Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-21 / 254. szám

6 S zeged, 1915. október 21. bÉÍ/M A G Y A R ÓR SZÁG 1 Szegedi földművelő három vitézségi érme. (Saját tudósítónktól.) Tegnap délelőtt a zajos Kárász-utcán egy bicegő, sántikáló negyvenhatos közlegény állt meg -a villamos megálló előtt. Amint a köpenye félrehajtott, mellén bárom kitüntetés csillant meg: a nagy, a kis ezüst és a bronz vitézségi érem. Fölsegítem a közvitézt a villamosra s amig Rókus-állomásra érünk, elbeszéli a három kitüntetés történetét. Nagy Józsefnek hívják a bős katonát, magas, barna fin, szegedi földművelő. — Még a mnlt évben, szeptember 8-án történt — mondotta — mikor Galiciáhan, Komarn ón ál táboroztunk. Mi egy vasúti híd mellett voltunk, az oroszok lejjebb. Rohamot intéztünk ellenük s a gyalogságot kiverve árkaiból megpihentünk. De a pihenés nem tartott sokáig. Négy orosz gépfegyver igen erős tüzelést kezdett ellenünk s {közülünk, aki nem sebesült meg, az visszavonult. Én egyik bajtársammal előre rohantam, de nem sokáig. — Ezután én egy gránát-ütötto gödörbe bujtani. Ott vártain, míg beesteledik. A sötétben vigyázva kibújtam s akkor láttam, bogy épen az ellenséges tábor mellett vagyok. Valamivel odább négy gépfegyvert láttám 's a gépfegyveres orosz katonák egy kevéssel távolabb ,pihenteik. Nem teketóriáztam bizony sokáig, hanem hason csúszva oldalt megkerültem a négy gépfegyvert, hirtelen a muszkák közé lőttem, és a gépfegyveres kom-mán dán s mindjárt összeesett. Egy másik muszkát -a puslkaagygyal ütöttem le, egy harmadikat a bajonettal szurt-am át s -a többi öt orosz megadta mayát. A bős katona ezután a íklis ezüst vitézségi érem történetét! mondta -el: — A Kárpátokban voltunk -Sztropkónál. Február 4-én délután 4 órakor parane-sot kaptam, hogy négy társamat magáim mellé véve kémleljem ki ,a vidéket. — Aztán elmentünk és egy kis dombra másztunk töl, hogy szétnézzünk. A távolban mindjárt öt kozákot vettünk észre, kik lovaikon -lassan baladva a két front közt levő falu első házába tértek be. A lovakról mindjárt levették a nyerget és a hevedert. — A falu másik végén sok orosz táborozott s a négy társamnak ezért nem igen volt kedve tovább jönni. De mégis jöttek, mert nem akartak engem egyedül -hagyni. Miikor leértünk a faluba, két ember megkerülte -a csűrt és én a házalt, ugy hogy a kozákok nem menekülhettek. Fegyvereinket lövésre tartottuk s egy tótul beszélő katonánk rákiáltott a kozákokra, hogy adják meg magukait, Ezelk nem ell-enik-e-ztek, mert -az egyiket -képen vágtam s látta, -hogy nem tréfálok. Közülük négyet megkötöttünk, az ötödik vitte az öt -puskát és a lovakra felraktuk a többi holmit. Ezután visszatértünk a táborunkba, -ahol csakhamar megkaptam -a kitüntetést. — Három héttel később -megjött -a bronzérem is. Február 27-én köriillkeriitették -az egész Igazgató: VAS SÁNDOR. Teleton 11-85. Csütörtökön, október hó 21-én Peru Andra az uj mozicsillag bemutatkozása Regény a cirkusz életből 4 felvonásban. Harctéri felvételek. Valamint az uj kisérő műsor* Előadások 5, 7 és 9 órakor. zászlóaljunkat, de kitörtünk. Mikor -a faluba leértünk, a parancsnok ur kihirdette, hogy az ellenség telefondrótját -el -kell vágni s aki vállalkozik, az 60 koronát meg kitüntetést, k-ap. Én vállalkoztam s -a drótot bárom helyen el is vágtam. Két darab drótot a pipámra csavartam s visszatértein a táborba. Igy volt. A vitéz katona, aki ugy mondta el e hátborzongató történeteket, .mintha kukorica töréskor mesét mondana a hétfejű sárkányról, most lábbadozó. Nemrég gyógyult if-el egy sebéből s rövidesen újból visszatér a -frontra, de ezúttal változatosság kedvéért -az olaszok ellen fog harcolni. IS..a.BBB.B.aEB.B...BSaBB.......SBBBI<EB3.BC ........ HADIKÖLCSÖNT JEGYEZNI MINDENKINEK kötelessége ! .BüiBaiaaBaB.aBBieiis.aikBBseaxBSsaBSa&BaitiaBaBosaBSHsas. Görögország követi Bulgáriát. — A brassói német konzul nyilatkozata, — Brassó, október 20. Három Héttel ezelőtt a német kormány 'hivatalosan -közölte a hirt: •Brassóiban uj 'konzulátust álit föl, amelynek vezetésével Lerchen urat bízta -meg. A -Fő-tér 31. 'szárnu házában rendezték be az uj német főkonzulátus hivatalát. Előkelően berendezett szobában -fogad a -konzul. Hatalmas szőke, magas homlokú germán. — Azért küldött -ide kormányom, — mondja, — mert a budapesti képviselet kevésnek bizo-nyult a magyarországi német 'érdekek védelmére. Annyi érdek fiizi ma már hazámat Magyarországhoz, hogy szükségesnek látszott egy uj konzulátusnak a perifériákon való szervezése. Amióta Brassóban tartózkodom, rengeteg -munkám van s még vasárnap sem tud-tam pihenőt tartani. Brassó •ugyanis az ia hely, ahol a magyarországi és balkáni érdekeink találkoznak 's kapcsolódnak össze. Első néhány heti munkám ered-menye -után határozottan áili-t-hat-om, hogy Brassónál alkalmasabb helyet nem lehetett volna választani az uj konzulátus' székhelyéül. Aztán a balkáni helyzetről beszélt a konzul: — Az antant balkáni politikája teljesen csődöt mondott. Bulgária velünk harcol. Görögország és Románia pedig nem hajlandó az antant mellett kardot rántani. Németország mindent elkövetett, hogy az angol, francia és orosz diplomácia teljesen megbukjék ezen a mostani világversenyen. Sok reményünk van rá, hogy Görögország követni fogja Bulgáriát és megszakítja összeköttetését Szerbiával, -amii íren-dkü-vül fontos -érdeke volna. Szerbia sorsa el van intézve. -Románia végleg kitart -semlegessége mellett. Jöjjön el a lakodalmára ••• •