Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-30 / 262. szám

Szeged, 1915. október 30, DÉLMAGYARORSZÁG Nem alakul meg a szegedi élelmezési szövetkezet. (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlés tudvalevőleg beható, sokszor szenvedélyes közbeszól ásóikkal fűszerezett vita után agv határozott, 'hogy a drágaságon a többi között azzal is segíteni kíván, Ihogy élelmicikkek beszerzésére alkalmi egyesülésit létesít, amelyhez a váro-s .a Baok-féle őrlési dijakból .nyert lOO.OOz koronával, nagyobb vállalatok és. cégek szintén 100.000 koronával járulnának. A közgyűlési határozatnak ezt a résziét dr. Turóczy Mihály, tiszti főügyész iraegfelebbezte, a polgármester pedig az élelmezési szövetkezet ügyében, pénteken délutánra bizottságot hívott egybe. Mindezeken kívül eddig az történt a szövetkezet létesítéséért, hogy a városi hozzájárulás biztosítására nem .sikerült 'a hatóságot megnyerni, Back Bernát — amint a mai ülésen kijelentette, — más 'Célra szánta ezt az összeget, .magánosok pedig mintegy 50.000 koronát ajánlanak fel. A pénteken délután tartott bizottsági ülésen az a vélemény nyert többséget, hogy a szövetkezetet nem kell megalakítani, mert: máshol sem -léhet olcsóbban vásárolni, -mint Szegeden, ez a mozgalom megkésett, a szövetkezet csak ráfizetéssel tud -majd dolgozni, a -legtöbb élelmicikket beszerezte ed-dig is a hatóság, amely a jövőben más élelmicikkeket is fog vásárolni. ,Nam kezdünk vitát most már ezekkel az érvekkél. hiszen, a bizottság ahelyett, Ihogy a közgyűlési határozatának szerzett volna érvényt, azzal a szembehelyezkedett. De hangsúlyoznunk kell, hogy a közgyűlés módot adott arra, hogy a helyzet javítása megkiséreltessék. a hatóság nagy gonddal és felelősséggel járó munkájához munkatársakat kapjon-. A -bizottság ugy találta, hogy mindezekre nincs szü-kség. A határozat az lett, hogy a hatóság, az eddigieken felül más élelmi -cikkeket is- be fog szerezni és bevásárlásainál szakemberek tanácsát és- közreműködését fogja- kérni. Dr. Somogyi Szilveszter -miután ismertette -a közgyűlés határozatát, mely a kereskedelmi •szövetkezetről szól, a szövetkezet megalkotásának -módjait fejtegette. A polgármester elmondta, ihogy ,a pénzintézetek nem akarnak az alakulásiban részt v-enni -s ezért a szükséges tőiké felét a város adja a Back-féle őrlési dijakból, másik felét a közönségnek kell összehozni. Százezer koronával indulna a szövette izet, melyben minden ezer korona egy szavazati joggal bírna az alakuló közgyűlésen. Ennek a szövetkezetnek nem lehetne az a oélj.a, mint más kereskedelmi , szövetkezeteknek, melyek csak a saját tagjaik érdekeit tartják szem előtt, hanem altruisztikus alapon kell állania, •mely a város egész közönségének érdekeit szolgálja. Wimmer Fülöp: A tőke beszerzését illetőleg nem látja be, hogy a város miért csak felét adja az .alaptőkének. Azt gondolja, hogy a város az egész 80.000 koronát megadhatná. Azonban, ha a város ebbe belemenne, mégis kény telen azt mondani, liogy a szövetkezet már elkésett. Szeptember -elején, makor előhozták, egész más volt a helyzet, mig most novemberben már egészen más viszonyok vannak. A lisztszükis-églet már fedezve van, fát. nem lehet