Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-10 / 219. szám

6 DÍLMAGYÁRöMKÁB. Szeged, 1915. szeptember 10. a fővárosi nagy mozgókkal egyidejűleg vesz műsorra, tekinte

t nélkül azok áraira. A világ legelső gyárainak kiváló produktumait biztosította magának és Szeged város közönségének oly kiváló filmekben lesz ezúttal része, amilyenekben még soha. Már most a kapunyitáskor felhívjuk a nagy közönség figyelmét a kinematográfiának olyan két kiválóságára, amely a világ legnagyobb szenzációja lesz. Az egyik Kellermann világhírű regényének Az alagút-nak megfilmesítése és a másik Salambó. Hogy ez a két film (mindegyik teljes két órát betöltő) milyen szenzációja lesz a moziknak, azt ma leirni sem lehet. A Korzó mozi kapunyitását e hó 11-ére, szombatra tűzte ki. Mindjárt a megnyitó szenzáció lesz, mert az első két nap műsorában a Nordisk filmgyár két legújabb slágere a főszám és pedig Ne játsz a tűzzel egy szerelmi történet, a nagy Waldemár Psylanderrel a főszerepben, a másik pedig egy két felvonásos kedves Nordisk vígjáték, Öregekés fiatalok. A páratlanul szépen és teljesen ujonan átalakított Korzó mozi nézőtere nagy és kellemes meglepetésben fogja a közönséget részesíteni. — Egy házat egy tehénért. K. M. parasitgazdának Medgyesbodzáson igazán alig volt betevő falatja, abból élt, amit Ikezemunkájával keresett. Szorgalmas ember létére a nehéz gazdasági viszonyok mellett alig tudott előre 'haladni, dé erős munka mellett mégis szert tett egy teihénre. A telhén valósággal a szemefénye volt és — mint mesében szokás — a tehén meg is hozta neki a szerencsét. A parasztgazda ezernyolcszázkoronáért adott tul a tehenén és ezen az összegen Medgyesbodzáson azonnal egy kis házat is vásárolt. Az öreg gazda érdekesen mesélte el a különös üzletet: — Hát a szegény embert csak nem hagyja el az Isten, — kezdte, — akármit is beszélnek a

z urak. Itt van ez a nagy világfelfordulás, de valami jó mégis csak van benne. Már rég szerettem volna venni egy kis házat, hogy öreg napjaimra a magaméban lakjam, de eddig minden törekvésem meddő maradt. A tehénkét már régebben szereztem, és abból mindig meg volt a hasznom. Vigyáztam is rá, mint a két szememre. A múltkor találkoztam valakivel, az emiitette meg: — Bizony öreg, imaholnap Iházat kap azért a tehénért! Ez a mondás szeget ütött a fejembe és elkezdtem gondolkozni Utána néztem a dolognak és kiderült, hogy tényleg lehetséges. Tárgyalni kezdtem az emberekkel és valóban ezernyolcszáz koronát Ígértek a tehénért. — Most már ház után kellett nézni. A Iház értéke most errefelé leszállt, szép kis viskét kaptam már ezért az összegért. Az üzletnek igy már nem volt semmi akadálya. Megkötöttem: most van házam, de nincs tehenem ... Az öreg elhallgat és gondolkozó szemmel maga elé néz: — Nemi baj, öcsémuram! Egyszer majd ennek az időnek is vége szakad és akikor majd szerzek egy tehenet. Akkor majd megint olcsób

b lesz. Szegény embert nem hagyja el, aki a mezők virágait öntözi... — Carmellini bűvész-estéi Szegeden. A bűvészmutatványok ezerkez

ü mestere, a boszorkányos, csodálatos dolgoknak legbrilliánsabb képviselője: Carmellini szombaton este tartja meg a színházban első előadását. Carmellini a legkiválóbb bűvészek egyike, az ő produkciói nem „svarckünzler" dolgok, hanem a kézügyességnek, a találékonyságnak, a ragyogó ötleteknek pompás produkciói. Carmellini művészetét nemcsak az egész országban, sőt az egész világban fogadták a legnagyobb csodálattal, de legfelsőbb elismerésben is részesült több izben és a svéd király a Wasarend lovagkeresztjével tüntette ki. Carmellini most a háború alkalmával, mint derék magyar állampolgár, hazafias kötelességének is eleget óhajt tenn

i és jövedelmének igen jelentékeny részét, 50 százalékát jótékony célra fordítja. Az előadást vasárnap megismétli Carmellini mester, aki bizonyára ismét bámulatba ejti a szegedi közönséget épp ugy, mint az ország többi városainak közönségét és a katonákat, akiknek több ingyen előadást rendezett szegedi tartózkodása alatt. — A jegyek elővételben olyan mérvben fogynak

