Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-15 / 223. szám

Szeged, 1915. szeptember 15. DBLMAGYAROKSZÁff, matláb fölött másfél százalékos percent mel­lett adott, a Szeged-Csongrádi Takarékpénz­tára a baink-kamatláb felett egy százalékos percent mellett hajlandó folyósítani. A pénz­ügyi bizottság ugy döntött, hogy október hó 1-én kifizetik a tartozást és a Szeged-Cson­grádi Takarékpénztárihoz teszik át a köl­csönt. nsssasasasntisseasBsaBcaaBasazsaaBasaaBBBaeisiiaaBBaav HÍREK oooo A török Vörös Félhold képsslevelezö­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) A szegedi kávésok emelni akarják a kávé árát. (Saját tudósítónktól.) lA szegedi kávésuk hétfőn, délután értekezletet tartottak. Az ér­tekezlet egyetlen tárgya az volt, hogy kartel­szerüen minden üzletben a kávé árát 15—20 százalékkal felemeljék. A kávésok ezt az ér­tekezletüket nem szánták a nyilvánosságnak, az egyik kávés magánlakásán tartották inog. iAz értekezlet kissé viharos volt, mert a kis­kávósok nem akartak belemenni az ujabb ár­emelésbe, minden kapaeitálás ellenére sem. Sőt annyira viharos volt, hogy az értekezlet után az egyik kiskávést, aki azt a kijelentést tette, hogy ő mindemben aláveti magát a nagy kávésok határozatának, kollegái majd­nem megverték. A kiskávésok ugyanis arra az álláspont­ra helyezkedtek, liogy ők nem kérhetnek egy vendégtől 50 fillért egy kávéért, amelynek az ára igy a borravalóval, kaláxssesal, vagy .kifli­vel egyiütt közel egy koronát tenne ki. Volt kávés, aki nyíltan megmondta, hogy ő élelmi­szert nem árusít, mert azelőtt, mikor tanulta a mesterségét, 50 fillér volt egy adag szalámi, most tehát nincs szive hozzá, hogy 1 korona 60 fillért számítson fel. :A kiskávések ilyetén felfogása megakadályozta egyelőre a drági­táisi kísérletet és igy az értekezlet minden po­zitív határozat nélkül oszlott szét. A kávé­sok legközelebb ujabb értekezletet hivnak össze. Hogy a terv a kávésok között sem túl­ságosan népszerű, azt az értekezlet ered­ménytelensége és az ott elhangzott egyik­másik felszólalás mellett az is bizonyítja, liogy ma megjelent szerkesztőségünkben az egyik szegedi kávés és olyan hévvel érvel az árdrágítás ellen, mintha azt legalább is mi terveznek. Végül kéziratot adott át közlés céljából, amely a kövekezőkóp szól: — A kávésok ujabb áremelési akciójával foglalkozni kell. Kétségtelen, hogy a liá'bor.u alatt, de különösen az utóbbi hónapokban a kávénak, a tejnek és a cukornak ára teteme­sen emelkedett. Tekintetbe kell vennünk azonban azt, hogy a kávésok üzleti forgal­muk csekély részét teszi ki a kávé-eladás és ennek dacára épen a kávé az, amelynél vi­szonylag a legtöbbet keresnek. — Ha bemegyünk akármelyic szegedi kávéházba, sehol nem lapunk 49 filternél ol­csóbban egy kis csésze fekete '•/••'ét. Már pe­dig a leggavallórosabb számítás mellett sem jön a kávésnak a fekete és a két kocka cukor az utóbbi időben por-, kristály- és saeharin­keverék, tíz-tizenöt fillérnél többe. A fehér­kávénál, amelyből minden kávéházban tete­mesen kevesebb a fogyasztás, valamivel ki­sebb haszna van a kávésnak; de ezt a cseké­lyebb hasznot igyekeznek pótolni a külön­féle