Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-21 / 254. szám

4 S zeged, 1915. október 21. bÉÍ/M A G Y A R ÓR SZÁG 1 felszökött az élelmicikkek ára. Vissza kelleti állítani ,a. maximális rendszert, most pedig nem hoznak be élelmicikkeket. Kétszáz piaci iizért eltiltottak .a piacitól, ez sem Fasznál t. Nagy baj, liogy a fogyasztóközönség teljes szervezetlenségben van. — Radikális megoldás volna — mondta dr. Szalay József — h-a a termelőkkel szemben jó magas áriáikat állapítanánk meg, azután elvennénk az árukat tőlük s azt a fogyasztóközön séghez juttatnánk, de oly módon, hogy utjai állnánk annak, hogy az élelmicikkek 8—10 kézen menjenek keresztül, A börzét okvetlenül meg kell akadályozni a hatóságnak, A kormány kötelessége, hogy a nemzetet nemcsak kifelé, hanem befelé is meg védelmezze, Szalay főkapitány hatásos, érvekben gazdag fejtegetéseit tetszéssel fogadta a bizottság. Varjassy Lajos örömmel látja, liogy Szeged is az árak maximálását és radikális módon a termékek kisajátítását óhajtja, mint Arad. Temesvár közélelmezése, Ezután dr. Radocsay László, Temesvár főjegyzője ismertette Temesvár kőzeteim ezésének nehézségeit. Azzal kezdte előadását, hogy Temesvárnak is ugyanazok a bajai, mint Szegednek és Aradnak. A hatósági hus'széknek árszabályozási feladata sikerült. A hatósági liusszékben egy koronával olcsóbban adják a has kilóját, mint a mészárosok. A vesepecsenye kilója ma 4 kor. 80 fillér Temesváron. — A sertéshús és zsir még szeptemberben is nagyon olcsó volt Temesváron. Később emelkedtek az árak. A tejellátás kitűnően megy. Huszonhat és huszonnyolc fillérért lehet ma a tej literjét vásárolni Temesváron. A piaci rendtartás ugyanolyan mint nálunk. A bajok, hiányok ugyanazok. A piaci árak azonban olcsóbbak, mint áradon. Ük is a rekvirálás mellett vannak. Az értekezleten végül elhatározták, hogy a kormánytól sürgősen kérik az élelmiszerek árainak maximálását és felhatalmazást kérnek az élelmiszerek rekvirál ására. A történelem országútja. — Szerbia rövid történeté. — A legborzalmasabb az'Oiknak a népeknek a sorsa, amelyeket az élet két különböző kulimra határszélein helyezett e'l. Ez volt a sorsa északon a lengyel, délen a szerb népnek. Lent a Száva vidékén előbb évszázadokon, át a görög lés. római kultúra, Bizáncz és Róma keresztezte egymást. Azok a népe'k, amelyek a Száva felső folyásánál helyezkedtek el, római papok utján vették fel a kereszténységet és az ő közvetítésükkel; a latin írást. A Száva alsó folyásánál^ és. a Karsztból ömlő mellékfolyóinál elhelyezkedett népeket pedig konstantinápolyi szerzetesek térítették a keresztény ,'hitre és tanították őket a görög betűkre. Ezen területen lakó népek azonban mind szlávok voltak és így a tulaj donképen egy nép, földrajzilag két kultura érdekszférájába jutott. De ez csak gyönge repedés ahhoz a szakadékhoz képest, amelyet a török hódító hadjáratok idézteik elő Kellet és Nyugat között. A törökök a Száva déli partján elterülő tartományokon négy évszázadig (1459—1809) uralkodtak és az ottlakóikat teljesen, eiszákitottáík a 'Nyugattól, minek következtében mintegy eltűntek a történelem színpadáról. A szerbek a török földesurak km,etjeivé lettek s csak népdalokban, hősi énekekben élt a rigómezei ősök emlékezete. Ennek