Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-15 / 223. szám

Szeged, 1915. szeptember 15. DKLMÁÖYAStORSSm 3 mám. Hogy azonban az orosz hadvezetőség se remél nagy sikert, azt Ki-ev és Dünaburg kiürítése is bizonyítja. Az orosz minisztertanács a belpolitikai program eSfen. Kopenhága, szeptember 14. A Berlingske Tidenáe jelenti Pétervárról 12-éről: Mia teljes ülést tartott a minisztertanács: Azok a miniszterek, akik a szabadelvű duma többséggel tárgyaltak, megtették jelentésűiket. A többség' .muínkaprogramij/ái behatóan megvitatták. Az hallatszik nagy határozottsággal, Ihogy a minisztertanácsnak a többsége a program ellen nyilatkozott. A miniszterek ez állásfoglalása nem érkezett váratlanul. Előre tudták, hogy számos miniszter ellene .lesz annak, hogy e pillanatban belpolitikai 'kérdéseket tárgyaljanak. Beismeri tévedését az orosz vezérkar. Berlin, szeptember 14. A VVolff-ügynökség jelenti: Az orosz nagyvezérkar szeptember tizenegyediki jelentése a következőket mondja: A szeptember 9-iki német hivatalos jelentés megcáfolja 8-iki jelentésünknek azt: az állítását, hogy mi számos foglyot ejtettünk é:s 30 ágyat és gépfegyvert zsákmányoltunk. Az orosz nagyvezérkarnak hangsúlyoznia kell, Ihogy az emberi erő határain és a hadművészet szabályain belül mindig arra törekedett, hogy minden eseményről az igazsághoz híven és minden célzatos színezés nélkül adjon hírt. Tévedések a katonai harci eseményeket ki sérő izgalomban és bizonytalanságbein mindig lehetségesek. Tarnopol és Trembovla mellett elért sikerünkét kétségtelenül megállapítjuk, de a zsákmányról a végleges választ a harcokban részt vett csapatok pontos jelentéseinek beérkeztéig el kell halasztanunk. A franciák légi támadása* — Egy elSsííséges repülőgépes Belőttek a németek. •— Berlin, szeptember 14. A nagy főhadiszállás jelenti: A nap részben igen élénk lii zérségi tevékenység mellett, egyébként ]e feartéifeeny esemény nélkül telt el. A franciáknak egy gyenge előretörését a sapigneiiii zsilipház ellen (Reimsíól észak nyugatra) visszavertük. Triert, Mörchingeiit, Chaperni-Salmst és Douaiieschingeiít ellenséges repülők bom búzták. Donaueschingennál egy személy szállító vonatot géppiislkávall lőttek, néhány ember meghalt, néhány megsebesült. A Trier felett megjelent repülőrajból egy lég jármüvet Lomeningen mellett (Feutsehtö délnyugatra) lelőttünk. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Crepyau-Vaiois légi bombázása. Genf, szeptember 14. A Petit Journal közli: Szeptember tizedikén délután öt órakor egy repülőgép elszállott Crepyau-Valois fölött es bombákat dobott Le. Az A venne. Senlis-en egy bomba két járókelőt súlyosan megsebesített. Az ellenséges repülőgép, amelyet francia aeroplánok üldözőbe vettek, elmenekült. Az anyagi kár jelentéktelen. Alsétanyári a csecsemők 52 százaléka hal meg az ai Es, aki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be. (Máté XVIII. 