Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-03 / 239. szám

Szeged, 1915. október 1. DÉLMAG YÁR ORSZÁG 5 azoknak a kezéből, akik nem a mi köreink intenciói szerint kívánnak irányítani. Én: Ha jól tudom, már nem is tartozik — lakóihelye szerint — a város kötelékébe. Ő: Én odatartozom, ahol vagyok. Most itt vagyok, itt lakom, tehát ide tartozom. Itt bogozom a szálakat, itt óhajtom érvényesíteni az akaratomat és itt várom törekvésem kialakulását. Én: Talán harc, még hozzá ebben -a háborús világban? Ö: Nem harc, csak célunk elérése. Ez mindenek előtt! Nem lehet ölbe tett kézzel eltűrni, hogy a rokont nem választották meg. Miért /tették, mondja, miért? Ha nem tetszik, most csönd van, halálos -csönd és én a -háború szenvedő alakjainak élek. Én: De hiszen még megválaszthatják. Ö: Meg is választják, de ez nem elég. Előbb, kellett volna, mindjárt, akkor, amikor én akartam és amikor reméltem. Én: Kár lenne a háborus-békét megbolygatni. Ő: Tudhatná, kár haszonnal j-ár. Mo.st már különben is minden, késő. A jelszót kiadtam, az irányt megjelöltem és minden tétovázás nélkül: előre! Ha maga gazdálkodó ember lenne, ugy-e bizony, a maga nyájának a pásztorát nem én választhatnám, hanem maga.. Nos hát, maga se válassza az én nyájam pá-sztorát. Én: De hiszen magának sínes nyája. Ö: Ne nyájaskodjék! Engem nem lehet eltéríteni a szándékomtól. Én, én vagyok és ugy lészen minden, .ahogyan .én akarom. Én: Schwartze Magda is azt mondta és még sem lett minden ugy, ahogy ő akarta. Ő: Én nem vagyok Schw.artz. És minden ugy lesz, ahogy én akarom. Mé-g nem ismernek teljesen, de ha -nagyon akarják, hát megismerhetnek. Én azon az uton, amelyen haladni akarok, meg nem állok és érvényesíteni tudom és fogom az akaratomat. Én: De ugy-e, nem lesz progrom?... (A választ be sem várva, gyorsan el.) <5iai>anBaaa!iBBBSBxaEiMnsBH!iasnani!ii9g!iaaaasas9BB9BBa> HIREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezőlapjaít 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) Csend. A csend most olyan, mint egy halott herceg Diszkrét és finom és halkult mosolya: Régi és örök. Kis kegyes mostoha, — Még tiktakja sincs, csak múlnak a percek. A csend most oly Mis és messzi merengő. Minden perce kín, — nincs benne gyönyör, — A háború halk és bus árnya gyötör! ... Ugy szól a csend most, mint halotti csengő. A csendben mostan a vértanuk járnak, Elhullt ifjak, kik uj életre várnak És parázs szemekkel néznek egyre, — engem! Bus kis szobámra most bénult csend borul S az árnyban halkan egy zöld sir domborul: — Hahó! Nemsokára örök lesz a csendem! Sípos János. — A harmadik hadikölcsönre 18 millió koronát jegyeztek már. Budapestről jelentik: Még meg sem jelenteik a harmadik 'hadikölJgazgató : VAS SÁNDOR. Telefon 11-S5. Vasárnap, október i?é 3-án A eBső m B a at s p a h esa e a Aktuális színjáték 4 felvonásban. Mesteri film i Valamint az oj kísérő műsor!. u. 2 órától égieS 12 é csőn ailái-rás-ai felhívásai, máris tömegesen- jelentkeznek a bankoknál az egyes, aláírók. Az első között van Csernoch János -bibo-rosi -hercegprímás, aki- a m-aga részére másfél millió és az esztergomi káptalan -részére három cs fél millió koronát jegyz-ett a Leszámítoló Bank utján. Ugyanitt jegyzett Hornig -Károly veszprémi püspök a maga -részére egy millió és a káptalan részér-e két millió ko-ronát. Jó példával jár elől- az Országos Központi hitelszövetkezet is, amely az első két kölcsönre összesen öt -millió, ezúttal pedig tiz millió koronát, összesen tehát tizenöt millió koronát jegyzett a három hadikölcsönre. — A rokkant katonákért. Hétfőn, a király születése napján, délután 3 óraikor hangversenyt rendeznek a Korzó-moziban a rokkant katonáknak a — rokkant katonákért. A dolgot ugy tervezik, hogy a nézőtéren 400 rokkant katonát helyeznek el, a többi hely a közönség rendelkezésére áll, jegyét mindenki tetszés szerinti összeggel válthatja meg. Az idea tetszetős, sőt szép. Azt szeretnők azonban látni, ha több rendszer jelentkeznék az ilyen jótékony céln hangversenyek rendezésében és ha a rendezők azon lennének, hogy a közönség lelkesedése el ne lankadjon. — A tengeri maximális ára Szegeden. Kaptuk a következő soro-kat: A „Dél-magyarszág" tekintetes Szerkesztőségének. Helyben. Néhány napja már, hogy megjelent a kormányrendelet, amely a 'tengeri legmagasabb árát 26, illetőleg 28 koronában állapítja meg. Szegeden azonban, a tenged ára ma is 38 -korona. Ebben az árban, kapható a búzapiacon is, olcsóbban nem; üzletekben még drágább. Tisztelettel: kérdezem, ki ellenőrzi itt a kormány rendeletek .végrehajtását? Miért nincs a rend őrség utasítva, hogy a megállapított áron eladók és vevők ellen tett fely'efenté'seket mint indokoltakat 'elfogadja? A -búzapiaci rendőr a tengeri árraegállapitását „Csak az újságban olvasta." Tisztelettel kérem ezt a közérdekű dolgot ,b. lapjában szóvá tenni. — Kiváló tisztelettel: Temérdek Gyula, postaiéi-ügyelő. — Lovassági népfölkelők kiképzése tartalékos tisztekké. A Külügy-Hadügy irja : A hadügyminisztérium legutóbb elrendelte, -hogy a lovasságnak átutalt, egyévi önkéntességi jelvény viselésére feljogosított népfölkelők, ha saját, harci szolgálatra .alkalmas és előir-ás szerint felnyergelt -hátaslovat -hoznak .magukkal, csakúgy, mint az egyévi önkéntesek, tartalékos tiszti kiképzésben fognak részesülni. Ha az ily népfölkelők nem rendelkeznek saját lóval és felszereléssel, ugy az illetőket a lakóihelyük szerint illetékes gyalogezredhez helyezik át. — Egy pár virsli Azt meg méltózt tik engedni, hogy a virsli szerény étel. Akkor is, ha villásreggelire eszik, -akkor is, ha ebédre vagy vacsorára veszik — húsnak és főzeléknek egyszerre. Ki gondolt volna arra, -hogy a nyilvánosság asztalára virslit is kénytelenek leszünk fölszervirozni. Pedig kénytelenek vagyunk. Szombaton megjelent a szerkesztőségben egy iparosforniáju emlber és a többi között ezeket mondta: — Nagy hálával vagyunk mindazoknak, akik a közönséget az élelmiszeruzsorások ellen meg akarják védeni. Azok, akik ugy találják, Ihogy nincs elég drágaság, hallgassák meg a szegény embert. Húst nem ehetünk. Annyi pénzünk nincs. Egy pár virsli 17 krajcár... Ennél a mondatnál álljunk meg. Egy pár virsli 17 krajcár, 34 fillér. Akárhogy cserélgeti az ember, drága, rettenetesen drága. A .szegény