Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-24 / 257. szám

e DELM AG Y A KOKSZ Ab Szeged, 1915. október 24. (honvéd tisztviselők és tisztviselőjelölteik), ;a,kilk sebesülten vagy betegen a hadszíntérről a mö­göttes országrészekbe visszatérve, helyőrségi vagy tartalék-kórházakban, Vagy mag.ánápo­lásban, avagy egyébként szabadságon vannak, vgy mint könnyen sebesültek és lábbadozók a póttesteknél vagy más helyen szolgálatot tel­jesítenek ós akiknek állapotúik csak némileg is megengedi, az állomásparancsnofcságuál Sze­geden (Szenthúromság-utea 2. szám I. emelet) megtartandó állomásparancsnoksági kihallga­táson személyesen megjelenni kötelesek. Azon havidíjasok, akiknek állapota az állomáspa­rancsnokságnál való személyes megjetenésü­ke't kizárja, ezen körülményt honvéd (katonai) orvosi bizonyitvány előterjesztése mellett az állomásparancsnokságnak Írásban, vagy köz­vetítő személy utján bejelentik. A katolikus nőviédőegyesiület tiszti .kórházában, zsidó nő­égyletii, uj szegedi vöröskereszt egylet és a vá­rosi közkórházban lévő tisztek (tisztjelöltek) kihallgatása október 27-én, a többi kórházaik­ban, magánápolásban, pótteísteknél vagy más helyien levő tisztek (tisztjelöltek) kihallgatása pedig október 28-án, mind/két napon délután fél 4 órakor fogan-atosittatik. Megjegyezte! ik, hogy azok a tisztek (tisztjelöltek), akáiknek sza­badságolása a tiszti fölülvizsgáló bizottság határozata ala.pján történt, a szabadság tar­tama alatt orvosi megvizsgálás végett a ki­hallgatáson nem kötelesek megjelenni. Sávay Lajos százados, állomástiszt. — Pamut a főispáni hivatalban. Ujabb szállítmány érkezett a katona pamutból a fő­ispáni hivatalba és dacára annaík, hogy a most érkezett fonál tetemesen finomabb az előbbi szállítmányoknál, ennek a kitűnő minő­ségű fonálnak az ára is. csak 15 korona kilón­kint. Mindenkinek 'hazafias kötelessége e se­lyem finomságú gyapjufonálból legalább egy katonának meleg, téli ruhát kötni. Aki vásá­rolni akar pamutot, menjen- a főispáni hiva­taliba (Városiháza, I. emelet 18. szám), ahol a •hivatalos órák alatt készségesen szolgálnak ki mindenkit. — Az alagút. Jegyek előre válthatók naponta délelőtt 10—12, délután 3—10-ig a Korzó-mozi pénztáránál. A kellemetlenségek elkerülése vé­gett kéretik a nagy közönség, hogy jegyeit vi­gye el, mert fentartani ilyen tömeges elővétel­nél nem lehet. — Tanuljunk idegen nyelveket a Városi Nyelviskolában. Telefon 14—11. FROMMER, BROWNING, 1914. modelu steyer pisztolyok Sebők Mihálynál Szeged, Valéria tér kaphatók. •••••••••bhai»abbbaaaiiacammaa»amaabiiaa.«xaabbe JEGYEZZEN HADIKÖLCSÖNT! férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Telefon 854. Széchenyi-tér 17. Telefon 855. A Délmagyar ország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81, Beszélgessünk. (A kultur-paüotáöan vagyunk, ahol az elő­csarnokban van elhelyezve a Mionvód. Estére jár oiz idő, már kigyúltak a villanylángok, egy­két ember jön, vagy megy az előcsarnokon ke­resztül. Kellemes csönd.) A fa honvéd (meglátja, hogy besurranok az ajtón, fölém int a tiszta, becsületes szemé­vel): Jöjjön, csak jöjjön, alig várom már. Nem is tudom, hogy köszönjem meg a meg­becsülő látogatását. Én: Sose köszönje, drága vitézünk. Magam is szükségét éreztem, hogy szót váltsak magá­val. A magamfajta embernek jól esik, hia ilyen — száz halállal szembe állott — dicső hőssel elbeszélgethet. A fahonvéd: A százegyedik halál, bogy most itt tétlenül kell állnom. Nincs a vérünk­ben a pihenés, sehogy sem érzem itt jól ma­gam. Én: A nagy strapa után ráfér a nyugalom. A fahonvéd: A jó isten tudja, liogy rám fér-e? Jobban elfáradtam a gulibáibau, amikor állnom kellett a szii®bevepéseket, meg hallgat­nom, bogy minit szapulják egymást a testvé­reim. Én: Hallott-e valami ujabb históriát? A fahonvéd: Mindig kerül ilyen. (Egy kis szünet után megtöri a csöndet.) Azon gondol koztam, kedves, jó uraim, hogy egy pár tiz esztendővel ezelőtt milyen tanítók taníthatták a számtant ebben a má szép országunkban? Én: A kérdést nem értean. A fahonvéd: Egynémelyeknek a számolási tudományát