5.) Kedves Szerkesztő Ur! ön szeretetreméló módon: szép cikket kér tolom a tanyai gyer mekhalandóságról, .mellyel néhány éve foglalkozom és amit Ön ügyes ujságiró-detektivitással tudott meg. Szép cikket azonban — csúnya dolgokról nem lehet ir-ni. És a tanyai gyermekhalandóság a mai viszonylataiban egyike a — légcsnnyáhb kérdéseknek, amelyekkel foglalkozni lehet. Neim akartam a dologgal egyenlőre ia nyilvánosság előtt foglakozni már csak azért sem, mert a hatóság előtt .fekszik .a kérdéssel foglalkozó beadványom és hízom abban, hogy lesz is reá mód, amely a hiányokat pótolni fogja. Hogy vannak hiányok és vannak (mulasztások: az tagadhatatlan, sőt: természetes. De ez nemcsak nálunk van igy, — sajnos, — igy van egész 'Magyarországon, ahol csak a legutóbbi években szokás foglalkozni a gyermekkel. Igaz, hogy ma már szépen halad ez a valóban krisztusi munka, melyből az állam is, a társadalom is szépen kiveszi a részét. Persze a .régi biinök, a régi mulasztások pótlása nem .megy -gyorsan. Sok-sok évre van szükség, hogy a statisztikából kitörölhessük azt a néhány nagyon is jut számot, melyek közül példának csak a • budapestit említeni, ahol 100 halálesetből 35 esik 4 évnél fiatalabb gyermekre, és 100 .születésre 24 egy élvnél rövidebb 'gyermekélet. És nrég csal azt, hogy általában az országban a csecsemők ötödrésze hal cl az első életéve előtt Hogy a mai háborús helyzet -e számokat még rosszabbá tette: természetes. Be ép olyan természetes, hegy mi — egyelőre — itthonmaradettak épen most vegyük ki sokszorosakban a vésziünket ez itthon pusztító harcból, amely még talán az odakint dulónál is hatalmasabban fogná biztosítani .számunkra a boldogabb jövőt. És .ha már a mai prüdériára berendezett társadalmi erkölcs minden erőjével tiltakozik is az ellen, hogy a osatavonailból katonákat szabadságoljanak tisztán fajfentart.ási célokra, még -egy okkal többünk van arra, hogy minden tőlünk telhetőt -elkövessünk az itthoni kis életek in pgtm öntésére. Én, tapasztalataimat a köz szolgálatában szereztem, kötelességszerűen a hat-óságok rendelkezésére boosáfltottam adataimat. De a hatóság sem tehet meg .mindent: az egész társadalom egységes és minden egyéb tekinteteket mellőző, közös munkásságára van szükség, ha .a célt el akarjjuk érni. iMi a feladat? Emiitetteim, hogy az országban -általában 20 százalék csecsemő hal el életének első évében. ISzéged-Alsétanyán ez -a százalék 08—30 között áll. Ennek a százaléknak1 — llia sokat nem is akarok — az országos átlagú nívóra kell leáülyednie. A feladat eszerint csak 100 csecsemő közül a tiz pluszt tartani életben. Szinte szeretném mon darni: csekélyeiéig. De, aki mélyebben látta a tanyai magyarnak annyira -dicsért, talán ódákban is dicsőített, nagy erkölcsi (én .ugy mondom: nyomorát, mások ugy): magya-rsá gát és aki látta azt a babonák sötétjében botorkáló tévedt tömeget, mely ebiben a sötét ben — ami .még rosszabb — vallásos meggyőződés kategóriáit látja: meg kell, hogy rettenjen .a munka nagysága láttára. A csecsemők, sőt: általában a betegek legnagyobb része igy kerül a kezünkbe: — már hordoz tuk -az imádságos asszonynál és az orvosasszonynál is, nem eegitött, elhoztuk ide, nehogy — .megbüntessenek. — Ez nem erkölcsi magasság, ez — legyen bátorságunk megmondani: — a legnagyobb erkölcsi mélység És legyen bátorságunk megmondani: itt él a magyar nép Jegek-eje": a szegedi tanyai magyar. Oh, kérem: tudta -ezt eddig Is majdnem mindenki, aki látni szokott a szemével, tudta, ha nem is épen ilyen formáiban; tudta, ha nem is mondotta meg: igy. Volt azonban erre egy igen jó erkölcsi takaró, mely minden ilyes hibát letakart: Szegeden a legnagyobb a szaporodás, tehát: legnagyobb a halálozás is. De, Ihogy csakugyan van-e — legalább van-e -döntő — összeJfüggós a legnagyobb