olcsón szerezni, zsir beszerzésére már intézkedett a város, tehát a szövetkezet feladatainak egy része elkésett, más része teljesedésbe ment. Dr. Somogyi Szilveszter kijelenti, hogy a szövetkezet a közelgő télre már hat hónappal megkésett, azonban a jövőről kell gondoskodni. Felsorolja, hogy Szegednek egy napon 25 vaggon 'fára van szükségé, húsról, zsírról gondoskodott a város, sertésekre most alkuszik, a tej kérdése neJhezen oldlható meg, mert ez kiesik a hatóság kezéből. A szövetkezetnél csak az lehet vitás, hogy a 100.000 korona alaptőke elég lesz-e akkor, mikor a város naponta 150.000 koronát eszik meg. Balogh Károly pénzügyi tanácsos szerint a 80.000 korona fölött nem lehet rendelkezni, inert még el sem fogadta a város. Pásztor József: Bizonyos, hogy nem fogja visszautasítani. Balogh Károly: Ezt nem tudom. De most egy oly szerencsétlen áramlat van, liogy még •ez is lehetséges. Ajánlja, liogy a szövetkezet alaptőkéjét 100 koronás részjegyekből hozzák össze s minden polgár jegyezzen, akinek kereseti adója legalább 500 korona. Holtzer Emil elkésettnek tartja az akciót s azt hiszi, hogy ez semmiféle előnyt nem nyújt a közönségnek, mert most mindenütt egyforma árak vannak. Weiner Miksa szintén feleslegesnek tartja a szövetkezetet, mivel ugy látja, hogy a város elég élelmiszert tud beszerezni. Pásztor József arra Ihivja fél a bizottság figyelmét, hogy -a háború legalább még néhány hónapig el fog tartani, azután jön a béketárgyalás és hosszú ideig tart a leszerelés is, mely után imóg egy-két évig nem szűnik a drágaság. A háború után egy ideig a külföld meg elzárva fogja tartani határait, s még néhány keserves év következik. A szomszédban is több helység van, -ahol sok mindent lelie-t olcsó áron kapui. Hivatkozik a. bizottság néhány tagjára, akik munkásaikat olcsón látják el élelmiszerekkel. Ha ők tudnak olcsóbban vásárolni, tudhat a szövetkezet is. A közgyűlés elhatározta ,a szövetkezet alakítását .s a bizottságnak joga van olyan javaslatot tenni, hogy a szövetkezet ma neim segítene, ő azonban ilyen javaslattal nem lépne elő. Csak egy 'kérdés van. Van-e mód ezt olyan keretek -között megalakítani, hogy a jövőben ki tudja elégíteni azokat a reményeket, melyeket a közönség hozzá fűz. Dr. Krausz Józ-s-ef: A piacon most némi megkönnyebbülést lát, de nem hiszi, hogy ez sokáig tartson. Gondoskodni keli .arról, hogy a város tömegesen kapjon árut, főleg burgonyát, zöldségfélét és hüvelyeseket, A. szövetkezeti módszert -ajánlja elfogadásra. Weiner Miksa: Arra az esetre, ha a szövetkezet nem jönne létre, ajánlja, hogy kereskedelmi bizottságot .alakítsanak -s a város ennek mégha,Ugatásával -eszközölne -nagyobb bevásárlás okat, Bach Bernát: Miikor a városnak a szóban forgó összeget felajánlotta, .az -in-gyen kenyérre gondolt, Most neim bánja, ha az egész pénzen élelmiszereket veszn-ek s -azokat ingyen kiosztják, de ezt a pénzt kockára tenni nem szeretné. Dr. Somogyi -Szilveszter: Ennék nagy kihatása lenne a piacra d-s. Aczél Géza szólalt még fel a szövetkezet .ellen, melyet most feleslegesnek és elkésettnek tart. Végül -a bizottság ugy határozott, hogy mellőzi a kereskedelmi szövetkezet, alakítását, •ellenben javasolja, hogy