én se igen értem. Pedig az uri népség bizonyosan tanult összeadni, kivonni, szorozni, osztani, honnan Vaníliáit mégis, liogy gyönge a számolási tudományuk? Én: Számolni csak tudnak, azt hiszem. Ha­nem az a baj, hogy elszámolni nem igen tud­nak. A fahonvéd: No, no, hát én is igy gondo­lom. Pedig volna miből elszámolni. Hisz' any­nyi mindent adtak azok, akikndk nagyobb a szivük, mint a pénztárcájuk. Mert azok adtak, uram. Tudjuk mi azt jól, akik mindien pillanat­ban az életünkkel fizethetünk az édes liaziáért. Én: Nem is felejtjük el solba. Számon tar­tunk mindent s majd ha vége lesz a véres idő­nek, beszélünk még egyetmásról. A fahonvéd: Most is lehet. Ment. sok min­den nincs ugy, ahogy lenni keltene. Teszem azt, sok a. jótékonyságiban utazó nagysága. Sokan szerepelnek, de oslak a tessék-lássék kedvéért, hogy forgalomban legyen a nevük, meg ha majd megkezdődik az ordó hullás, jus­son nekik is belőle. Én: Igaza van ,vitéz honvéd uram. Aat tar­tom én is, hogy azok gyakorolják istennek is tetsző módon a jótékonyságot, akik csöndben, minden feltűnés nélkül cselekszenek, csupán csak a szivükre hallgatva. Tudok én olyan asszonyokról is, akik esztendőnél régebben ápolják drága, véreinket, sebesült, beteg kato­náinkat, ellátják őket minden jóval, mosdat­ják. fiirösztii'k őket, de a nevűket nem szerepe! tetik az újságban. A fahonvéd: Van ilyen is, liogy áldja meg őket a jóságos isten! Az ilyeneknek a kezére, amikor hálásan csókoljuk, a boldogságunk könnyei hullnak. Ezek a kezek olyan áldottak, mint az édes anyánk keze. De tudunk olyanról is, amelyik nem simogat, hanem takargat. Hej, uram, sokat tapasztaltaim én ott a Szécthe. ínyi téren. Nem egyszer hallottam, amikor egymásra támadtak, hogy igy meg ugy, jó vol­na már elszámolni, nem kellene egyleti költ­ségen gumuiirádleren járni, meg mindig az újságokban szerepelni. Hát ugy van az, sok a Madonna-kép, de kevés a Madonna. Én: Volt olyan is, aki kiíratta magáról, bogy a pénztárnál Kucoráné ül. Olyan is akadt, aki elnöki mivoltára hivatkozva, foly­ton azt hangoztatta, hogy néki diiskreeionális jogai vannak. A fahonvéd: Mi a csuda lehet az a dislkre­cionális jog? Én: Nem csuda, hantím olyan képzelt jog, hogy azt tesz, a/miit jónak lát, mlás meg ne szóljon bele. A fahonvéd: Hát e bizony fura. Kevesen értünk hozzá. Azt se igen értjük, hogy mint is akadhatnák olyanok, akik jobban húznak az angolokhoz, mini a magyarokhoz. Én: Ilyen az intelligenciájuk. A fahonvéd: De uram, majd mit mondok az intelligenciájának. Ha a magyar levegőt szívja, hla magyar földben Itenmett, acélos bú­zából készült kenyeret eszik, magyar talajon keresett pénzből él valaki, az ide h.uzzon és ne szenvedjen angol mániában. Ha pedig talál­kozik olyan, akinek itt nem tetszik, hát föl is ut, le is nt, kívül 'tágasabb! Én: Mindannyiunk léikéből beszél, drága honvédünk. A fahonvéd (körül néz, látja, bogy zárni készülnek a helyiséget): Későre jár az idö, mindjárt válnunk kell. Még osak annyit, hogy nem Való iskolás gyerekeket rászoktatni a kol­dulásra. Ha igy haladunk, még megérjük, hogy az iskolákban külön tantárgy gyanánt adják majd elő a koklulástanlt. Én: Ebből azonban nem bukna meg egy diák sem. A fahonvéd (a kupolaterem elsötétül, a •szolga zárni készül a nagy ajtót): Nyugodal­mas jó éjszakát, uram. Én: Adjon isten mindenkinek, akik rende­sen elszámolnak... • VASS • mOZGÓ-SZI N HÁZ TELEFON 807. TELEFON 807. • Vasárnap, ok­tóber hó 24-én. • ü • a • H Bt B B B m a m Hazám. 5 Megkapó dráma a Kárpátok vé- | 5 res küzdelmeiből 3 felvonásban. | | Bátor leányok. Cow-boy dráma. H B • • • B B • H b Folytatólagos előadások 2 u órától. ?BliBMBBBIHI»HBaBHIBBBIIR£ Hölgyek figyelmébe! X7an szerencsém szives tudomására v adni a n. é. hölgyközönségnek, hogy az ŐSZI és TÉLI MO­DELLKALAPOK megérkeztek. Raktáron tartok elsőrendű, eredeti modellkalapokat. Alakitások gyorsan, pontosan és jutányos áron eszközöl­tetnek, valamint kalapformák külön és hozzávaló diszek is kaphatók Serényi és Társa Takaréktár-utea 8. sz. alatt :: (Szeged-Csongrádi uj palota.) ::

Next

/
Thumbnails
Contents