kávój árulék okkal: a kaláosesal, kuglóf­fal és vajas kiflivel, melyeket 12-- 16 fillérért árusítanak. Rá kell még mutatni arra, hogy az első­rendű kávéházak, csak óp ugy, mint a har­madreudüek, az italoknak 'és a többi élelmi­cikkeknek a,z árát máris annyira felemelték, hogy a liáboru előtti áraktól 60—80—100 szá­zalékos különbözetek vannak. A szalámi ára szeptember 15-től kezdve ismét drágább lesz. A legfrisebb kávéházi árak ezek: Nagy imbisz Kis imbisz Adag sonka Szaláhii Szelet szardínia Vajas kenyér Egy tojás Csokoládé 3 korona 50 fillér 2 korona 50 fillér 2 korona — fillér 1 K 40—1 K 60 fillér 40 fillér 50 fillér 30 fillér 1 korona. Nem is szólok arról, hogy a pezsgőnek, a bornak, a sörnek árát szintén tetemesen fel­emelték. Inni nem életszükséglet, tehát aki a mostani nehéz időkben inni akar, az fizesse meg; ez helyes. De az is letagadhatatlan, hogy ennek dacára nagyon sokan isznak és a kávésok ezen a réven tetemes hasznot ke­resnek, (Az is tény, hogy a nem elsőrendű élelmicikkek áremelését nem lehet általános­ságban kifogásolni. (A kávésok egy részének állásfoglalása a drágítás ellen élénk bizony­ság arra, hogy a kávék árának felemelése aligha fog sikerülni. — Személyi hir, Dr. Cicatricis Lajos főispán Szegedre érkezett, — Kitüntetett szegedi tisztek. A hivatalos lap legutóbbi szálma közli, hogy a király Koós Kálmánt, az 5. Üionvédgy al ogezred szá­zadosát az. ellenség előtt tanúsított vitáz ma­gatartásáért Signum .Laudissza.], Sólyom-Fe­kete Gellért szegedi utász-századost pedig a második osztályú vaskereszttel tüntette ki. A hős utász-százados már régebben megkap­ta a Signum Laudiszt és a hadiékitméinyes katonai érdemkeresztet, Zeiss Oszkár 46. gya­logezredbeli alezredesnek az ellenséggel .szemben való vitéz magatartássóért a Signum Laudist adományozta a király. — Scossa D°zső trencsénj fas-.feliigyelő. A Budapesti Közlöny keddi száma közli, hogy a közoktatásügyi miniszter Scossa De­zső, kiráyi tanácsosi tanfelügyelőt Trencsén vármegyébe áthelyezte az ottani tankerület vezetésére. Scossa Szegeden elfoglalt pozíció­ját inem annyira állásának, mint személyi tulajdonságainak köszönhette. Nagy és buz­gó munkaerő, aki a tremcséni tankerület élén is bizonyára értékes szolgálatokat fog tenni a hazai népoktatás ügyének. — A D. M. K. E. makói internátusa. A D. M. K. E. makói internátusa, amely az idén is 150 tanulóval kezdte meg működését, min­den éviben több szegénysorsn ifjút lát el tel­jesen díjtalanul. A nehéz anyagi viszonyok­kal küzködő intézet vezetősége erre való te­kintettel 1000 korona segélyt kér .Makó váro­sától. — Kinevezeti szegedi tisztek, A hivatalos lap keddi száma közli a következő kinevezé­seket: Báló Antal, lEndrey Jenő és Leicht Ferenc 46. gyalogezredbeli tartalékos zászló­sokat a király hadnaggyá nevezte ki. — A szegedi gyermeknap. A szegedi hadi­árvák segélyezésiére 19-én gyermeknap lesz. A program megállapítása tárgyában az Or­szágos Gyermekvédő Liga helyi bizottsága szerdán délután 4 órakor a városháza bizott­sági termében báró Gerliczy Félix elnöklete alatt ülést tart. — Két hétre függesztik fel a maximális árakat. Keddi számunkban megemlékeztünk