vásároljon a város a .legfőbb élelmi cikkekből üzleti merészséggel s .e vásárlásai -előtt kérje Iki a -szakférfiaki tanáesát. és közreműködését. Belvárosi Kávéház Elsőrendű kiszolgálás. . — Jó kávéházi italok. — Reggeli és uzsonna kávé. Szives pártfogást kér Radó Ignác, kávés. Atser-fény világítási- és jőkar&sntartási vállalat ;nf§i, taíti U)os-ssgár8t L Csillárok, gérfőzők és gsindennensü gázistszervss lé&í dkkek raktára u Tetetems 483. Telelőm s 4$S, HÍREK oooo A törö-k Vörös Félhold képeslevelezöiapjalt 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) A beszállásolási költségek és a szállítók. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapja -mai számában aposztrofálni tetszett a legutóbbi közgyűlésiem tett az>on kijelentésemért, Ihogy a 'háborúból egyik ember ugy veszi ki a részét, hogy a harctéren. van, a másik meg ugy, hogy szállít. Méltóztassék .megengedni, hogy röviden kimagyarázzam magamat. Az 1879. XXXVI. 'törvénycikk értelmében a katonai beszállásolás a iházbirtökot terheli-. Hát ez természetes, mert a katonákat házakban lelhet csak elszállásolni, de az 1879. XXXVII. törvénycikk felhatalmazza a törvényhatóságokat, hogy a 'katonai beszállásolás költségeinek ,a fedezésére pótadót vethessenek ki, .melyből a háztulajdonosokat az igénybe vett helyiségekért kárpótolni kell. Ehhez a pót a dőli oz 'legalább V8, de .legalább V« arányban a háztulajdonosok kötelesek hozzájárulni. Ezeket a kiadásokat a város eddig a lakrésza-dóból fedezte. Normális időben futotta is ebből bőven', de a felesleget n-em tették félre a szűk esztendőkre s most, hogy a háború miatt -ezek a költségek felszaporodtak, hiányzik rá 'a fedezet. Pótadót nem mernek kivetni rá, mert ezlzeli az 50%-o-s póta-dó 60%-ra emelkednék, ráhárítják tehát ezt a terhet nem is az összes, hanem csak a belvárosi háztulajdonos-okra. Ezt tartom éni igazságtalannak, ez ellen tiltakoztam én a közgyűlésen, amiért azután Botor bizottsági tag ur Tnegfeckélztetett. Azt mondta, hogy most háború vari, ebből hazafias kötelessége mindenkinek .kivenni a maga részét. Én ezt teljes egészé-ben. aláírom, de csodálkozom azon-, hogy miért vonakodnak a nem háztulajdonosok ezt a kínálkozó alkalmat felhasználni arra, 'hogy ehhez a hazafias közteherviseléshez a törvény által előirt arányban szintén iho-zzájáruljanak. Soha sem húzódoztam 'sem békében, sem a háborúban polgári kötelességeim teljesítésétől!. Családom mindem férfitagja a háború kezdete óta ott vau a harctéren, magam is, bár nyugalomban voltam, alz els-á perctől fogva hadi egészségügyi szolgálatban állok minden dij nélkül. Joggal mondhatom hát, hogy kivettem a részem a hazafias kötelesség teljesítéséből. 'Nem akarom én azokat, akjik a .(hadseregnek 'szállítanak, lebecsülni, -mert hiszen aki tisztességesen szállít, nagyobb szolgálatot tesz, mint mi, orvosok, mert orvosi Segítség nélkül meg van a katonaság nagy többsége, a-ruhára és élelmiszerre azonban valamennyien rásizoru-lnak. Szeged, 1915. október 29. Tisztelettel1 Dr. Kovács József. — A Back-féle őrlési jutalék. A Back-féle őrlési jutalék teljes elszámolása rövidesen megtörténik. A város Back Bernát nemes -ajánlata folytán mintegy 117.000 koronához