Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-30 / 262. szám

0 DÉLMAGYARÖRJ3ZÁG Szeged, 1915. október 30. festett magának az antant segítségéről. A szerbeknek nem marad más hátra, minthogy nyugat felé vonuljanak. A Monasztiron keresztül való visszavonulás a szerb seregek teljes katasztrófáját jelentené. Valószínűleg ugy tervezik, hogy a szerb fővárost egyelőre Durazzába teszik át és ide koncentrálják a csapatokat, azonban ez a hely sem lesz tartható és akkor a szerbek ez idő szerinti tervek szerint Cetinjét teszik meg ideiglenesen Szerbia fővárosának. A szerbek (Albániába való visszavonulásukat a legnagyobb rendben óhajtják végrehajtani. Végül a görög katonai kritikus azt a tanácsot adja Szerbiának, hogyűz utolsó pillanatban kössön békét a központi hatalmakkal, nehogy az orosz rablópolitikának teljesen áldozatául essék, Lemond a román belügyminiszter. Bukarest, október 29. Politikai körökben rövid idő óta egész biztosan tudni vélik, miszerint Mortzun Vasi'le belügyminiszter a legközelebbi napokban lemond állásáról és utódja a képviselőház jelenlegi elnöke, Ferechiüe Mihály lesz. Costlneseu Bmil pénzügyminiszter és Mortzun belügyiminiszter között már hosszabb idő óta viszálykodások folynak a külpolitika iránya miatt, mert Coistinéscu szenvedélyes hive az antantnak, mig Mortzun meg van győződve a központi hatalmak végleges győzelméről. A két miniszter között a minisztertanácson, is több ízben került sor heves összetűzésre. Görögország semleges marad, ha az antant nem sérti meg szuverénitását. Athén október 29. (Kedden vált ismereretesé görög fővárosban, hogy Zaimisz miniszterelnök és külügyminiszter az angol és orosz demaréhe-ra válaszolva, ujabb és határozat formában megismételte, hogy Görögország okvetlenül semleges maracl a háború végéig s a négyes szövetséggel szemben jóindulatú, fegyveres semlegességet tanúsít mindadriig, amig az antant Görögországnak, mint független államnak szuverén jogait respektálja. Ez a: határozat és minden kétséget kizáró válasz nagy feltűnést okozott Athénben, mert Görögország, végleges dönétését látták benne. A kormány határozatának jelentőségét még fokozta az, hogy ugyanozan a napon a görög vezérkar elhatározta, hogy székhelyét Szalonikiba teszi át. A döntés mindenütt megnyugvást, sőt bizonyos mértékben megkönnyebbülést keltett, -mert annak a jelét látták benne, bogy a kormány el van szánva arra, hogy az ország szuverénitásának további megsértését nem fogja eltűrni. A kamara több katonai természetül törvényjavaslatot 'sziavazott meg, amelyeihez a Vernizelosz-párti képviselők is hozzájárultak. A pártok között való súrlódás mindinkább megszűnik s ma minden kétségen felül megállapítható, hogy az egész ország támogatja a kormányt törekvésében. A sajtó is. mindinkább 'az antant ellen fordul, amelynek javaslatait üres Ígéreteknek mondja, fenyegetéseivel szemben pedig egyhangúan követeli, hogy a kormány az állam méltóságának minden eszközzel szerezzen érvényt. 'saaii>iraii«iu>9MaBiia»iiinaE,Mas9is»)>9s«.'/iiit;v Adakozzunk a rokkantaknak és a világtalan katonáknak! aMa»*«a*aaaaa*aaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaa*s.jaafcs** Elcsöndesedett az orosz harctér. Berlin, október 29. A nagy főhadiszállás jelenti:A keleti hadszíntéren a helyzet mindenütt változatlan. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Budapest, október 29. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az orosz hadszintéren ujabb esemény nem történt. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Akna- és kézigránát-harc nyugaton. Berlin, október 29. A nagy főhadiszállás jelenti: A nyugati hadszintéren egyes pontjain élénk tüzérségi tevékenység akna és kézigránátharc volt. Lényeges esemény nem történt. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Poincaré és Tiíioni tanácskozása. Genf, október 28. Tiltom olasz .'nagykövet tegnap az Elyséeben tanácskozott Poincaré kötársasági elnökkel. (M. T. I.) RusszoiiS politikusok a román királynál. Bukarest, október 29. A király fogadta Filipescu Miklóst és Take Jones out /egy-egy óráig tartó külön kihallgatáson. Mindketten vasárnap délután akartak a király elé jutni, aki azonban nem volt palotájában. Hétfőn a király szárn.yesegédét elkiildötte Filipeseuhoz és Take Jonescuhoz és közölte velük, hogy a király fogadja őket. Később a király Bratianu /miniszterelnökkel és Costlnescu pénzügyminiszterrel tanácskozott, majd fogadta Istrati /egyetemi tanárt és Cantacuzenu Mihály volt igazságügyminisztert, akik szintén az Unlo Ligához tartoznak és; ugyanolyan értelemben beszéltek a király előtt, mint Take Jonescu. A Roumaine, Take Jonescu lapja, nagy megelégedéssel konstatálja, hogy a király több oroszbarát politikust kért magához külön kihallgatásra. Take Jonescu és Filipescut a király rövid idő alatt harmadszor rendelte magához, hogy véleményüket meghallgassa. A Roumaine /ennek kapcsán /megemlékezik a kormány változásról szóló hírekről és azt írja, ihogy Románia ma mindentől távolabb áll, mint Carp Péter kormányától. Bratianu a királynál való megjelenése után Take Jonesouval és Filipescuval érintkezést keresett, hogy együttes tanácskozáson foglalkozhassanak Románia teendőivel. Az olasz minisztertanács a balkáni helyzetről. Luganö, október 29. A legutóbbi római jelentések szerint a hadügyminiszter a minisztertanács tegnapi ülésén az arcvonalon való helyzetet kitűnőnek mondotta. Előhalad á:su;nk — mondta — jelentékeny. (Sonnino /külügyminiszter jelentést tett a balkáni helyzetről, amely ituikevéssé tisztázott, semhogy Olaszország részére tanácsos volna a várakozó maga/tartásból való kilépés. A külügyminiszter állítólag síkra lépett kezdetben a szövetségeseknél, (hogy 'Athánben és Bukarestben ujabb lépéseket ne tegyenek, mert ott ismét felléphet a semlegesség feladására való hajlandóság, mihelyt a hadibelyzet a főbb arcvonalakon kedvezőbben/ alakul, amire a legnagyobb erővel törekedni kell. A központi hatalmaknak a bolgárokkal való egyesülése, noha várták, /mély benyomást keltett és Itáliában elismerik, bogy ez súlyos csapás a négyesszövetségre. Göröigországria és Romániára vonatkozóan Sonnino kijelentette, hogy nincs ok arra a 'feltevésre, mintha ez a két állam meg akarná szüntetni semlegességét. Orosz csapatok felvonulása a román és besszarábiaí határon. Bukarest, október 29. G a! a cl; ól jelentik, 'hogy az oroszok lázasan dolgoznak a Románia felé eső határ megerősítésén. Izmait 'környékét és a iPruth völgyét erős orosz csapatok szállták meg. Róni orosz dunai városban két hadtestet vontak össze. (Szerdán nehéz 'tüzérség érkezett Rémbe. Stockholm, /október '29. iPétervárról jelentik: Több mint hatvanezer főből álló orosz sereget koncentráltaik' Odesszában és Besszarábiában. A szerbek reménye, Oroszországban. Bukarest, október 29. A Minerva jelenti: Szvilakosics szerb konzul, alki Tuíro-Severinben a szerb menekültek dolgát intézi, az újságíróknak kijelentette, hogy /Oroszország /mindenképen arra-törekszik, hogy Várnában és Burgaszban csapatokat szállítson partra. Török-bolgár operáció. Athén, október 29. Ideérkezett jelentések szerint a Rhodope-hegység szorosait török és bolgár erők egyiittesen- megszállták. (Rhodope az ókori Trákia /magas .hegysége, amely a mai Bulgáriáíhaii fekszik, Drinápolytól nyugatra számítva 70 kilométer.) A szerbeket Montenegrótól is elzárjuk. Lugano, október 29. A Stampa azt irja, hogy az ottani szerb katonai misszió egyik tisztje arra a nagy veszedelemre hivta fel a francia katonai és politikai körök figyelmét, amely Szerbiát a magyar és osztrák hadseregnek a bolgár hadsereggel a novibazári Szanásák környékén való esealeges össztalálkozása esetén fenyegeti. A bolgárok, mint ezt hivatalos jelentésük Is hangsúlyozza, a /mitrovica-nkacsaniiksi vasútvonalhoz (közelednek, a magyar és osztrák csapatok pedig Visegrádnál átlépték a szerb határt és a Szandsáh íelé nyomulnak előre.: ' A szerbek attól 'félnek, hogy <a bolgárok, magyarok és osztrákok a novibazári Szándsák környékén találkozhatnak és ezzel még annak a lehetőségét is elvágják, hogy a szerbek, ha szükség van erre, a Szandsákon út Montenegró íelé vonulhassanak vissza. Ha a két .hadseregnek sikerül a Montenegró felé vezető utak elzárása is, ugy Szerbiát a teljes körülzárás veszedelme fenyegeti