hatása alatt alakult iki a szerb néplélek harciassá és romantikussá. Szerbia földjén az újkor kezdetétől fogva tombolt a )harc a Nyugat és az izlárn között. Hosszú évtizedekig a magyarok egymaguk vívták ezt a harcot s. igy el kellett bukriiok és a szent római birodalomtól kellett segítséget kérniük, ez pedig akkoriban az osztrák ház volt. 1526—1683-ig a törökök igy is mind előbbre nyomultak, egészen Bécs falai alá. A lengyelek hathatós támogatásával azonban itt vereséget szenvedtek. 1686Jbaii felszabadult a másfél évszázadig török uralom' alatt nyögött Buda, 1687-ben felszabadult ff orv át- és Szlavonország, 1697-ben pedig savoyai Jenő herceg zeutai győzelmei által Délmagyar ország. Egy ujabb török háborúban (1716—1718) megszabadult a török járom alól Magyarország többi része is, 1717. augusztus 16-án, — tehát százlkilencvennyolc évvel ezelőtt — pedig Jenő herceg! bevonult Belgrádba. Az 1718-iki pozsareváci béke alapján a török szultánnak le kellett mondania a Bánságról, az oláh földről és Szerbiának a Drina és Morava közti részéről. Ettől fogva Szerbia nyugati és Bosznia északi része huszonegy éven át Ausztriához tartozott. A belgrádi békében (1739. szeptember 18.) négy évig folytatott h.áboríu után , Szerbia, Bosznia és a 'Havasalföld ismét török uralom alá jutott. A Duna és a Száva ettől fogva szilárd határa Közép-Európának a Kelettel szemben. Csodálatosak a történelem1 fordulatai. A belgrádi béke után a szerbek csaknem másfél évszázadig sóvárogva néztek a szávántuti szabadító felé. Ha a földesúr, az aga, vagy bég, nagyon nyomta a szerb kmetet, akkor éjjel csónakkal menekült hozzátartozóival át a folyamon és a Szerémségben, a Bácskában vagy a Bánátban keresett uj hazát. Európának ezen tálán legtermékenyebb földrészei a végelbosszat nem érő török háborúk alatt kipusztultak és elnéptelenedtek. I. Lipót, III. Károly, Mária Terézia. II. József földet és különböző kedvezményeket adtak az áttelepedett szerbeknek. Messze földön telepeditek meg a szerbek Magyarországon, sőt magának Pestnek egyik külvárosa (a Rácváros) is szerbekkel népesedett meg. Maga az ipeki (Macedónia) patriarcha is Karlóczára tette át székhelyét. Fekete György (Karé Györgye), a most uralkodó szerb dinasztiának az ősapja, 1804ben élére állt a török földesurak elten lázadó szerb parasztoknak, akik 1806-ban ostrom alá fogták Belgrádot, amelynek janicsárjait lemészárolták. 1809. és 1810-ben minden irányból özönlöttek be a török csapatok, a melyek ellen a szerbek vitézül védekeztek, mig aztán a bukaresti békében (1812. május 2S.) némi engedményeket kaptak Konstantináp'0'lytól. Ámde már a következő évben bárom török hadsereg nyomult a Drinán és Moraván át szerb földre és 'Fekete György kénytélen volt magyar területre menekülni. Ót felváltotta Obrenovics Milos, aki 1815-ben, maga is paraszt, a parasztok élén a Macsvában nyert győzelme általi kivívta Szerbia függetlenségét. Miután a visszatérő Kara Györgye 1817. ju'lius 25-én orgyilkosságnak eseti áldozatul, Milost november 6-án Szerbia örökös fejedelmévé kiáltották ki. Azóta Szerbia független, de a két fejedelmi család versenyének is áldozata egyúttal. 