Délmagyarország, 1915. október (4. évfolyam, 237-263. szám)

1915-10-17 / 251. szám

Szeged, 1915. október 17. DÉLMAGYAROKSZAÖ 3 Ét Ml Mm Olami 1111IM MM liii li i if-siri sirii igeizM. Lugano, október 16. Tegnap érkezett meg Rómából — irja a Berliner Tageblatt levele­zője — a bolgár (követség Luganóba. Ma be­szélgetésit folytattam Kermecsieff követségi tanácsossal, akinek nagy része van abban, hogy Bulgária csatlakozott a központi hatal­makhoz. Mindenekelőtt sajnálkozott -Bulgá­riának 'Olaszországgal való szakítása fölött, ment Olaszország iránt Bulgária mindig nagy rokonszenvvel és megértéssel viseltetett. Ám­de az ország érdekei nagyobbak, mint a ro­konszenv. — Olaszországnak tulaj donképen 'hálás­nak kellene lennie, — mindotta Kermecsieff, — amiért mi most Szerbia ellen- megyünk, mert talán már közel van az az idő, amikor Olaszországnak is Szerbia ellen kell menni. A Dumzzó-affér óta a római politikai körökben ez nyílt titok. Ha Olaszország az antanttal való szövetsége /révén most nem volna Szer­biához kötv-e, az ellentét azóta már bizonyára szakítássá érlelődött volna. Ez a szakítás a jövőnek van fentartva, amit ma Rómában mindenki, aki politikailag gondolkozik, rémül­ten lát be. — Olaszország részt fog-e venni a Bal­kán expedícióban? — tudakoltam1. — Amennyire én tudom, nem. Az olasz nép határozottan ellene van. — És Albánia? — /Rómában- azt beszélték, de ennek iga­záról nem tudok kezeskedni, 'hogy Olaszor­szág negy venezer embert küldött át Valonába Cadorna intelme ellenére. — /Hogy fog viselked/ni Bulgária az oro­szokkal szemben, 'ha azok akcióba lépnek? — Ha Oroszország megtámad bennün­ket, egyetlenegy bolgár sem fog megfeled­kezni kötelességéről. Bulgáriában kétféle oroszbarátság van: nemzeti és politikai. Az első bizonyos szláv rokonszenv, amely azon­ban 'nem jő tekintetbe, miután ,a második oroszbarátság: a politikai, már rég átválto­zott oroszgyülöletté. Oka ennek Hartwig szerb politikája, amely arra törekedett, ihogy Bulgária, amely mindig rokonszenvezett Ausztria-Magyarországagt lis, szétzuzass'-éjk és elnycimassé'k, eltenben Szerbiát a mi bő­rünkre akarta nagygyá tenni. Ezzel a politi­kájával Oroszország az egész bolgár népet felülről le a közönséges parasztig elidegení­tette magától, sőt ellenségévé tette. A bolgár nemzet most /abból a nézetből indul ki, ihogy az orosz népen csak a cárizmus leküzdése segíthet. — Mi /igaz a bolgár belső villongásokról szóló IhÍrekből? — Mind hazugság és ámitás. Az állítóla­gos válságból és az ellenzéknek Ferdinánd király elleni 'fenyegetéseiből egy szó sem igaz. Ellenkezőleg, a bolgár nép és a bolgár pártok még sohasem voltak annyira egysége­sek, mint ima, valamint iFerdinánd király sem volt még sohasem olyan népszerű, mint most. Az antant gyűlöli a királyt, mert német szár­mazású, ámde az egész bolgár nemzet gránit­falként áll mögötte. IA bolgárok /tudják azt is, Ihogy Németország fog győzni. Ezt a legegy­szerűbb ember is tudja Bulgáriában. — Igaz, ihogy készülőben van a görög­bolgár megegyezés? — Hlyen tnegyegyezés nincs kizárva, mert Bulgáriának Görögországgal szemben való igényei nelm teljesíthetetlenek. Görög­ország ezt maga is elismeri. A bolgárok a gö­rögöktől csak Kav állát, SzereSzt és Drámát akarják, amelyek egészen bolgárok és ame­lyekről való lemondás Görögországra nézve nemi jelentenének veszteséget. Kavalta mint kikötő már amúgy is holt, ment kikötő meg­felelő háttér nélkül egyáltalán nem exisztál­ihat. Görögországnak olyan sok más kikötője van és ki /tudja, nem kap-e más tengeren más kikötőt, amely rá nézve értékesebb, mint Ka­vatta? Bizonyos, Ihogy Görögországban a nép és a hadsereg Konstantin királlyal tai t és megy, aki ne/m /ugrik bele veszedelmes ka­landokba. — Fél-e az antant-hadserégnek Szaloni­kiban való partmszállitásától? — Egyáltalán nem. Bulgária tudja, Ihogy az antantnak ehhez nincs elegendő hadsere­ge. A Dardanellák volt Anglia első kolosszális kudarca, a Szalonikiban való partraszállás a második lesz. Anglia szeretné most Olaszor­szágot csapaitszállitá-sokra rábirni. Ámde Olaszországban mindenki ellene van ennek, sőt az olaszok még mindig számítanak vala­milyen megegyezésre Németországgal. A németgyülölet az olaszoknál erősen megcsap­pant és ma már megelégszenek a hagyomá­nyos osztrák gyűlölettel. — És Románia? — Romániával való megegyezésünk a legjobb utón van és biztosra vesszük, hogy megmarad semlegesnek. Az