utazott. Utódja Lafíert attasé ma megérkezett. Genf, olkóber 6. iA Tribuna mai szalonikii jelentése szerint a várnai kikötőben a bolgár parti ütegek két orosz hajórajt tüzelés alatt tartanak, Bukarest, október 6. Nisböl és Szófiából érkezett jelentések szerint a szófiai szerb követ, Csolak-Antics dr. kormánya utasítására az egész követséggel elhagyta Szófiát. A szerb konzulátusok személyzete szintén elutazott Bulgáriából. Az elutazást hivatalosan még nem jelentették. Szófia, október 5. Bulgária válaszát az angol-francia-orosz ultimátumra ma délután átnyújtották. Délelőtt a bolgár kormány átnyújtotta a négyesszövetsóg képviselőinek ez utóbbiaknak a szeptember 14-én közölt javaslatokra adott válaszát. (M. T. I.) Fordulat Görögország magatartásában. A görög miniszterelnök lemondott. Páris, október 6. A Havas-ügynökségnek jelentik Athénből: A görög király kijelentette Venizelosz miniszterelnöknek, hogy nem követheti mindvégig a mostani kormány politikáját. Venizelosz átnyújtotta a királynak lemondási kérvényét. (M. T. I.) Athén, október 6. Venizelosz lemondásával, amelyről a király még nem döntött — bárha a döntés eredménye előrelátható — a görög helyzet szenzációs fordulatot nyert. Konstantin király és a vezérkar felfogása úgyszólván az utolsó pillanatban felülkerekedett, Venizelosz, aki elesküdött az antanthoz, elvesztette játszmáját. Görögország nem vállalkozik Belgium szerepére. Venizelosz lemondásának következményei egyelőre beláthatatlanok. Görögország veszedelmes helyzete. Bécs, október 6. Görögország állásfoglalásáról illetékes diplomáciai helyen, a Neue Freie Presse tudósítója a következő tájékozódást szerezte: Konstantin királynak megvan a maga politikai iránya és bizonyos, hogy nem fog Vcnizelosznak szabad kezet engedni és azt sem fogja tűrni, hogy a miniszterelnök ellentétes politikát kövessen. 'Lehetetlen, hogy Venizelosznak sikerüljön Görögországot az antant szolgálatába bocsájtani, viszont földrajzi fekvésénél líogva Görögország nagyon veszedelmes helyzetben van és nem képes Anglia és Franciaország katonai erejének ellenállani. Jegyzékváltás Venizelosz és a görög követ között. Lugano, október 6. Athénből táviratoz^ zák a Secoló-nak: A francia követ levele, a melyben hivatalosan bejelentette Venizelosznak a francia csapatok partraszáliitását, igy hangzik: . _ — Kormányom megbízásából van szerencsém kegyelmességednek tisztelettel tudomására hozni, Ihogy az első francia csapattestek Szaloniki elé érkeztek. Egyidejűleg közlöm, hogy Franciaország és Anglia, mint Szerbia szövetségesei, sereget küldenék Szerbia segítségére, hogy Szerbiával fentarthassák az összeköttetést. Mind a két nagyhatalom számit Görögországra, amely már több ízben bebizonyította barátságos .jóindulatát, 'hogy Szerbia érdekében, amelynek szintén szövetségese, a csapatok partraszáliitását nem fogja ellenezni. Venizelosz miniszterelnök igy válaszolt: — Van szerencsém tudatni, ihogy a királyi görög kormány, amely az európai háborúban semleges állást foglal el, a megkezdett katonai intézkedéseket nem veheti jóváhagyó tudomásul és hogy azok annál .súlyosabb csapást mérnek Görögország semlegességére, mert egyidejűleg két hadviselő nagyhatalom részéről indulnak. A királyi kormány kötelességének tartja ilyen, körülmények között, ihogy tiltakozzék idegen csapatoknak görög területen való átvonulása ellen. Az a körülmény, hogy ezek a csapatok kizárólag Szerbia támogatására vannak szánva, semmi tekintetben sem dönthetik meg a királyi görög kormány jogi álláspontját, mert balkán szempontból Görögország semlegességét a casus foederis beállta előtt ugyanaz a veszedelem érheti, amely most Szerbiát fe~ nyegeti és amely arra vezetett, hogy .most nemzetközi csapatok kénytelenek segítségére sietni. Románia semleges marad — Bratianu felelete a szerb követnek. — Bukarest, október 6. Marinkovics bukaresti szerb követ, mint az Adeverul jelenti, kormánya megbízásából megkérdezte Bratianu miniszterelnököt, hogy a román kormány milyen magatartást fog Bulgária dolgában követni. Bratianu miniszterelnök azt felelte, hogy Románia jónak látja, hogy semlegességét megőrizze. Ugyancsak az Adeverul szerint az antant-hatalmak egy diplomatája kijelentette, hogy Bratianu miniszterelnök a Szerbia érdekében való intervenciót viszszautasitja. (Bud. Tud.) á A román kormány a háborús párt ellen. Bukarest, október 6. A kormány erélyes intézkedéseket foganatosít az lakcionisták ellen és mindent meg fog tenni a semlegesség megvédése érdekében. A '.ruszaíilek ugyanis a kormánytól a mozgósítást követelték, de a román hivatalos 'körök nem voltak hajlandók kalandorpolitikát űzni. Amikor az elutasitásról értesültek az akcio-nisták, a kormányt, majd a királyt támadták. Most pedig még tovább mennek, egyenesen országos akciót akarnak indítani a mozgósítás érdekében. A román hivatalos lap, a „Viitorul", a legélesebb hangon foglal állást az akcionisták ellen és bejelenti, hogy a kormány erős kézzel meg fog akadályozni minden zavargást.