szaporodás és a legnagyobb halálozás között, arra talán senki sem gondolt. Nincs. Aminthogy neim. következik abból, liogy akinek nagyobb a vagyona, többet költ, nem következik abból, hogy sok gyerek közül soknak kel' elpusztulnia. Mert a gazdagok között van a legtöbb zsugori és van tizenhétgyerekes család, ahol egy halálozás sem esett még. Ez a takaró csak a pest hoc ergo propter hoc mindig rossz és mindig káros tételének elvvé való előreléptetáse épen a legrosszabb és leginkább káros helyen. De van e feladat gyors és sikeres megoldásának az erkölcsi gáton kivül: fiziológiai árka is, amely talán még az erkölcsinél is veszedelmesebb és több gyermekáldozatot kivan. Az anyák egy része nem tartja kötelességének, másik része nem bírja elég tejjel a — szoptatást. lAz -első ismét csak: erkölcsi kérdés. Illetőleg n-ern is kérdés. Mert nem lelhet kérdés (és ez sok „uri" asszonynak is- szólj, hogy köteles-e az anya .maga táplálni a gyermekét. Ez a legelső erkölcsi kategorikus imperativuma az anyaságnak. Mert a fajfentartás kötelességének azzal még senki sem tett eleget, lm világrahozta a gyermekét. Ez a dolog könnyebb része. A kötelesség csak akkor kezdődik, amikor a gyermek már megszületett. De ezek az erkölcsi kérdések, ugy-e a moralisták dolga és mi nem vagyunk — moralisták. Áin a másik nernszoptató része az anyáknak azért nem szoptat, inert nincs teje. Ez fiziológia. Amikor .múltkoriban .Szalay főkapitány ir és Fráter ur megtiszteltek látogatásukkal, már megmondtam, hogy ez a fiziológiai kérlés erősen összefügg a tanyai .magyar — népérzékével, amely tiltakozik a telt kebel ellen. Fel kell sóhajtanunk és igy kell felkiáltanunk: mily modernség! Mintha csak a párisi — most ellenséges — boulevardok női szillmettjeit látnók a tanyai homokos, földeken. Hogy honnan jött ez. az esztétika, arról talán még lesz .módunkban egyéb alkalmakkor irni, most csak az a fő, az -a szomorú, ihogy: megvan. A tanyai leány leszorítja a mellét még -a fejlődés, az .érés idején és utóbb is: az anyaságban. A leszorított emlő nem fejlődik, a leszorított anyamell: nem ád — hogy költőies legyek — éltető áramot a csecsemőnek. És ennek a tejetlerségnek a következményeit .még a laikusnak sem kell részletesen magyaráznom. .Az anyatejet pótolni nem lehet, még állandó orvosi ellenőrzéssel sem, nemhogy a „eucával" pótolni lehetne. A csecsemő igy kerül aztán a „vegyes kosztra", melyben összerágott és nyállal erjesztett, zacskóbavarrt kenyórlbéltől kezdve a szalonnáig sok mindenféle .gyermekölő tápszer foglal helyet. Igy keiül — mondom — a gyermek a vegyes, kosztra és onnan a — temetőbe. Igy bizonyítják az én statisztikáim, liogy az Allsótanyán a csecsemők 52—53 százaléka hal meg évről-évre az anya bűne miatt. Van szerepe — újra elég nagy — a mmnka.elfoglaltságn ak is. Statisztikailag kimutattam, hogy az olhanyagolá-i halálokok miatti gyermekhalálesetek legnagyobb százaléka az őszi ós tavaszi földmunkák szaporodásával áll összefüggésben. Van szerepe — ismét elég nagy — a lakás piszkos és soha nem szellőzött voltának Az istálló és disznóól kedves közelségének. És persze: az időjárásnak. (De ennek a rendezése — sajnos — 'kívül esik hatásköriünkön). És van szerepe sok .más, apróbb tényezőnek. Ugyebár, nem is olyan kicsiny feladat azt a ,10 gyermeket megmenteni? Nagy feladat,' de nem lé,hetetlen. És igazi erkölcsi