antanttal semmi­esetre sem fog tartani. — /És Iha, miiként az antant sajtója han­goztatja, a négyesszövetség hadserege Sza­lonikin át Konstantinápoly ellen vonul? — Akkor előbb Bulgáriát éri, mi meg e tekintetben megtettünk minden intézkedésit. Ami Romániát illeti, jól teszi, ha kevesebbet törődik .a minden szabadságot élvező erdélyi fajroikonaivial és többet IBesszarábia elnyo­mott románjaival. Ha Ausztria (a bolgár dip­lomata sajnálatos közjogi tévedése. A szerk.) a románoknak községi autonómiát ad, a ro­mán közvélemény bizonyára meg lehet vele elégedve, KHIIIBBIBIIIIIIBRIIHIBBIIIIIIBIIIBIHIIIIISaiSICIIRVB „Fegyvert ragad, Sóvár a kap." — Pefár a fronton, — Chiasso, október 16. A Daily Mail mila­nói tudósítója jelenti, hogy a szerb király, bár •ágyban fekvő beteg volt, fegyvert ragadott és elutazott a frontra, hogy katonái között le­gyen és buzdítsa őket. Szerbia még remél. Zürich, október 16. A Havas-ügynökség jelenti: Nisi kormánykörökben 'kijelentették, Ihogy a magyarok, a németek és az osztrákok csak háromszázezer \szefb katona hulláján át haladhatnak előre. A szerb hadvezetőség meg van győződve arról, hogy ha az antant segitőcspatai idejekorán megérkeznek, Szer­bia diadalmasan kerül ki ebből a háborúból. A /görög kormány állítólag biztosította Szer­biát arról, Ihogy az an tant-csap átok partra­szállása és Szerbiába való elvonulása ellen semmiféle akadályt sem gördít. Három francia gőzöst síilgesztettek cl az Égei­tengeren. — Német tengeralattjárók munkában.— Marseille, október 16. A Havas-ügynök­ség jelenti: A íMesisageries Maritimes Mous­sul nevű csomagszállító gőzöse csütörtökön délután Szalonikiből 'Pireuszba érkezett -és magával Ihozta a Yunnan, a Provincia és a Sainte Marguerite hajók megmentett legény­ségét, amely ihároim gőzöst az- Égei-tengeren ellenséges /tengeralattjáró naszádok torpedóz­ták melk. A Provincia kapitánya elbeszélte, hogy azonnal vizrebocsátotta valamennyi mentőcsoilnakjáit s hajója közvetlenül azután elsülyedt. A Provincia legénységét az Olimpíc angol tengerei a ti járó /'étté fedélzetére. A meg torpedózott Sainte Marguerite menekülő le­génysége látta a tengeralattjáró naszádot. A személyeztéből 32 ember partra jutott, 8 mat­róz meghalt, 6 megsebesült. A mentési mun­kája legnagyobb rendben és nyugalomban ment végbe. -A 'hajó- nemi sülyedt el 'és- sikerült vontatókötélre vonni. (M. T. I.) A Ynniiaii 6474 ton/n-ás francia bagó, a. Mes­sageri-es Maritimes tulajdona, -a niarseillei ki­kötőben volt lajstromozva, 136 méter bosszú, 17 méter széles és 10 méter mély. A Provincia 3523 tonnás francia hajó, a Cie. Francaise de Nav. a. Vap. tulajdona, a marseillei kikötőben volt lajstromozva. Hossza 105, szélessége 14 mé­ter, mélysége 7 méter. A Sainte Marguerite 2780 tonnás francia hajó, Marseilleben volt lajstromozva, a Daber et Co. tulajdona. Hivatalos olasz hang a balkáni akció ellen. Chiasso, október 16. Dacára annak, ihogy a 'Nisből érkező táviratok Szerbia segélykiál­tásait tolmácsolják a nyilvánosság előtt, a cenzúra elnyomja ugy látszik az összes olasz lapokban azt a törekvést, amely Olaszor­szágnak a balkáni akcióban való részvételét igyekszik sürgetni. A Salanöráho-z és Sonmnohoz -közel álló Giornale d'Italia azt fejtegeti, hogy Olaszor­szág, egyelőre nem fog csapatokat küldeni a Balkánra. Hiszen Olaszországnak a monar­chia ellen kezdett .akciója is egymillió katoná­ját köti le az ellenségnek s- ezzel a közös had­viselésnek jelentékeny ás állandó jellegű szol­gálatot tesz. Ezt -a szolgálatot csökkentené az, h,a olasz csapatokat elvonnának a mai front­ról, hogy -azokát más hadszintereken foglal­koztassak. Az ellenzéki Avanti támogatja -ezt az ér­velést és utal arra, Ihogy Olaszországnak té­len is sok csapatra lesz szüksége a mai front­ján, annál- is inkább, mert egy szakasz har­coló katona éleimének ós szükséges lőszeré­nek .szállítására két szakasznyi katonára van szükség. A „fővédnök" manifesztuma Bulgáriához. Lugano, október 16. A Secolo-nak jelen­tik: Az -orosz cár, mielőtt megkezdené -az el­lenségeskedést Bulgária ellen, manifesztumot fog intézni a bolgár néphez, mint a szlávok fővédnöke. Ebben a kiáltványban árulással fogja Ferdinánd királyt vádolni, mert 'fegy­vert fogott a szerbek ellen és -a barbár neme­itek, magyarok és osztrákok mellé szegődött. A manifesztum közzététele után azonnal meg­kezdik az ellenségeskedést.

Next

/
Thumbnails
Contents