1903. juniu'S 11-én az 1817-iiki orgyilkosság ellenjátéka játszódott te: az utolsó Obrenoviesot feleségével együtt az összeesküvők meggyilkolták. Amint az Obrenovtcsok mindig Ausztria-Magyarországra támaszkodtak, az ellencsalád Oroszország oltalma alá helyezte magát. Alig telt el egy hónap (iulius 15-én) a kiráíygyilkosság u'tán, Karagyorgyevics Pétert választotta meg a szerb népképviselet királyává. Amely napon a királvgvilkosság értelmi szerzője Szerbia vérrel bemocskolt trónjára lépett, attól kezdve rálépett ez a szerencsétlen ország arra a végzetes útra, amely a mostani katasztrófáihoz vezetett... Sok vért látott már az n város ott a Száva és Duna egvmásbáfo'lyásáná 1, várán pedig sokféle zászló lebegett már. Sok vért ivott 'Szerbia földiie. Népek, világhatalmak, különböző kuilt'urák keresztúti a s azért is szerencsétlen azi a nép, amely a történelem ez országútján építette fel viskóit. aasaasrshseoaabsabbbbbbabbbsniibbbbaaabebeasfflabbbsba ADAKOZZUNK A KATONÁK TÉLI RUHÁZATÁRA! BsaaisBsaEsiaaiaBasBBsnBaBBBaflBBBBEaBaHBaasBBBsaaBBsa A belgrádi közigazgatást harminckét községtanácsos vezeti. Újvidék, október 19. A belgrádi utcák nagyon lassan népeseidnek. A szerb fővárosért folyt harcok közben a lakosság tekintélyes része elmenekült a városból. Akik visszamaradtak öregek, asszonyok gyerekek, mind résztvettek az utcai harcokban, Jobbmódu polgári asszonyok temetései cak a napokban értek véget. Házak ablakaiból, pincék nyilasaiból repültek a golyók katonáink felé. De a lövészárkok szerb liősei közé is elegyültek .x nők s onnan is addig tüzeltek a közelgő ellenségre, mig az rajtuk nem ütött. A sötét éjszakában a véres tusába női sikolyok is beleszóltak. A tegnapi napig Belgrádnak mintegy 100 ezer lakosából 17,000 lélek jelentkezett a katonai parancsnokságnál. Annikor a szövetséges seregek elfoglalták Belgrádot s az utcai harcokat követő nap délelőttjén bevonult a parancsnokság: jelentkezett előtte harminckét belgrádi községtanácsos, akiket a szerb seregek parancsnoksága a város érdekeinek képviseletére hagyott háti-a. A fiatal, intelligens harminckét ur annak rendje és módja szerint .redingóhan megjelent a városparancsnok előtt és bejelentette megbízatását. A köaségtanácsosok udvarias fogadtatásban részesülték. Előadták a község,tanácsosok, hogy .a szerb főváros polgári értékei .felett kívánnak őrködni s feltétlen elhatározásuk, hogy a közigazgatás intézésében a katonai hatóságokkal a legteljesebb harmóniát tartsák fenn. A város 'katonai kommandója meg is bizta a szerb községtanácsosokat a közigazgatás intézésével. 'A közigazgatás éléré Egger századost, a Politische gruppé volt parancsnokát nevezte ki. A polgári lakosság most! már kezd visszatérni. Az utcáik, bár nagyon lassan, népesednek. Déltájt egy kis Ikorzó is van. De még a városba hallani az Avala-hegy felől ,a harcok ágyuszavát, a Sül UH H. SZEGED, Köicsey-utca 11. sz., mint hivatalos aláírási hely elfogad jegyzéseket a lll-ik kibocsátású KVfi II ÍM eredeti feltételek mellett, és a jegyzések megkönnyítésére igen előnyös előleget folyósit. Belvárosi Kávéház Elsőrendű kiszolgálás. — Jó kávéházi italok. — Reggeli és uzsonna kávé. Szíves pártfogást kér Radó Ignác, kávés. DIVATOS férfi-, fiu- és női öltönyök, kalapok, sapkák stb. rendkívüli olcsón szerezhetők be KREMER légnél, Kossuth Dalos-sugárul 8. lelefon 773.