, hogy a közönség jól teszi, ha előre megváltja jegyét az előadásra. • BUUBSsaBaaBBKBBitBBflaBaaBB&iSBEsaBiaBBmBBBBaBaaBBsas* Barátkozás a „tnuszi"-val. — Szegedi hadapród harctéri levele. — (Saját tudósító liktól.) A magyar katona vitézségéről ncíiiiesak itthon, de a külföldön is beszélnek. Csodálattal emlegetik a bátorságát, a száz balállal szembeszálló hősiességét, fáradságot nem ismerő eredményes teljesítőképességét és a hazáért, királyért való önfeláldozását. Ezektől az erényektől ékes a magyar katona, a kinek a harcok véres viharában is megnyilatkozik a szive, a nagyszerű kedélye, a játékos kedve, amine

k nincs párja a világon. Ezt a pompás, ragyogó 'kedélyt tanúsítja az alábbi levél is, ajnelyet Róna Ernő, hadapród intézett a Dclrnagyar ország szerkesztőségéhez, unelyiben •megírja, hogy csöndes órákban mint barátkoznak az orosz katonával, akit egyszerűen „muszi"-naik neveznek és mint évődnek vele és mint értesitik az orosz veszteségekről. A derék hadapródnak, Róna Ernőnek itt következik a levele: Ma délután elhatároztuk egynéhányan, hogy rossz napot csinálunk a muszinak. Megmondjuk neki az ujabbi veszteségeiket. A terv kivitel nem éppen könnyű, mert itt a rajvonal 600 lépésnyire van egymástól. Ezt nálunk ugy mondják, hogy messzi van. Az elhatározáshoz azonban ragaszkodtunk és egy kis megbeszélés után hozzáláttunk a kivitelhez. Kiküldtünk egy altisztet, aki románul és szerbül beszél és a kezébe nyomtunk egy üveg vörös bort. Az altiszt lassan, szép csöndben igyekszik megközelíteni a miuszi-állást. Persze puska nélkül. A muszi meglátja a közeledő honvédot és figyelni kezd. Erre aztán a mi emberünk néhányszor meghúzza a boros üveget, ami a muszi előtt szebb zene, mint a legszebb filharmonikus koncert, Kisvártatva a muszi megindul a mi emberünk felé. Egymás előtt megállnak, némán nézik egymást, majd a honvéd megkínálja a ráuszít borral. A muszi eleinte bizalmatlan és csak akkor iszik az üveg tartalmából, ha a mi katonánk iszik először. Az üvegből nagyot huz a imi katonáink, majd a uiuszira kerül! a sor, akinek ugyancsak jó „oug"-ja van. Pár percnyi csönd. Az ellenségek mosolyogva nézik egymása, majd elkezdődik a „dumálás". Közben három muszka közeledik a barátkozókhoz és az arány kedvéért három honvéd is. (Az arányra (persze vigyázni kell. A

z óvatosság különben sem árt.) Folyik a tere-íere nagyban, miköziben mi megkérjük az egyik muszi t, hivna közénk egy muszi tisztet. Alig telik el öt perc, ott van köztünk a ruuszi tiszt. Minden bevezetés nélkül rátérünk a tárgyra és nyomban leadtuk neki az összes győzelmeinket. Varsótól kezdve egészen Rigáig. Az orosz tisztet szemmelláthatóan kellemetlenül érinti győzelmeink hire. A szemét a földre süti. izeg, mozog, nagyon kellemetlenül érzj magát. Zavartságát azzal igyekszik palástolni, hogy nékünk is bead egy port. Azt mondja; — A Dardanellák elestek. — Erre erősen a szemünkbe néz. Mi mosolygunk és csak annyit válaszoltunk: — Az rossz lehet. A muszka tiszt csodálkozik jókedvünkön és elgondolkozik. Bizonyosan azt gondolta, amit mi biztosan tudtunk, liogy a hire nem lehet igaz. A hangulat egy percre nyomott lett, mit azzal igyekszünk eloszlatni, hogy közömbös dolgokra tereltük a beszédet. A muszka tiszt azonban, mint egy eleven újság, ujabb hirrel áll elő. — Azt beszélik nálunk, mint egészen bizonyos dolgot, hogy Magyarországon olyan rossz volt a termés, hogy a magyaroknak is meg a németeknek is nincs kenyerük. Mosolyogtunk és megnyugtattuk a muszkát, hogy mi miattunk ne fájjon az ő feje. Nemcsak kenyér, de hus is van nálunk, hozzá még mindenből bőségesen. Hogy pedig az állitásunk valódiságát bebizonyítsuk, meghívtuk a tiszti kaszinóba vacsorára. A muszi hajlandónak mutatkozott a meghívás elfogadására, de csak az esetben, ha mi is átmegyünk hozzájuk egyik este vacsorára, A beszélgetés során aztán kölcsönösen lemondtunk a szerencséről, majd cigarettával kinéltuk egymást és kézfogás után eltávoztunk, előbb azonban találkát adtunk másnapra. Holnap tehát korán kelek, gondosan megbcretválkozom, kicsinosítom magam s felhúzom az ujjamra összes ékszereimet. Szám szerint hetet, muszka srapnellből készült hét alluminium gyűrűt és ugy megyek a rendez-vousra. (Ez a találka holt biztos. Ha minden nő ugy betartaná a találkozási igéretét, mint ahogy mi be fogjuk tartani, a férfiak nem bosszankodnának a csalatkozásuk miatt.) Még csak annyit, hogyha a jó Isten megsegít és hazakerülhetek, hozok a szerkesztőség tagjainak is orosz srapnell zündelből készült gyürüt. Előbb azonban még vernünk kell a muszkát, persze csak a fejét, hogy meg ne sántuljon, hogy szaladni tudjon a szegény ... férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855. —

mmmm__mmmmm^m——mm^mww— Déímagya ro rszág előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre ... 12, - „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra. . 2. — a