róla, hogy a tanács a gazdák és a feministák kérelmére ©gy hétre felfüggesztette a maxi­mális árak érvényét. Kedden módosult ez a határozat és pedig ugy, hogy egy hét helyett két hétre szüntetik meg a maximális árakat. Az egy liét ugyanis kevés idő lenne .az uj piaci viszonyok teljes megismerésére. — Az iskolaszék ülése. Szeged iskolaszéke kedden délután 4 órakor dr. Gaál Endre kul­turtanácsos elnöklésével ülést tartott. Az ülé­sen folyó ügyeket tárgyaltak, amelyek során szóba került az iskolák 'túlzsúfoltsága is. Az iskolaszék elhatározta, hogy a mizériák meg­szüntetése céljából nyolc uj osztályt állíta­nak fel és pedig a belvárosi leányiskolában, a í'ókusi 'és alsóvárosi fiúiskolákban. — El­határozta még az iskolaszék, hegy az iparos­tanonciskolát, amely tantermek hiányában a múlt iskolaévben teljesen szünetelt, >a. 'Cson­grádi-sugáruti iskolában helyezik el. — A szegedi piac. A P. H. irja: A jelen­tősebb vidéki centrumok piacainak pénzügyi viszonyairól már többször irtunk és mert az ország gazdasági állapotának megbizható tükrét tulajdonképen a vidék adja, ezúttal sem lesz érdektelen, ha közzétesszük Szeged egyik vezető intézetének hozzánk érkezett jelentését. A szegedi piac mai konstellációja különös jelentőségű, mert ez a város tudiva­levően azok közé a magyar városok közé tar­tozik, amelyeknek pénzintézetei a leghivatot­tabb tényezői mezőgazdasági hitelünknek. Kétségtelen is, hogy az ottani pénzintézetek­nek 'Súlypontja nem az iparban, sem a keres­kedelemben, hanem nyilván a mezőgazdaság­ban gyökeredzik. Szeged piaca az 1912—13. években különféle részvénytársiulatök alapí­tásaiból folyóan sokat vesztett. Noha az élet­képtelennek bizonyult alapításokban közre­működött intézetek a veszteséget ima már nagyrészt kiheverték, a nyomott "hangulat a város finaneialis életén mégis érezhető. „A szegedi hitelélet uj alapokra lesz majd fékte­tendő" irják nekünk. Szeged számottevő in­tézetei az utóbbi években tartózkodó üzlet­politikát követtek és éppen ez a mélyreható konszolidálási folyamat magyarázza Szeged pénzintézeteinek mostani nagy ellentálló ké­pességét. A pénzintézetek a Iháboru tartama alatt a legkevesebbet szenvedtek. A lakosság a háború kitörésekor a betéteknek körülbelül; 20 százalékát vette igénybe, de ezek a kifolyt tőkék, ha nemi is a régi helyekre, nagyobbára visszakerültek. Kihelyezésekre egyébként most Szegeden sem kináíkozik üzlet, azon­ban közél'fekvő az a 'feltevésünk, hogy ipari és kommerciális hitel híján Szeged pénzinté­zetei a mezőgazdasági hitelt illetően nagy jövő elé néznek. — Pap Zoltán súlyos balesete. Buda­pestről jelentik: Kedden délben Pap Zoltán országgyűlési képviselő, népfelkelő főhadna­gyot súlyos kimenetelű haleset érte. A város­ból az 55ő-'Os számú Közúti Villamos kocsin a Thököly-iiton át a Hernád-utcába akart menni, ahol az ottani első népfelkelő ezred őrkülönitményénél teljesít szolgálatot. A ke­leti pályaudvar indulási oldala előtt leugrott a robogó villamosról. A kocsi perronjáról le­ii@f©ffségsi£ megelőzése céljából eurizált sört igyunk !• HL Lászlónál Szeged, Maros-ii. 13. sz. Telefon: 784.

Next

/
Thumbnails
Contents